Fezejet
1 I | kutató a „fehér asszonyt”; de itt már az akkori magyar divatú
2 I | porként ölelkezni? Kire vigyáz itt fenn? Kinek int örökké felemelt
3 II | vásáros tudhassa, mit fizet; itt alkudozás nincs, az árakat
4 II | Batu kán minden csordáival. Itt volt a Lapis refugii (a
5 II | fontosságát az is emelte, hogy itt volt a fejedelemnek a második
6 II | népsokaság zsibongása közé. Ezek itt Czelder Orbán hajdúi; szepességi
7 II | folytatja a dolgot. Nincsenek itt pápisták, akik azt kívánják,
8 II | dynasták emlékeivel, akik itt időztek, a várost fejedelmi
9 III | úr! Prosit Sylvester! Hát itt van Szilveszter napja! A
10 III | nem teljesült! Hehehe!~– Itt van, de „még nem múlt el
11 IV | szabad kilátással a piacra. Itt szokták tartani a díszlakomákat,
12 IV | Mert dacára annak, hogy itt minden ember a magyar öltözetet
13 IV | vitézlő tanács urak! Íme itt vagyon őkegyelmességének,
14 IV | lyuka-, hanem az, hogy mi itt ilyen dobzódást, lakmározást
15 VI | tanácstagoknak.~Helyet bizony! De itt csak tizenkét karszék vagyon,
16 VIII | sarkok; ez a kecsegeorr. Itt valami leány ment keresztül
17 VIII | oszlopcsarnokok alá, utat vesztett; itt már nem volt friss hó, amiben
18 VIII | már kukorítanak a kakasok. Itt kell neki lenni az árkádok
19 VIII | leány negyvennyolc óráig itt marad kitéve. Hogy a hidegtől
20 IX | kegyeddel beszélni.~– Ezek itt nem lábatlankodó emberek,
21 IX | kimentek már a divatból. – Itt vannak a kulcsok, vitesse
22 IX | ezredes, hogy addig helyette itt nálunk a fejével kezeskedjék.~–
23 IX | miután a kezesül cserében itt hagyott ezredes tőlünk visszaszökött.~–
24 X | mi az ördögöt csinálsz itt a konyhában?~S egyúttal
25 X | konyha, az ott tűzhely; ez itt Pelargus, aki kávét őröl,
26 X | fehércselédet hallottam itt énekelni az ablakban, aki
27 X | főstrázsamesterségről?~– Az már megvan. Itt van a generális kezében.
28 X | kardmarkolatára ütött.~– Itt van az ára az oldalamon.~–
29 X | hamar hiszi.~– Akarod, hogy itt hagyjak mindent, s hazamenjek
30 X | Minden főtisztnek, aki az itt levő kuruc seregből a császáriba
31 X | Szepesség be van hódítva. Itt van a fejedelemnek a második
32 X | amihez nem kell ez a gyermek itt a közelben.~– Én sem?~–
33 X | dicső teremtés, mint aki itt most előtte áll, magas,
34 X | lássa az egész piac, hogy itt ülnek fel.~Mikor aztán eltűntek
35 XI | levővel, nyakmeredés nélkül. Itt csak lóhátról lehetett társalogni.~
36 XI | mérnökkari tisztre.~Belleville itt sem változtatta az asszonyok
37 XI | míg el nem alszom.~– Ő itt lakik a házban?~– Igen,
38 XI | és az occasio bona, az itt van.~– Az igaz, hogy itt
39 XI | itt van.~– Az igaz, hogy itt van.~– És így kapitulál
40 XI | nem veszi ön észre, hogy itt minden ablakban egy Argus
41 XI | után egy negyed múlva én itt leszek az ablak alatt.~–
42 XI | cipó) meg egy korsó sört.~– Itt van, bregyó! Vedelj! Pofázz!~
43 XI | amik a kisfiától maradtak itt. Egy kézi mángorlóval mind
