bold = Main text
      Fezejet                                               grey = Comment text

 2001 XII    |                    sírok rajta, ha arra való a tárgy.~– No, hát megmondom.
 2002 XII    |                      az ajkaiba görcs száll; a szemei megteltek könnyel.
 2003 XII    |                 Zokogva sírt.~Dologba került a könnyeit letörülni, s helyre
 2004 XII    |              letörülni, s helyre engesztelni a kedvét.~– S miért küldte
 2005 XII    |                küldte el szegénykét? – kérdé a levente.~A hölgy felnézett
 2006 XII    |               szegénykét? – kérdé a levente.~A hölgy felnézett rá még mindig
 2007 XII    |                  nedves szemeivel, de mikből a leáldozó nap verőfénylett
 2008 XII    |                   szónál oda kellett borulni a lábaihoz, s kezeit csókokkal
 2009 XII    |                  bántsa! Eltörik! – szabódik a megtámadott. – Ejh, micsoda
 2010 XII    |                    micsoda házigazda ez, aki a hozzá menekülő vendégét
 2011 XII    |                      felfalja!~– S még hozzá a vendégét, aki éhezik. Ezen
 2012 XII    |                      Ezen segítsünk azonnal.~A lovag a szoba hátfalát képező,
 2013 XII    |                   segítsünk azonnal.~A lovag a szoba hátfalát képező, barokk
 2014 XII    |                     az asztal meg volt rakva a legdúsabb lakomával, aminőt
 2015 XII    |              ostromolt város parancsnoka, de a kalifák szoktak felhalmozva
 2016 XII    |                        Ah! – szólt elbámulva a hölgy. – Kegyelmed vendéget
 2017 XII    |                    várt?~– Királyi vendéget! A „regina mea-”t.~S megint
 2018 XII    |                       S megint csak ott volt a karja a hölgy dereka körül.~
 2019 XII    |                 megint csak ott volt a karja a hölgy dereka körül.~Az pedig
 2020 XII    |               asszonyi természetét, hogy azt a szakácsremekben összeállított
 2021 XII    |                  apróra végig ne csodálja, s a maga véleményét el ne mondja
 2022 XII    |                      narancsok, miknek piros a béle. Nem is állhatta meg,
 2023 XII    |                 csemegéje. Ritkaság itt ezen a földön; messze tengerentúli
 2024 XII    |                   közé.~– Nem! Nem! Még tart a péntek.~S azzal kiveszi
 2025 XII    |                      péntek.~S azzal kiveszi a narancsgerezdet a szájából,
 2026 XII    |                    kiveszi a narancsgerezdet a szájából, s a lovag szájába
 2027 XII    |                narancsgerezdet a szájából, s a lovag szájába dugja, annak
 2028 XII    |                      aranyozott állótokjában a fal mellett. (Volt pedig
 2029 XII    |                      sietni! – szólt nevetve a lovag, s elővesz két nehéz
 2030 XII    |                   óramű egyik súlykoloncára.~A hölgy nem mond neki ellent.
 2031 XII    |                  mond neki ellent. Még nevet a kegyes csaláson. Hát már
 2032 XII    |                    Hát már az nem rontja meg a szent fogadást, ha a lomha
 2033 XII    |                     meg a szent fogadást, ha a lomha időnek egy kicsinyt
 2034 XII    |                 ballagjon szaporábban. Attól a két kulcstól két óra alatt
 2035 XII    |                   óra alatt felet fog sietni a klepsidra. S az időt meglopni
 2036 XII    |                 kérdi félvállról odatekintve a hölgy.~– Annak a ketterhäuschennek
 2037 XII    |                 odatekintve a hölgy.~– Annak a ketterhäuschennek a kulcsai
 2038 XII    |                    Annak a ketterhäuschennek a kulcsai odalenn a piacon.~–
 2039 XII    |          ketterhäuschennek a kulcsai odalenn a piacon.~– Hát hogy kerülnek
 2040 XII    |                    kegyelmedhez?~– Rám bízta a magisztrátus, hogy őrizzem;
 2041 XII    |                 őrizzem; nehogy elszöktessék a becsukott leányt.~– Mit
 2042 XII    |                      leányt.~– Mit vétett az a személy?~– Vagy erkölcstelenséget
