bold = Main text
    Fezejet                                      grey = Comment text

  1 I      |               Nézd: ez volt a fehér asszony, aki a hazát elárulta.”~…
  2 I      |         mért tették?~A lőcsei fehér asszony majd megfelel arra.~      ~
  3 III    |       irámszarvas és a százszorszép asszony~A nagy harangozásnak mégiscsak
  4 III    |        nemesi címerében egy koronás asszony vagyon.~– Kérem: az angyal!~–
  5 III    |            az angyal!~– Angyal vagy asszony, az mindegy. Gyakran az
  6 III    |          nagyon kívánja. S amit egy asszony kíván, az megtörténik, ha
  7 III    |        kívánna is. Ez a mienk olyan asszony: amikor megérkezett, mindjárt
  8 III    |     Thurzó-ház, ahol a százszorszép asszony lakik, alig van pár száz
  9 III    |          felé fordult.~– Hű be szép asszony volt ez! – fohászkodék fel
 10 III    |          akinek ha azt mondja az az asszony, hogy menjen el az Operenciákra,
 11 VII    |          emberfej: egy férfi és egy asszony; mind a kettő fiatal; a
 12 IX     |               Mit tartozik énrám az asszony! – szólt felindultan.~–
 13 X      |            magát, hogy benyisson az asszony hálószobájába. Halkan nyitja
 14 X      |        nyomjon. Nagyot sikolt rá az asszony.~– Jaj te! Eredj vele! Csupa
 15 X      |        szakácsnénak. Óh, egy magyar asszony nem akad fel ilyen állapotban.~–
 16 X      |          nagyon jól teszed. Haragos asszony urának jól fog a kardja.~
 17 X      |             az egész kávédarálót az asszony, s felugrott hevesen, és
 18 X      |                mert a felesége szép asszony.~– Te féltékeny vagy?~–
 19 X      |         fiát sem kapott. De hogy az asszony is el tudja ezt feledni.
 20 X      |         kikenve; ej, de jó, hogy az asszony nincs most itten, majd mérgelődnék
 21 X      |        Rozgonyi Cicelle!” Az a hősi asszony, aki a férfiakat csatába
 22 XI     |             hogy megfutott egy szép asszony elől.~– Mint a bibliai József.~–
 23 XI     |          végig a magára maradt szép asszony, egyik szobából a másikba.
 24 XI     |            kell tartani. Kend, Léni asszony, innen meg nem mozdul, míg
 25 XI     |          szentem – nyájaskodék Léni asszony. – Üljön fel egy pillanatra,
 26 XI     |         éles lélegzetvétellel.~Léni asszony a gyertya elé tartá a pilulás
 27 XII    |            ő dolga.~Erre aztán Léni asszony is keresztyéni megnyugvással
 28 XII    |    daemoniacus múlt el tőle; a szép asszony teljes jó egészségben szállt
 29 XII    |         Csupa ellentmondás az egész asszony. Ki találja ki, hogy mi
 30 XII    |        ellenség áll szemben; a szép asszony a nótában. Eszébe juttatja-e
 31 XII    |             az ablakot! – rebegé az asszony. Hogy fázik az ember, ha
 32 XIII   |             s az övébe dugta.~Ez az asszony kész volna ma embert ölni.~
 33 XIII   |           kitérni az útjából! Ez az asszony nem tréfál!~Felnyitotta
 34 XIII   |          káromkodni.~Az az ördöngös asszony odafenn meg úgy nevetett
 35 XIII   |         egyetlen gazdasszonya, Léni asszony, kölcsön volt adva a szomszéd
 36 XIII   |      nyakába.~Az már használt. Léni asszony fölugrott, olyan mozdulattal,
 37 XIII   |         fülébe ordított: „Hát, Léni asszony, bevette-e a páciens?” –
 38 XV     |            az a két fürt, de a szép asszony szemének üszkétől.) És emiatt
 39 XV     |      elhozta szerencsésen. S a szép asszony, úgy látszik, hogy nem akar
 40 XV     |          éjjel nagyon a tisztelendő asszony?” s megrázta a kezét a papnak
 41 XVI    |           Belleville lovag.~(Csalfa asszony! Megérdemelte volna, hogy