44 XI | egészen egyedül egymagában van itt a háznál. Hát Pelargus?~–
45 XI | doktor, látva, hogy nagy itt a paroxizmus. – Asszonyomnak
46 XI | Asszonyomnak nem lehet itt ápoló nélkül maradni. Mindjárt
47 XI | Megtaláltam, édes kincsem. Itt van a szelencében.~– Ostoba
48 XII | kedves csemegéje. Ritkaság itt ezen a földön; messze tengerentúli
49 XII | van az most! Nem dübörög itt semmi, csak az én szívem,
50 XII | akarsz, Alig várod, hogy itt hagyhass.~– Alig várom?
51 XII | rémület a kezébe adott. „Itt vannak a németek!” Ez a
52 XII | tör ki az emberzajból. „Itt van Löffelholtz!” S a kiabálás
53 XIII | a vénasszony, hogy húzza itt a bőrt a fagyon. Ezt is
54 XIII | dolgot végzek. Meg ne ijedj itt magadban. Senki sem tud
55 XIII | az alabárdjaikkal, mintha itt azt az egy szál leányt őrzik,
56 XIII | többi kaszamátaboltokba. Itt nem maradt több valami három
57 XIII | elszöktették.~– Úgy van, úgy van. Itt a lábnyomok! Világos.~–
58 XIII | toppba csapva magát.~– Ah! Itt van! Ő az! Valósággal a
59 XIII | cikázott körös-körül a pallosa, itt egy sisakot ütve le a fejről,
60 XIII | odadobta nekik a lábaikhoz. – Itt van, szedjétek fel.~– Hogy
61 XIII | és verekedünk. Délben is itt járt lóháton, s védelmezte
62 XIII | az utolsó leheletéig!)~– Itt kell a leánynak lenni ebben
63 XIII | egész házat.~Most azután itt volt az idő Juliánnának
64 XIII | szoknyát! Más kell neked. Itt a Pelargus ruhái. Éppen
65 XIII | voltát.~– Hiszen nem maradsz itt, hanem szököl – monda Juliánna,
66 XIII | szállására bejutnak, azonnal itt lesznek. Én a folyosóajtót
67 XIII | te magad szabadulj meg. Itt a tolvajlámpás meg ez a
68 XIII | magaddal. Nem jó lenne, hogy itt találnának belőle valamit
69 XIII | valakinek betört a feje?~– Biz itt tört be elég fej az éjjel,
70 XIII | azok várhatnak reggelig. Mi itt házmotozást tartunk.~– Házmotozást!
71 XIII | Error, vagy dolus? Mikor íme itt a világos indicium. Az üvegcséből
72 XIII | ápolónő, aki beadta neki. Itt van! Szóljon!~A doktor maga
73 XIII | állítá az úrfi.~– No, Léni, itt a gyertya! Menjen kend előre! –
74 XIII | zárban hagyott kulccsal.~Itt vagy valamennyinek, aki
75 XIV | des bourgois! Mi történt itt veled, bajtárs? – kérdi
76 XIV | ordítá:~– Mit csináltok ti itt? Beste lélek fiai!~Doktor
77 XIV | galambocskám! Én vagyok itt! Ébredj fel!”~És ecce! A
78 XIV | Urak! Úgy hiszem, hogy mi itt ezen a helyen egészen fölösleges
79 XV | templomparádét a szokottnál; mert itt még van egy kis dolog. Ezt
80 XV | akkor éppen okos volt. Ha itt hagyja, más is rátalálhat,
81 XV | jön, vezesd be hozzám.~– Itt bertáfolnak azok már régen
82 XV | ez egyházban: bizonyságul itt van a templomi széke, a
83 XV | magyarázták egymásnak: hogy ez itt Józsué; az meg ott Jákob,
84 XV | azt sem tudta, ki prédikál itt voltaképpen?~Hála legyen
85 XVI | talán az is igaz volt, hogy itt ezen a helyen állt egy pokoli
86 XVI | már bort ittak.~– Jaj, ha itt az a törvény, akkor az én