 2043 XII    |                   megbüntetni.~– Jól teszik. A polgárnőknek vigyázni kell
 2044 XII    |                      erkölcsükre. Hanem erre a szóra egyszerre lángvörös
 2045 XII    |                      lángvörös lett az arca. A szégyenpír vissza nem tartható.
 2046 XII    |                 tartható. Erezte azt, s mind a két tenyerével eltakarta
 2047 XII    |                     S mennyivel igézőbb volt a szeméremnek ezzel a fellángolásával.~
 2048 XII    |                     volt a szeméremnek ezzel a fellángolásával.~Csupa ellentmondás
 2049 XII    |                   igaz benne? Vagy tán abban a pillanatban, amíg az indulat
 2050 XII    |                   tart, minden valódi benne?~A legnagyobb szégyenpironkodás
 2051 XII    |                    időt! Úgyis ritkán kerül.~A lovagnak úgy sugárzanak
 2052 XII    |                      lovagnak úgy sugárzanak a szemei e szóra.~De a nő
 2053 XII    |              sugárzanak a szemei e szóra.~De a nő ajkpittyesztve fordítja
 2054 XII    |                      ajkpittyesztve fordítja a hevítő szót hűsítőre.~–
 2055 XII    |                    ne nézzen rám úgy azokkal a gonosz szemeivel. Vegyük
 2056 XII    |                 gonosz szemeivel. Vegyük elő a mi közös Panteonunkat. Hadd
 2057 XII    |                  belevaló gondolatom megint.~A lovag egy, az óraláncához
 2058 XII    |                könyvet.~Ezt nevezte Juliánna a „közös Panteonnak”.~Az egy
 2059 XII    |                  rajzalbum volt; kettőjüknek a műve, s jó, hogy csak ők
 2060 XII    |                      tudomással.~Talán éppen a közös művészi hajlam hozta
 2061 XII    |                 hozta őket legelőször össze. A művészet nagy kerítő.~Naturalista
 2062 XII    |                Naturalista lángész volt mind a kettő. Andrássynál ez még
 2063 XII    |                  családi hagyomány volt; már a székely nagyapái ott Csíkszentkirályon
 2064 XII    |                 voltak; ősi kastélyuknak még a folyosóit is telefestették
 2065 XII    |                   folyosóit is telefestették a magyar, székely, kun stb.
 2066 XII    |                      lett nagyapjuk rajzolta a kartonokat – barátságból –
 2067 XII    |                   kartonokat – barátságból – a Thurzó-féle bittsei várpalota
 2068 XII    |                     számára. Andrássy István a tízéves szabadságharc alatt
 2069 XII    |                 könyvet rajzolt tele azoknak a hírességeknek az alakjaival,
 2070 XII    |                  lapján az album leveleinek.~A megfordított lapján pedig
 2071 XII    |                    pedig voltak ugyanazoknak a híres nevezetességeknek
 2072 XII    |                      híres nevezetességeknek a torzképei, fintorított vonásaikban
 2073 XII    |          felismerhetők; s ez meg Juliánnának a mestersége volt.~Különös
 2074 XII    |             osztogató természetnek, hogy ezt a talentumot éppen egy nőnek
 2075 XII    |             talentumot éppen egy nőnek adta. A nőszív különben arra van
 2076 XII    |                 minden nagy embernek ismerte a gyengeségeit, s a gyarlóságaiba
 2077 XII    |                    ismerte a gyengeségeit, s a gyarlóságaiba úgy fel tudta
 2078 XII    |            mindenkinek nemcsak az arcára, de a jellemére is rögtön rá lehetett
 2079 XII    |                      vissza; Károlyi Sándort a „nagy pipájú, kevés dohányú”
 2080 XII    |                    kétkulacsost csinált, aki a féllábával Ausztriában,
 2081 XII    |                 megtette nagy kerek kalappal a fejében, tüszővel a derekán,
 2082 XII    |                 kalappal a fejében, tüszővel a derekán, rusznyák királynak;
 2083 XII    |                  királynak; Ocskay Lászlónál a rémségesbe csapongott a
 2084 XII    |                      a rémségesbe csapongott a szatírája; az áruló vezér