 42 XVI    |           is rájött. – Ördöngös egy asszony! Ha egyszer valamit a fejébe
 43 XVI    |            nem vitte a képzelete ez asszony nyomdokain, hogy ez maga
 44 XVI    |      Absolon-ivadék!~– De kapitális asszony! Igen jó konyhát tart.~Fabriczius
 45 XVII   | történhetett volna meg az, hogy egy asszony eláruljon egy várost? Egy
 46 XVII   |            soha férfi el nem árult, asszony meg nem tudott.~Csak az
 47 XVIII  |  kvártélyához tartoztak.~A Juliánna asszony hálószobája ennélfogva a
 48 XVIII  |          kedve az ezredes úrnak egy asszony keze által megöletni?~Andrássy
 49 XVIII  |        bánja azt most? – dörmögi az asszony.~– A becsületét – suttogja
 50 XVIII  |             suttogja a tábornok.~Az asszony most látszik föleszmélni.
 51 XVIII  |       ezredes – mond nevetve a szép asszony. – Nem ér semmit a csalfaság.
 52 XVIII  |            hogy teljesítette a szép asszony kívánatát, az ajtón keresztül
 53 XVIII  |            az a valaki – az a fehér asszony.~– Én azt hiszem – szólt
 54 XIX    |         rajzolta, hanem ez a démoni asszony! Magának kellett megtartani
 55 XIX    |        beszélve:~– Nem szeret ez az asszony senkit a világon, csak egyedül
 56 XIX    |             Ott vannak helyettük az asszony érdemei, s mondhatom kegyelmednek,
 57 XIX    |             hegyről kezdte látni ez asszony lényének láthatárát.~Ezalatt
 58 XIX    |               Átkozott legyen az az asszony, aki mindnyájunkat megrontott!~–
 59 XIX    | mindnyájunkat megrontott!~– Micsoda asszony? – kérdé elbámulva Korponay.~–
 60 XIX    |            bolond férj meg a csalfa asszony táncoljanak együtt, ahogy
 61 XIX    |          lőcsei szenátorokkal, szép asszony a dühöngő férjével, halni
 62 XIX    |     keresztül a feleségéhez.~A szép asszony készen volt már az öltözetével.~
 63 XIX    |            mi vár rá.~– Mit tettél? Asszony! – ordítá az eszeveszett
 64 XIX    |                Mindent… – felelé az asszony. – …Megölhetsz!~S szép csendesen
 65 XIX    |          úgy elfoglalta a szerelmes asszony mézesmázos beszédével, gyönge
 66 XIX    |        hátulsó ajtón menekült ki az asszony, amerre ő bejött. Rohant
 67 XIX    |             Nem futott ki erre amaz asszony? – kérdé Korponay.~– Dehogy
 68 XIX    |            oly híven van találva ez asszony, kirántotta az öve mellől
 69 XXII   |              Minek csimpajkozzék az asszony a harcoló férje nyakába,
 70 XXII   |        jössz! Hát mit csinál a szép asszony? Danolja-e még, hogy:~Nem
 71 XXII   |   Krasznahorka várát. De erős szívű asszony volt az! Látszik a képén
 72 XXII   |           ez gyönyörűség. Ahogy más asszony gyöngyökkel és karbunkulusokkal
 73 XXII   |            Hát te azt hiszed, szent asszony, hogy ez az ember itten
 74 XXIII  |        nemzet ragaszkodása. S ez az asszony célt ért. – Elrabolt egy
 75 XXIII  |            fejedelemnek, akit az az asszony elárult. Az ő neve, amit
 76 XXIII  |            falvainkban én vagyok az asszony. Azt is az uram hagyta így.
 77 XXIII  |        abban a hitemben, hogy egyik asszony csak olyan, mint a másik.
 78 XXIII  |             gyulladna miatta. De te asszony vagy, nem jobb, mint a török
 79 XXIII  |             Én több is vagyok, mint asszony, én anya is vagyok.~– Mondhatnád:
 80 XXIII  |            cselédjétől tudta meg az asszony, hogy Miklós szigorú parancsot
 81 XXIV   |    hazaszeretet! – zokogá a kínzott asszony.~Másnap csak egyedül jött
 82 XXIV   |           ember módjára viselni egy asszony szobájában!~– Úgy? Elfeledtem,