87 XVI | szét ezek az urak, akik itt sorban ülnek az egyik oldalán
88 XVI | földből támadna elő, rögtön itt terem a falaink alatt az
89 XVI | megfelelni, de az a valaki nincs itt, és meg sem nevezhető. Most
90 XVI | hang után:~Czelder Orbán! Itt a Czelder Orbán!~– No, hát
91 XVI | Czelder Orbán!~– No, hát itt van a Czelder Orbán!~Ő volt
92 XVI | Dehogy veszi észre, hogy itt törvényszék van; azt meg
93 XVI | hadsereg csapatjai rögtön itt termettek a felrobbanás
94 XVI | tisztséget nyerjenek, mint itt viseltek: csak úgy morgott
95 XVI | nagyszerű egy stratéga. Ő itt velem alkudozást kezd, kétnapi
96 XVI | kell tudnod. De nem akartam itt a törvényszék előtt, hanem
97 XVI | karját.~– Mindjárt odaadom. Itt a tarsolyomban. Nem a leány!
98 XVIII | ön ki! Az egész ezredem itt áll a piacon. Ön a kezemben
99 XVIII | jutott eszébe, hogy „van!”~Itt a háta mögött az a deszkafal,
100 XVIII | Árulás van a városban! Itt a német a piacon! Fussunk
101 XVIII | menten felugrott az ágyból.~– Itt a német! Hol a kardom? –
102 XVIII | volt az első kiáltása. – Itt a kardom! Hol a német! –
103 XVIII | sírból is, ha azt mondják: „itt a német!” – Kik vagytok
104 XVIII | a német!” – Kik vagytok itt? – Mit bámultok? Kard van
105 XVIII | szemben. Ellenben azért vagyok itt, hogy kegyelmednek, generális
106 XVIII | föleszmélni. Észreveszi, hogy itt sokan látják. Tizenkét katona
107 XVIII | csapatja előtt, s mindjárt itt fog lenni a piacon egy egész
108 XVIII | van értesülve, asszonyom. Itt van a császári plenipotentia!~
109 XVIII | Löffelholtz tábornoknak szól!~– Itt van a generális úr átruházása
110 XVIII | nem tartogatja készen.~– Itt van az én fejkendőm! – mond
111 XIX | tudjon arról semmit, hogy itt a háta mögött van egy rejtekajtó,
112 XIX | betolakodott császáriak mind itt veszünk. Ismerve a kurucok
113 XIX | kegyelmed a kopja hegyére, itt nagy szicíliai vecsernye
114 XIX | aranyos. Nézzen ide kegyelmed. Itt van kegyelmed számára a
115 XIX | várvédelemre semmi. Végezetül itt van kegyelmednek a tüzérsége.
116 XIX | ajtó figyelmezteté rá, hogy itt van a világ bedeszkázott
117 XIX | játékát mind a két oldalon. Itt Rákóczi vetteté őt fogságra,
118 XIX | Aluda vezette. Nem volt itt Czelder Orbán, Korponay
119 XIX | német, kuruc, labanc: mert itt jön a békesség! Láncra veri,
120 XIX | becsületes kolduskenyeret! Te éld itt a világodat kedved szerint,
121 XIX | Nincs a fiúcska sehol.~Ha itt nincs, akkor máshol kell
122 XIX | árulók koszorúját! Mind itt vannak a kezedben. Hát örökké
123 XXI | túlvilágra, még most is itt akar maradni, gondjukat
124 XXI | Murányi Vénus szerzője) volt itt az alispán. Mindig otthont
125 XXI | elterülő falura nyílnak. Itt írta Charicleáját, s azt
126 XXI | asszonyának kedvenc virágoskertje; itt tenyésztette az akkori időknek
127 XXII | prépost maga tartotta ma itt a misét. Ez is, az egész
128 XXII | boltozatát elzáró vasrácsig.~Itt előbb kikérdezték, hogy