 2085 XII    |                 vezér az egyik kezében hozta a dárdára szúrt fejét, s a
 2086 XII    |                     a dárdára szúrt fejét, s a másik kezében pohárral kínálta
 2087 XII    |                    pohárral kínálta ugyanazt a levágott főt. Ha a megtréfált
 2088 XII    |                  ugyanazt a levágott főt. Ha a megtréfált urak valaha ezt
 2089 XII    |                     megkaphatnák, bizony még a sírja fölé állított márványszobrát
 2090 XII    |                    magának Rákóczi Ferencnek a képe, melyen a nemzetétől
 2091 XII    |                     Ferencnek a képe, melyen a nemzetétől bálványozott
 2092 XII    |                      mint egy drótostót, aki a megfordított pipaszárát
 2093 XII    |                      megfordított pipaszárát a szájába dugva, a földön
 2094 XII    |                  pipaszárát a szájába dugva, a földön ül, s a térde közé
 2095 XII    |                szájába dugva, a földön ül, s a térde közé szorítva szent
 2096 XII    |                      erdélyi fejedelmi süveg a szeméig le van húzva, s
 2097 XII    |                aggatva rézlibertásokkal; míg a háta mögül Péter cár kandikál
 2098 XII    |                    repedt serpenyő alakjában a lengyel koronát kínálja
 2099 XII    |                     fokú felségsértés.~Hanem a császárpárti főurak sem
 2100 XII    |                      kész prédául szolgáltak a démoni gunyorú rajzolónőnek;
 2101 XII    |                rajzolónőnek; csak egy képnek a hátulsó lapján nem volt
 2102 XII    |                    semmi karikatúra. Ez volt a császár maga.~– Mért nem
 2103 XII    |                      nem bántja ezt is, mint a többit? – kérdezé Andrássy
 2104 XII    |                szebbé találom vele tenni.~Ez a torzképgyűjtemény, valóban
 2105 XII    |                      valóban elég volt annak a két embernek, aki azt egyesült
 2106 XII    |                   Mennyit mulattak ők ezeken a figurákon: – mikor senki
 2107 XII    |             Belleville egy borbély volt, aki a földglóbust borotválja,
 2108 XII    |                   maga olyan kopasz, mint az a földteke, s a parókája erről
 2109 XII    |                kopasz, mint az a földteke, s a parókája erről csüng alá.
 2110 XII    |                    erről csüng alá. Pelargus a holdvilággal csókolódó hosszú,
 2111 XII    |                     abban Andrássy Istvánnak a testvére is, a fehér barát,
 2112 XII    |                     Istvánnak a testvére is, a fehér barát, akit „dervisgenerális”-
 2113 XII    |                    fejjel, fehér csuklyával, a második lapon mint tatárok
 2114 XII    |                      ahhoz való az óra. Amíg a mutató a tizenkettőre ér.~–
 2115 XII    |                   való az óra. Amíg a mutató a tizenkettőre ér.~– De ne
 2116 XII    |                  előttem.~Azzal leültette őt a patkó alakú kerevet végére,
 2117 XII    |               telepedék le, vele szemközt, s a térdeire fektette az albumot,
 2118 XII    |                    még mai nap sem számítják a mulatságos légyottok közé.~
 2119 XII    |                   mulatságos légyottok közé.~A lovag különben is nyughatatlan
 2120 XII    |                modell volt. Egyre feszengett a helyén, s változtatta az
 2121 XII    |                   állását. Veszedelmére volt a háta mögött levő terített
 2122 XII    |                  innen is, onnan is csipeget a felrakott tálakból és torkoskodik.
 2123 XII    |                  felszabadította magát, hogy a hosszú nyakú, lengyel pálinkás
 2124 XII    |                  annyit! De ugyan hagyja azt a pákoszkodást. Bizony ide
 2125 XII    |            pákoszkodást. Bizony ide rajzolom a kezébe azt a pálinkás butykost –
 2126 XII    |                    ide rajzolom a kezébe azt a pálinkás butykost – zsémbelődék
 2127 XII    |                  butykost – zsémbelődék vele a szép művésznő.~A vitéz úr