 83 XXIV   |        túlvilági szózat.~– Esztelen asszony! – dörmögé Miklós, a fejét
 84 XXIV   |            keseredve miatta.~Milyen asszony volt! Csupa szeretetből
 85 XXIV   |            emberek; azért, mert egy asszony meghalt.~Amint a toronyablakból
 86 XXV    |            ellenállni soha, hát még asszony! Majd meghódolnak a körülsáncolt
 87 XXV    |            majd megbánják!~Hanem az asszony számára nem talált mentséget.~
 88 XXV    |             ahonnan egyszer a fehér asszony elélebbent a négycsövű pisztollyal
 89 XXV    |        gondolatban sem, hogy a szép asszony maga árulta volna ezt el.)~–
 90 XXV    |            hogy őt nem árulta el az asszony.~– Hát ezért nem találom
 91 XXV    |          tábornok, itthon van-e az „asszony”? Az inas azt felelte rá,
 92 XXV    |          egyik.~(Vagy úgy? Juliánna asszony magára veszi a fia számára
 93 XXV    |           Itt van a maleficium!~Egy asszony helyett kettő van a kalitban.~
 94 XXV    |    számlálni az ellenséget!” Még ha asszony is. S Andrássy ebben a tekintetben
 95 XXV    |          aki ámbár született magyar asszony volt, de azért mégsem volt
 96 XXV    |            alatt átszorítva; minden asszony olyan benne, mint egy szalmafonatú
 97 XXV    |          frázis. Szürke lett minden asszony.~Még az sem volna nagy baj:
 98 XXV    |   csodálkozva nézett utána, amíg az asszony az ajtóhoz nem ért, s ott
 99 XXV    |           fog harmadnap este a szép asszony megszállni? Amanti pauca!~
100 XXVI   |    elősegíteni a közös ellenség (az asszony) elleni haditervben.~Andrássy
101 XXVI   |          valami bolond mackó a szép asszony kedvéért idehozná a mancsait.~
102 XXVI   |           Juliánnától hallá.~A szép asszony azt vetette oda (a Hussus
103 XXVI   |     képzelődése volt, hogy a csalfa asszony őt csak meg akarta bosszantani.
104 XXVII  |          akitől mindenki fél, s egy asszony, aki senkitől sem fél~Korponayné
105 XXVII  |           hol a másikat.~Mind a két asszony otthagyta a szerelmét, még
106 XXVII  |         hogy apját megmenti, s amit asszony asszonynak ígér, azt megtartja.~
107 XXVIII |           személy volt előtte ez az asszony.~– Nos, ifjasszony! Mi hír
108 XXVIII |         ellenfelei küldöncét.~– Egy asszony akar versenyezni egy férfival?~–
109 XXVIII |   egészítette ki a mondást: „Én nem asszony vagyok, hanem démon.”)~Ahelyett
110 XXVIII |             arcot tudott mutatni az asszony, hogy a kancellár hinni
111 XXIX   |              mormogá fogai közül az asszony.~– Hát talán az ifjasszonyka
112 XXIX   |      Szathmár-Németibe.~– Nagyságos asszony, ugye? Minden lovat magával
113 XXIX   |          Kelmed maga! – igazgatá az asszony. – Ennek az úrnak nagyon
114 XXIX   |           negéddel a szépséges szép asszony, s hozott neki abból a borából,
115 XXIX   |             mind a bor, mind a szép asszony enyelgése, aki odaült mellé
116 XXIX   |           megvan! Teremtuccse derék asszony! Kezet csókolnék neki, ha
117 XXIX   |            csikós. Nem is fél ez az asszony semmitől sem; még tőled
118 XXIX   |          mellé.~– Mondom, hogy szép asszony! Szeretném én az én díjamat
119 XXX    |            volt az a tegnapi „cifra asszony”, akivel ő olyan jól mulatott
120 XXX    |         markomba kaphatnám.~Szegény asszony! De nagyon készülnek ellene!~
121 XXX    |       szekér, tele menekült néppel, asszony, gyermek, öreg ember, aki
122 XXX    |           gyakorolható.~Eddig a két asszony nem sokat gondolt éhséggel,
123 XXXI   |                Dehogy keresem, szép asszony; hiszen mi régóta jó cimborák