129 XXII | Arra is, ha megharagszom,~Itt a csárda, majd beiszom.
130 XXII | Kár volt azt a levelet itt a templomban felbontani.~
131 XXII | kaszárnyádban parancsolsz! Itt Isten parancsol!~E szóra
132 XXII | névtelen bűnről beszélsz itt?~– A régi görög törvényhozók
133 XXII | gyászlevelet, amelyben ez az ember (itt mögöttem) tudatja veled,
134 XXII | földönfutó székely száműzöttek, s itt szerezték hírüket, hatalmukat,
135 XXII | kanál lisztre. Nem tarthatok itt mást, mint aki fegyvert
136 XXIII | családi tűzhelyét is. Te itt tűrsz, szenvedsz, imádkozol,
137 XXIII | bizony, ha elevenen állna itt előtted, éppen olyan jól
138 XXIII | mindent állít, ami rossz. Itt van, fogd ezt a levelet;
139 XXIII | a hazajövetelénél, hogy itt meglehet, összekoccanása
140 XXIII | Te egész hatalmú úr vagy itt e várban. Az én uram tett
141 XXIII | előlem! Ez az én szobám itt!~– Szeretem, hogy valahára
142 XXIV | felől.~– Hát én megmondom. Itt van már Szomolnokon, csak
143 XXIV | Haragudtak, rossz kedvük volt.~Itt aztán elhallgatott a fiú;
144 XXIV | hallottuk. Apánk írja, hogy ő itt van egész hadsereggel Szomolnokon.
145 XXIV | akarod, hogy meg ne haljak, itt maradjak: légy te nekem
146 XXIV | el, anyám! De te se hagyj itt engem!~– Nem, fiacskám.
147 XXIV | fiacskám. Bizony nem hagylak itt.~Ezzel aztán meg voltak
148 XXIV | boldog túlvilágért sem hagyja itt ezt a ködök és árnyak világát,
149 XXIV | mikor lefektette.~– De aztán itt ne hagyj azalatt, amíg alszom –
150 XXIV | férfiak romlására. Ezt itt hagyta hervadni magában,
151 XXIV | Csupa lövészek. Lovasságra itt nem volt szükség. Külön
152 XXIV | meg neki!~– Csak te maradj itt most. Mindjárt jön a sorod.~
153 XXIV | összebeszéltünk, hogy egyikünk itt fog mindig mellette virrasztani;
154 XXIV | kezében az evangéliumot. Itt végezte a dervisgenerális.~
155 XXV | kezdeni, azért csak feküdjék itt veszteg Blumevitz mint helyettes
156 XXV | saját szállásomat: maradj itt mindjárt ebben a hajdani
157 XXV | számodra ennél valami jobbat. Itt a szomszéd házban van Fabricziusnak
158 XXV | asszonyság.~– Hát az is itt lakik?~– Igenis. Egy szállást
159 XXV | Egy szállást tartanak. Itt van a maleficium!~Egy asszony
160 XXV | jezsuiták számára készül. (Itt vannak már! Megkapták a
161 XXV | nálunk összegyűlni esténként. Itt lesz Alauda főbíró úr, a
162 XXV | folytatnád helyettem a játékot? Itt hagyom mind a pénzt; veszítsd
163 XXV | Löffelholtzné. – Más mulatság van itt, mint cinderlingre kockázni.
164 XXV | biztosak az utak. A két futár itt Lőcsén várja be egymást,
165 XXV | Amit elvben elhatároznak itt vagy amott, az rájuk nézve
166 XXV | Voltak nekik hű kovácsaik itt is, amott is, akik ütötték
167 XXV | siet a „majthényi síkra”. (Itt rakta le a fegyvert az utolsó
168 XXV | megszállni. Tehát Husz…~Itt aztán elkezdte Huszt magasztalni,
169 XXV | poprádi kocsmárosról van itt voltaképpen szó; s az egész