 2128 XII    |            zsémbelődék vele a szép művésznő.~A vitéz úr meg akarta egynéhányszor
 2129 XII    |                   akarta egynéhányszor lopni a rajzolt képet, felszökve
 2130 XII    |                mindannyiszor becsapták előle a könyvet.~– Soká tart-e még?~–
 2131 XII    |                     még?~– Ha szépen megülne a helyén, már régen készen
 2132 XII    |                     orozva lesből odaszökött a lovag, s elkapta a hölgy
 2133 XII    |                odaszökött a lovag, s elkapta a hölgy kezéből erőhatalommal
 2134 XII    |              erőhatalommal az egész könyvet.~A hölgy kacagva sikoltozott,
 2135 XII    |                   hölgy kacagva sikoltozott, a főúr szintén kacagva káromkodék.~–
 2136 XII    |               arcképe lett valamennyi között a leggonoszabbul eltorzítva.
 2137 XII    |                   adva egy pálinkás butykos, a másikba még egy boros kulacs:
 2138 XII    |                   tábornok árnyképe; aláírva a torzképnek: „A kocsmagenerális”.~–
 2139 XII    |                       aláírva a torzképnek: „A kocsmagenerális”.~– Ezért
 2140 XII    |                      bosszút állok! – kiáltá a vitéz, s a bosszúja elől
 2141 XII    |                   állok! – kiáltá a vitéz, s a bosszúja elől sikongatva
 2142 XII    |                  hölggyel kergetőzni kezdett a szobában, míg az utoljára
 2143 XII    |                    szobában, míg az utoljára a hárfa mellé menekült, s
 2144 XII    |                  menekült, s ahhoz leülve, s a húrokba kapva, a legjobb
 2145 XII    |                   leülve, s a húrokba kapva, a legjobb védelmi helyzetbe
 2146 XII    |                   Ismeri kegyelmed talán ezt a nótát? – kérdezé az első
 2147 XII    |                negédesen bólintva.~– Ismerem a cudart – felelt rá Andrássy;
 2148 XII    |                  hegyét pödörgetve.~Pedig az a nóta elég dallamos volt.~
 2149 XII    |                    tábornoké. Ott termett az a Dunántúl, a Bakonyban szerezték;
 2150 XII    |                   Ott termett az a Dunántúl, a Bakonyban szerezték; az
 2151 XII    |                 Bakonyban szerezték; az volt a nótának a címe, hogy „A
 2152 XII    |                 szerezték; az volt a nótának a címe, hogy „A kocsmagenerális”.~
 2153 XII    |                      a nótának a címe, hogy „A kocsmagenerális”.~Meg voltak
 2154 XII    |                      sorban az ő hőstettei – a borozóasztal mellett; a
 2155 XII    |                      a borozóasztal mellett; a végső sor ezt variálta:~
 2156 XII    |                      végső sor ezt variálta:~A második kupa bornál~Mond
 2157 XII    |                     második kupa bornál~Mond a generális,~Várjatok még,
 2158 XII    |               Kocsmagenerális!~És így felelt a hatodik kupa borig.~Ugyan
 2159 XII    |                kegyetlenül bántak vele abban a gúnydalban.~Andrássy tudta
 2160 XII    |                    Bercsényi készítette róla a verset is, a nótát is; sokszor
 2161 XII    |                 készítette róla a verset is, a nótát is; sokszor eldalolták
 2162 XII    |                 haragítani. Fenékig méz volt a kedélye, s az volt a hibája,
 2163 XII    |                    volt a kedélye, s az volt a hibája, hogy mindenkihez
 2164 XII    |                    sem tudott haragudni; még a táborban szemben álló ellensége
 2165 XII    |                   hangjával, ami hasonlított a kacagáshoz és a madárdalhoz,
 2166 XII    |                  hasonlított a kacagáshoz és a madárdalhoz, végigdalolta
 2167 XII    |                    madárdalhoz, végigdalolta a gúnyverseket. Andrássy maga
 2168 XII    |               Andrássy maga is vele énekelte a refrént szép lágy baritonjával.~
 2169 XII    |                    baritonjával.~Mikor aztán a hat ismerős vers elfogyott,
