Fezejet

1 IV   | őkegyelmességének hadi rendeleteit. Ámen!~A gyülekezet hallgatta
2 XII  |            mosolyog; mikor aztán az ámen ki van mondva, egyszerre
3 XXI  |             meg minket a gonosztól, Ámen”, ekképpen végződött: „De
4 XXI  |    szabadíts meg minket a némettől, Ámen.”~Miklós valamikor szerzetes
5 XXVII|            rebegte az úr imáját.~– „Ámen!” – sóhajtá a király.~– „
6 XXVII|                sóhajtá a király.~– „Ámen!” – rebegé utána az ápoló
7 XXXI |            ebben sincs kimondva az „ámen”. Megmondhatja kegyelmed