124 XXXI   |             mint afféle rajtakapott asszony, vonogatta a vállát –, s
125 XXXI   |        benne?~– Korántsem. Az egyik asszony az apját, a másik a fiát
126 XXXI   |       embernek az életét! Könnyelmű asszony volt. Akármelyik imádóját
127 XXXI   |         indítványát megtenni a szép asszony.~A tábornok csóválta a fejét.~–
128 XXXI   |             közelébe.~Sokkal inkább asszony volt, semhogy megállhatta
129 XXXI   |         fölfelé.~Az országhírű szép asszony szemközt állt a világhírű
130 XXXI   |             mi mindenre képes ez az asszony. Ez képes az új királyt
131 XXXI   |            kezeikben.~A kilépő szép asszony tekintetéből rossz előjeleket
132 XXXI   |          kellene hozzá, hogy a szép asszony követelése erősebb alapot
133 XXXI   |          szép most az alakja! Nincs asszony, aki most belé ne szeressen
134 XXXI   |             bókolt felé: Agyő, szép asszony!~
135 XXXI(1)|         döntő csapást szerzett szép asszony ellen, s Thaly Kálmán a
136 XXXII  |             sem tudni, hová lett az asszony, aki Juliánnának az anyja
137 XXXII  |         jött haza Juliánna: a fehér asszony, aki feladta Lőcsét a császárnak.~
138 XXXII  |          közt azt mormogja: „a szép asszony”. – Ezek már kurucok voltak.~
139 XXXII  |         félmeztelen gyerek, rongyos asszony félmérföldnyire elüldözi
140 XXXII  |       hintóban nem ül más, csak egy asszony, megint visszaheveredtek
141 XXXII  |        fejére.~Hanem hát, mikor egy asszony a fejébe vette, hogy valakit
142 XXXIII |           átkozott! A „lőcsei fehér asszony”! – Haza mert jönni a kígyó,
143 XXXIII |      fogvacogva az öreg. – Te bűnös asszony!~– Az vagyok! – szólt Juliánna,
144 XXXIII |          milyen szép az ilyen bűnös asszony.~Az öreg a hosszú fehér
145 XXXIV  |        keresztül nyalta a mézet: az asszony bolondja.~– Bolond az, aki
146 XXXIV  |              Igazság ez? Egy gyönge asszony ellen annyi erős férfinak
147 XXXIV  |           azzal a galambtekintettel asszony oly szörnyű árulást elkövetni,
148 XXXIV  |   mézes-mázos szóért. S ő, a gyönge asszony vétett volna csupán, mikor
149 XXXIV  |            a mélységbe? Azért, mert asszony? Azért, mert gyönge asszony?
150 XXXIV  |         asszony? Azért, mert gyönge asszony? Azért, mert szép asszony?
151 XXXIV  |           asszony? Azért, mert szép asszony? A mennydörgő ég odafenn,
152 XXXIV  |      esküvel bizonyítom, hogy ez az asszony ártatlan és igaz, mint ez
153 XXXIV  |     serpenyő mérlege valóban a szép asszony részére hajlott. Az érdemei
154 XXXIV  |           nincs neve, „lőcsei fehér asszony”. Nem mondok én terád ítéletet.
155 XXXIV  |            szemei rávallottak, hogy asszony.~Szava nem volt, csak azt
156 XXXIV  |           gyermekünket? – rebegé az asszony.~– Ne hozd elő, mert még
157 XXXIV  |           fogja. Rám nézve nem vagy asszony, nem nélküli lény vagy.
158 XXXIV  |       pénzzel, megtesszük tehát egy asszony csókjaival. Kelj fel hát,
159 XXXV   |        nehéz kitalálni, hogy a szép asszony bejelentesse magát, hogy
160 XXXV   |            íródeáktól.~– Az a görög asszony maga, akié a könyv.~– Hol
161 XXXV   |            a könyv.~– Hol van az az asszony?~– Odakinn van a pitvarban.~–
162 XXXV   |           kegyelmedhez – suttogá az asszony.~– Mi hozza ide kegyelmedet? –
163 XXXV   |              Valóban sok – mondá az asszony, elértve az útmutatást.
164 XXXV   |       szívében. Hogy rátalált ez az asszony!~Át meg át volt hatva.~Valóban
165 XXXV   |       fájhat semmi?~(Márpedig, szép asszony! Lőcsei fehér asszony! Téged