 2170 XII    |                ismerős vers elfogyott, akkor a hölgy egy hetedik strófát
 2171 XII    |             csináltatta: nem az irigyei, nem a rágalmazói a kuruc alvezérnek.~
 2172 XII    |                    irigyei, nem a rágalmazói a kuruc alvezérnek.~Ez a győrvári
 2173 XII    |            rágalmazói a kuruc alvezérnek.~Ez a győrvári hős diadalát énekli;
 2174 XII    |                      énekli; amidőn Andrássy a császári tábornokot, Heister
 2175 XII    |                 Heister Hannibált, aki előtt a többi kuruc vezérek már
 2176 XII    |                     tönkreveri, el is fogja.~A hetedik kupa bornál~Kocsmagenerális~
 2177 XII    |                     jólesett ez az elégtétel a szívének.~A hat gúnystrófa
 2178 XII    |                     az elégtétel a szívének.~A hat gúnystrófa után a hetedik,
 2179 XII    |              szívének.~A hat gúnystrófa után a hetedik, mely a többinek
 2180 XII    |              gúnystrófa után a hetedik, mely a többinek a keserűségét mind
 2181 XII    |                     hetedik, mely a többinek a keserűségét mind elveszi.~
 2182 XII    |                      férfiút diadaljáratában a zöld gallyakból emelt triumfális
 2183 XII    |                     azt megszokták csókolni. A hála, felmagasztaltatás
 2184 XII    |              pillanatában jogosulttá lesz ez a „szent” csók.~De Juliánna
 2185 XII    |                     fordítja Horatiust, mint a csurgói diák: Me coenas,
 2186 XII    |                      egy molnárostyát dugott a szájába. (A németek Hohlhippennek
 2187 XII    |              molnárostyát dugott a szájába. (A németek Hohlhippennek nevezik.)
 2188 XII    |                     éppen tizenkettőt ütött; a rendes józaneszű toronyóra,
 2189 XII    |              félórával hátrább volt, mint ez a megsarkantyúzott horologium;
 2190 XII    |             különbség; az ember megnyugtatja a lelkiismeretét; ha bűnbe
 2191 XII    |                      bűnbe esik, az óra volt a hibás, az hadd kárhozzék
 2192 XII    |                 hibás, az hadd kárhozzék el. A tilalom-megtörést elkezdhetni
 2193 XII    |              elkezdhetni egy molnárostyával. A molnárostyának pedig két
 2194 XII    |                     hamar végére nem járnak.~A többihez aztán megjön a
 2195 XII    |                      A többihez aztán megjön a kívánság és az engedelem.~
 2196 XII    |                    kívánság és az engedelem.~A hölgynek dévaj kedve volt
 2197 XII    |                   Maga is megsokallta azt, s a legvidámabb kacagás közt
 2198 XII    |                    az én nótámat! Mit csinál a kocsmagenerális?~Pedig bizony
 2199 XII    |                    bizony őkegyelmessége már a győrvári diadalon is túl
 2200 XII    |                  nyolcadik strófája is annak a versnek. Van is.~Ahol a
 2201 XII    |                      a versnek. Van is.~Ahol a hőssel a legveszedelmesebb
 2202 XII    |               versnek. Van is.~Ahol a hőssel a legveszedelmesebb ellenség
 2203 XII    |      legveszedelmesebb ellenség áll szemben; a szép asszony a nótában.
 2204 XII    |                      szemben; a szép asszony a nótában. Eszébe juttatja-e
 2205 XII    |             juttatja-e vagy elfeledteti vele a nyolcadik pohár?~Már azt
 2206 XII    |                      elsúgva, félig elzöngve a szót; egy dévaj nevető hangot
 2207 XII    |            kiszalasztva, félig visszafojtva.~A nyolcadik kupa bornál~Kocsmagenerális~
 2208 XII    |                Kocsmagenerális~Nem látja már a szép asszonyt,~Ha előtte
 2209 XII    |                 hallja! Nem parancsol nekünk a lőcsei bíró!~– Hát ez a
 2210 XII    |                      a lőcsei bíró!~– Hát ez a kisbíró? – mondá a nő, ujjai
 2211 XII    |                    Hát ez a kisbíró? – mondá a nő, ujjai hegyét a férfi
 2212 XII    |                     mondá a nő, ujjai hegyét a férfi szíve fölé téve. Egész