170 XXVI | kérlek, adass nekem egyet. Itt vár a szánkóm. Sietek.~–
171 XXVI | hát nem megyek sehová! Itt maradok!~Hanem a francia
172 XXVI | elvesztvén az inkognitóját itt Lőcsén, ezzel csak bajt
173 XXVI | nem tört az úton. Van-e itt valami kovács, aki ért a
174 XXVI | vacsorához. A vendég úr itt hál, itt marad két napig.~–
175 XXVI | vacsorához. A vendég úr itt hál, itt marad két napig.~– Ördög
176 XXVI | Töröm a lencséteket! Most itt rostokoljak, mint a kecske
177 XXVI | átkozott fészekben? Mi van itt valami mulatságra való?~–
178 XXVI | az udvarára, sőt inkább itt kezdett el a postakocsis
179 XXVI | jászolkákat a kapun.~– Nem volt itt egy karmazsinszínű hintó
180 XXVI | importálták ide.~– Nem volt itt az imént egy asszonyság,
181 XXVI | kocsibőrön?~– Jól van. Nem álltak itt meg, lovakat váltani?~–
182 XXVI | lovakat váltani?~– Nem. Itt csak egy abrakot adtak a
183 XXVI | megrendelve.~– Nem hagyott itt nekem egy levelet az, aki
184 XXVII | lüktetése halkabb lesz. Itt a forduló válság.~A király
185 XXVII | mandulatejjel.~– Ki van itt? – kérdé a haldokló király.~–
186 XXVIII | útra indulok, a hintóm már itt áll a karinthi kapu előtt;
187 XXVIII | erre hamarább”. A hosszabb itt a Vág mellékén vezet végig,
188 XXVIII | keserves az utazás. Aztán ezek itt mind meghódolt vidékek,
189 XXVIII | poggyászszekerek fogatait.~Tehát itt valami mást kellett kigondolni.~
190 XXVIII | neki, hogy senki sem süket itt: sohase rontsa a tüdejét;
191 XXVIII | tanácsszobában földszint.~– Melyik itt a bíró? Az úr az? Hogy meri
192 XXVIII | hát azzal is szolgálok. Itt a bécsi rendőrfőnök passe
193 XXVIII | Ez az úr, valósággal. Itt ebben a másikban is így
194 XXVIII | mikor Lőcsére érkezik, s itt átadja a szathmári stafétának
195 XXVIII | még egy osztást!”~Éjfél is itt volt már, mire fixumfertig
196 XXVIII | valaki kémnek jön be Lőcsére, itt körül se tekintsen, senkivel
197 XXVIII | csak lovat váltani megállt.~Itt már kezdett olyasmit sejteni,
198 XXVIII | rossz – tavaszi időben; itt már kezdődik az előnye a
199 XXIX | mutatta, hogy merre van az itt.~Juliánna gyakran tekintgetett
200 XXIX | megijedve. De mi lesz veled? Te itt akarsz maradni?~– Itt bizony.
201 XXIX | Te itt akarsz maradni?~– Itt bizony. Mármost akarom,
202 XXIX | hát lelkem, maga mért akar itt maradni?~– Hát azt is megmondom.
203 XXIX | is megmondom. Azért, mert itt jön a nyomunkban a császár
204 XXIX | meg úgy lesomodorintjuk itt a nádasban, hogy a kutya
205 XXIX | avant garda előrerohanva.~– Itt az uram! – mondá Juliánna
206 XXIX | fiatal csikóslegény volt.~– Itt vagyunk la – dörmögé az
207 XXIX | terjesztve szét a légben.~– Itt meg kell pihennünk – mondá
208 XXIX | Hogyne volna? Éjfél óta itt áll a sövényhez kötve.~–
209 XXIX | aludjék rajta. Ellopnak itt mindent, ami le nincs szegezve.~–
210 XXX | szabadítva, hogy mégse tudják? Itt a talány!~Nem előzhette-e
211 XXX | közül a vendéglős.~– Megint itt vagyok ám.~– Bánja a ménkü.~–
