Fezejet

1 XXII |         ez eszelős gúnykacajon.~– Hm. Nem kacagok már. Én sohasem
2 XXII | tekintettel bámult a kérdezőre.~– Hm! – ümmögött Miklós, keményen
3 XXVI |          akkor egyet hemgetett.~– Hm! Egy kis baj van.~– Mit?
4 XXXI |        hangzott e riposzt után.~– Hm! – dünnyögé a főember, csípőjére
5 XXXII|         azt nyújtá a kisfiának.~– Hm! – mondá az, azzal a bölcs
6 XXXVI| megcsókolták utána a leírt nevét.~Hm! – mondá magában Juliánna. –