166 XXXV   |          szép asszony! Lőcsei fehér asszony! Téged azért küldtek ide,
167 XXXV   |           szóra könnybe lábadtak az asszony szemei.~– Óh, uram, ne említse
168 XXXV   |        közös albumot, amikor a szép asszony művészi csínnal rajzolta
169 XXXVI  |             viharnak a magját ez az asszony jártában-keltében elvetette,
170 XXXVI  |           az anyádat megcsókold. Jó asszony, szeretheted.~Azt a világért
171 XXXVI  |             össze volt fonva a szép asszony egy aranyfürtjével, hanem
172 XXXVI  |         nélkül bejárhatta a vakmerő asszony az egész országot, csak
173 XXXVI  |        gyümölcsből.~– Hozzon fel az asszony hát egy vékával – hangzott
174 XXXVI  |        ajtaja kitárult előtte, s az asszony szerencsés jó estét kívánva,
175 XXXVI  |          lármát nem a most érkezett asszony élesztgeti. Komédia az csak
176 XXXVI  |             hozzá. Maga az érkezett asszony, a nagy mázos kályha mögé
177 XXXVI  |             ki a földből. Derék egy asszony! Talán nem is igaz, amivel
178 XXXVI  |       mennyországban. Vivát a dicső asszony!~A poharak összecsördültek,
179 XXXVI  |         utána kiált: „Vivát a dicső asszony!”~De Juliánna nem ügyelt
180 XXXVI  |          végre is kénytelen volt az asszony a szóhoz folyamodni.~– Én
181 XXXVII |              S ha a megbántásért az asszony záporkönnyekre fakad vala,
182 XXXVII |        részvevőnek a neve. Ha ez az asszony élve marad, mi ne az Istenhez
183 XXXVII |             alig hiszem, hogy ez az asszony le hagyja menni a napot
184 XXXVII |              Nem hiszem, hogy ez az asszony el tudja a rábízott titkokat
185 XXXVII |      Lehetetlennek tartom, hogy egy asszony vérpadra vigye mindazokat,
186 XXXVIII|            látnom, ha már nagyságos asszony nem lehetek.~– De te tréfálsz?~–
187 XXXVIII|        Keresztet hány magára a szép asszony közeledtére! Hahaha! Ezt
188 XXXVIII|            furfangos bohózata. Léni asszony, ki az ópiumpilulákat maga
189 XXXVIII|          beteg helyett, s a félholt asszony, akit a doktor hasztalan
190 XXXVIII|           jókedvből aláesett a szép asszony a nagy komolyságba.~– Milyen
191 XXXIX  |        hajolva, kísérve a másik két asszony tréfás nevetésétől.~Mikor
192 XL     |             a másik mesét, hogy egy asszony, mikor csókol, nem gondol
193 XL     |            alvó ördög ébredt föl az asszony szívében. Ördögnek kellett
194 XL     |         köze:~– Mit tudsz erről! Te asszony.~Eddig kegyelmednek címezte,
195 XL     |      kegyelmednek címezte, most „te asszony!”~Juliánna elképedt. Érzé,
196 XLI    |          kezében tartja most a szép asszony. Csak oda kell azt nyújtania
197 XLI    |          térdre esve, megcsókolá az asszony ruhájának a szegélyét. „
198 XLII   |           Hogy egy gyarló, veszendő asszony hogy tudott dacolni az ország
199 XLII   |    nyájasság volt.~– Látod, szegény asszony, hogy hová jutottál? Érdemeket
200 XLII   |           hogy teljesíteni fogja az asszony óhajtását.~Hogy mennyire
201 XLII   |          azt kérdezte, ki ez a szép asszony? Az a vörös vonal a homlokán,
202 XLII   |           lett volna odakészítve. – Asszony volt, mikor tükröt látott,
203 XLII   |             azt üzenem… – rebegé az asszony – …hogy nemsokára együtt
204 XLII   |            Te makacs, megátalkodott asszony! Menj hát vesztedbe, ahová
205 XLII   |       intéze hozzá:~– Szerencsétlen asszony! Térj lelkedbe és valld
206 XLII   |            Jövök már!” – suttogá az asszony; valami villámlott a fényes
207 1      |           feltámadásnak.~Az a másik asszony pedig ott él most is a lőcsei