212 XXX | az a vendég, aki tegnap itt hált!~– Vendég? Ezer vendég
213 XXX | sáfrányhajú menyecske volt, aki itt danolt, sütött-főzött, nekem
214 XXX | lovag úr, hiszen most is itt van.~A biz oda volt kiszegezve
215 XXX | istállóba, éjszakára mégiscsak itt kell maradnom ebben a boszorkányos
216 XXX | minoriták kolostorában, de ezek itt cudar, hitetlen eretnekek,
217 XXX | két fővezér átlátta, hogy itt egy napot sem szabad elveszteni.
218 XXX | gazdag mezővárosban, melyet itt a hajdúvilág közepén csupa
219 XXX | is segített a véletlen. Itt a sok elfagyott őszi vetés.
220 XXXI | megkegyelmeztetése miatt járunk. Lásd, itt van az amnesztialevele nálam.
221 XXXI | levélbe.~– Ah!~– Igen, bizony. Itt van nálam az eredeti conceptusa
222 XXXI | rendületlenül megállták a hűséget, s itt őrizték a trónust akkor
223 XXXI | kérem, foglaljon helyet itt a pamlagon, míg az irataim
224 XXXI | kibontá a megtalált iratot.~– Itt van, nagyasszonyom, a kegyelmed
225 XXXI | Prágába áttette lakását. Tehát itt van: „Korponayné Jánosné.”
226 XXXI | egész chronologice datálva. Itt van a „lőcsei kapituláció” „
227 XXXI | kapott előnyt felhasználni.~– Itt áll: ezer darab arany. Ezt
228 XXXI | szokás szerint. Az utasok itt pihenőt szoktak tartani –
229 XXXI | éjjel-nappal. Nem lehet itt árulást elkövetni.~S hogy
230 XXXI | keresztülmehessen.~Valami veszedelem van itt; pedig füst nem látszik,
231 XXXI | lehetek kísérője. De nekem itt kell rostokolnom ezen az
232 XXXI | a néptől; az egész város itt van, a falusiaké az utca.~
233 XXXI | vasszorítókkal vannak ellátva.~Itt kivégzés készül.~Juliánnának
234 XXXI | Kegyelmes úr! Te Pállfy bán! Itt van a szathmári békeszerződés!
235 XXXI | játékszereivel körülrak; itt egy pálcaló, ott egy zengő
236 XXXII | semmitől, csak az Úristentől.~Itt aztán igazán tréfás alak
237 XXXII | visszaemlékezett rá, hogy itt valamelyik bércvápa napos
238 XXXII | mert zivatar jön, nehogy itt kapja az útfélen. Azt mondá
239 XXXII | harmatozza.~Hogy ez a szép séta itt a virágos réten keresztül
240 XXXII | keresztülfolyt a patak: itt még kristálytiszta volt
241 XXXII | fákon; az első májusi fagy itt is leszüretelt; annál több
242 XXXII | pimpimpárévirágos fűbe.~– Jaj, anyókám, itt minden szomorú.~Juliánna
243 XXXIII | csak folytatása a réginek. Itt vannak a közelben. – Énrám
244 XXXIII | Nem, pulykácskám, tégedet itt hagylak zálogban a nagyapónál,
245 XXXIV | másnak, mint a híveknek.~Itt e hegy mélyében lakik az
246 XXXIV | tündér.~Mikor a földlakók itt ünnepet tartanak, ezernyi
247 XXXIV | Számozva voltak; ennyi ezer itt, annyi amott. Ez volt az
248 XXXIV | szalonnával, kenyérrel.~Hát most itt volt az az idő. Újra kellett
249 XXXIV | füst elárulta volna, hogy itt emberek vannak.~Lehettek
250 XXXIV | Jönni kellene már neki. Itt a jégpalotában nem kellemes
251 XXXIV | Akkor mi szépen süthetjük itt a makkot, mert az én Zsiga