 2213 XII    |                     teste végigborzadt ennél a szónál.~– Már megint kezded
 2214 XII    |                  szónál.~– Már megint kezded a gonosz játékodat? – szólt
 2215 XII    |             játékodat? – szólt kedvszegetten a lovag. – Hol meggyújtasz,
 2216 XII    |                     mesélni. Addig cirógatsz a bűvös-bájos tenyereddel,
 2217 XII    |                 bűvös-bájos tenyereddel, míg a szemem lecsukódik, s mikor
 2218 XII    |                     is nagyon közel volt már a lovag, hogy a szemei lecsukódjanak.~–
 2219 XII    |                 közel volt már a lovag, hogy a szemei lecsukódjanak.~–
 2220 XII    |                        Csitt! Hallga! – súgá a nő, kerekre felnyitva szemeit,
 2221 XII    |                 kerekre felnyitva szemeit, s a jégvirágos ablakra bámulva.~–
 2222 XII    |                       Tán az uram jön vissza a portyázásból.~– Jön a gutából!
 2223 XII    |                 vissza a portyázásból.~– Jön a gutából! Messze van az most!
 2224 XII    |                   vastagságú tincset; azután a lovag göndör hajából szintén
 2225 XII    |                    két hasonló fürtöt, s ezt a négyet összefonta egy tekerccsé.
 2226 XII    |                  tekerccsé. Szép színt adott a kettő!~Ezzel csakugyan egymás
 2227 XII    |                    rabjaivá lettek téve mind a ketten. Mint ahogy a kígyókról
 2228 XII    |                    mind a ketten. Mint ahogy a kígyókról mesélik, hogy
 2229 XII    |                tudnak elválni.~– Terem-e még a föld két nagyobb bolondot,
 2230 XII    |                       Az bizony nagy kérdés!~A nagy falióra kétnegyedet
 2231 XII    |                      ütött éjfél után.~Hanem a külső toronyóra hazugságot
 2232 XII    |                    ringó hangon az éjfélt. S a városház előtt az éjjeliőr
 2233 XII    |                    Hat ’s zwelfe geschlagen! A bástyák tornyain sorba járt
 2234 XII    |                  bástyák tornyain sorba járt a kürtszó.~Az éjjeli hangok
 2235 XII    |                 hangok után még nagyobb lett a csendesség. Csak a szél
 2236 XII    |                      lett a csendesség. Csak a szél csapkodta a háztetőkről
 2237 XII    |            csendesség. Csak a szél csapkodta a háztetőkről lefútt havat
 2238 XII    |                    odakinn lenni!~Mint annak a bezárt leánynak ott a ketterhäuschenben!~–
 2239 XII    |                  annak a bezárt leánynak ott a ketterhäuschenben!~– Hogy
 2240 XII    |                ketterhäuschenben!~– Hogy fúj a szél; hogy veri az ablakot! –
 2241 XII    |                      Hogy fázik az ember, ha a bűnére gondol.~– Legyen
 2242 XII    |                    mind én terhem! – biztatá a férfi. – Az én lelkem álljon
 2243 XII    |                      ugyan van lelkem?) majd a másvilágon (hogyha van másvilág?),
 2244 XII    |                imádkozni!~– No, hát kulcsold a kezedet az én kezemmel össze.~
 2245 XII    |                kezedet az én kezemmel össze.~A nő a jobbja öt ujját a lovag
 2246 XII    |                      én kezemmel össze.~A nő a jobbja öt ujját a lovag
 2247 XII    |                       A nő a jobbja öt ujját a lovag ujjaiba fonta, s görcsösen
 2248 XII    |                     az Úr imáját.”~– De csak a két utolsó sor nélkül.~–
 2249 XII    |                    utolsó sor nélkül.~– Mit? A két utolsó sor nélkül?~–
 2250 XII    |                   azt kívánom: „De csak vígy a kísértetbe!” S aztán, ha
 2251 XII    |                        S aztán, ha én vagyok a te gonoszad, s te az én
 2252 XII    |                      szabadíts meg bennünket a gonosztól”.~– Ah, ne csúfold
 2253 XII    |                    Ha él, más gondja van!~Ez a hitetlenség nagyon lábra
 2254 XII    |                kapott már sok kuruc főúrnál. A fejedelem példáját nemigen