252 XXXIV | pedig éppen tehette, mert itt nagyon biztos helyen volt
253 XXXIV | mélyedésen kellett felhatolnia. Itt egy kötelet leoldott a derekáról,
254 XXXIV | legcsendesebb hangon szólalt meg.~– Itt vagyok, uram. Apám küldött.
255 XXXIV | hogy marad fel tartozásom: itt vagyok: végezhetitek életem;
256 XXXIV | találtok menteni, megmarad itt egy bírám, ki fölöttem ítél:
257 XXXIV | Annyi kincs, hogy minden itt levőnek jut belőle cipelnivaló.~–
258 XXXIV | Ha ennek az asszonynak itt, csak úri pompa, fényűzés,
259 XXXIV | szívét-lelkét: így állana-e itt most közöttünk, sáros, tépett
260 XXXIV | ahogy a bűnösök szokták. – Itt áll nyugodtan, mint egy
261 XXXIV | tért, tárt karral fogadjuk. Itt a leveleik a kezeinkben,
262 XXXIV | mint ez a szűz jégoszlop itt előttünk. Fejemmel állok
263 XXXV | bejelentesse magát, hogy itt van.~De mégis kitalált?.~
264 XXXV | belőle. – Hadd égjen addig itt magában. Ez legyen a mi
265 XXXV | Krasznahorkára – ha ugyan még itt fog akkor a tábornok úr
266 XXXV | mert protestáns, tehát itt kellett neki keresni azt
267 XXXV | kegyelmednek ezt a helyet bizony itt kell hagyni.~– Nekem?~–
268 XXXVI | alakban jelent meg, hol itt, hol amott; Dunán innen,
269 XXXVI | cimborám, vitéz bajnoktársam!~Itt küldöm Teneked, kedves leányod,
270 XXXVI | mondá magában Juliánna. – Itt ugyan osztják a csókokat,
271 XXXVII | Nem is azért az ütésért itt, akit soha életemben halandó
272 XXXVIII| Löffelholtzné. – Hiszen mikor itt voltál nálam nemrégiben,
273 XXXVIII| postaszolga, aki kerékkötni van itt.~– De biz almáimat nem bízom
274 XXXVIII| illenek az én öltözeteim, majd itt Poprádon megállunk a Husz
275 XXXVIII| erdőben jártak már akkor. Itt azután Juliánna átöltözött
276 XXXVIII| vehetné át. A lánc pedig itt van. Mért én legcélszerűbbnek
277 XXXIX | ide a Szepességre, hogy itt remél vele találkozni.~Mikor
278 XXXIX | bocsássa, s aztán mint egykor itt ezen a helyen, ahol őt kardjával
279 XXXIX | Azért jöttél, hogy megölj? Itt vagyok. Végezd, nem fogok
280 XXXIX | tőled kaptam (nézd, most is itt a gyűrűdnek a sebhelye,
281 XL | Tessék helyet foglalni itt a díványon, főstrázsamesterné
282 XL | Ott a kezedben a toll, itt a papiros, tinta; írj azonnal
283 XL | ültetek vele. Három nap alatt itt lesznek a leveleid. Addig
284 XLI | ki a nevem.~– Mi dolgod itt?~– Az, hogy téged megöljelek!~–
285 XLI | most elégettél?~– Láttad?~– Itt néztelek az ajtón keresztül.~–
286 XLI | Édes szentem!”~– Ne időzz itt! – suttogá Juliánna –, mert
287 XLI | Siess! Lépteket hallok, itt ne találjanak.~Akárki volt
288 XLI | szólítá meg –, hol van itt egy olyan kocsma, ahol jó
289 XLI | cidert (almabor) lehet kapni. Itt nincsen.~– Majd én elvezetem
290 XLII | ítélve.~– Jól tudom: halálra. Itt látom, készítik a katafalkomat.~–
291 XLII | másvilágra, lappangó tüzet hagysz itt a hazádnak; ami ha fellobban,
292 XLII | uramatyámmal találkozik kegyelmed…~Itt a szavába vágott a főúr.~–
|