 2255 XII    |                  volt; ki is csúfolták érte. A protestánsok hitbuzgalma
 2256 XII    |                     hitbuzgalma útjában volt a nemzeti szabadság zászlóinak,
 2257 XII    |                   szabadság zászlóinak, mert a jezsuiták ellen ungorkodott;
 2258 XII    |                 jezsuiták ellen ungorkodott; a pápistákat pedig nem volt
 2259 XII    |                   akként változtattak, ahogy a fegyverek diadalt vagy kudarcot
 2260 XII    |                     vagy kudarcot arattak. S a nemzeti Isten, a magyarok
 2261 XII    |                  arattak. S a nemzeti Isten, a magyarok Istene pedig egy
 2262 XII    |                    óta nagyon megfeledkezett a maga népéről.~Talán nem
 2263 XII    |                   maga népéről.~Talán nem is a hitetlenség beszélt a lovagból:
 2264 XII    |                     is a hitetlenség beszélt a lovagból: csak jólesett
 2265 XII    |                jólesett neki rémületbe hozni a gyönge asszonyt; hogy aztán
 2266 XII    |                beszélsz – rebegé Juliánna. – A vérem megfagy a rémülettől.
 2267 XII    |                  Juliánna. – A vérem megfagy a rémülettől. Egy halottat
 2268 XII    |                 szemszivárványai felhúzódtak a félig zárt pillák alá; az
 2269 XII    |                    ajk hideg lett és száraz; a lovag kénytelen volt kapitulálni,
 2270 XII    |                  Hiszen csak tréfáltam. Csak a szám járt el. Büntesd meg
 2271 XII    |              Istenben?~– Hogyne hinnék!~– És a szentekben?~– Még tebenned
 2272 XII    |                 térdepelj elém. Mondd utánam a Credót.~A lovagnak meg kellett
 2273 XII    |                       Mondd utánam a Credót.~A lovagnak meg kellett mindent
 2274 XII    |                    Engedelmességének megvolt a jutalma; láthatta minden
 2275 XII    |                   tér vissza az életpirosság a hölgy orcáira; át szellemült
 2276 XII    |                  mondva, egyszerre kigyullad a szenvedély tüze a szemekben.~
 2277 XII    |                  kigyullad a szenvedély tüze a szemekben.~Az ég ki van
 2278 XII    |       nyilvánításával, most már szabad az út a paradicsomba.~Az imára kulcsolt
 2279 XII    |                      odafonódtak szerelmesen a térdeplő lovag feje körül.~
 2280 XII    |                      lovag feje körül.~Ebben a pillanatban egy földrendítő
 2281 XII    |               ébreszti föl az alvó éjszakát; a vészláng pokolfénnyel árasztja
 2282 XII    |                     pokolfénnyel árasztja el a termet, bezúzva a robbanás
 2283 XII    |                árasztja el a termet, bezúzva a robbanás erőszakos taszításával
 2284 XII    |             taszításával valamennyi ablakot; a fal megrendül, a serlegek,
 2285 XII    |                    ablakot; a fal megrendül, a serlegek, kupák összecsörömpölnek
 2286 XII    |                  elkezd magától végiggurulni a pallón, s az állóóra mind
 2287 XII    |                    pallón, s az állóóra mind a két ütőjével rákezd verni
 2288 XII    |                 vészharang carillonja volna.~A lovag rémülten szökik fel
 2289 XII    |              rémülten szökik fel térdéről.~– A lőporos torony! – kiáltja
 2290 XII    |                      őrült gondolat volt azt a két hajfürtöt egymásba fonni.
 2291 XII    |                 kibontogatni.~– Vágd le mind a kettőt! – kiált a nőnek.~
 2292 XII    |                    le mind a kettőt! – kiált a nőnek.~Juliánnának olló
 2293 XII    |                       Az egész ég lángvörös, a szikraözön még tör egyenesen
 2294 XII    |             szikraözön még tör egyenesen fel a magasba, vérfelhőket gomolygatva
 2295 XII    |                 szállnak szerteszéjjel; majd a töltött gránátok kezdenek
 2296 XII    |                 gránátok kezdenek elpattogni a magasban, villámlások fényét
 2297 XII    |                    villámlások fényét szórva a tüzes égből.~A tábornok
 2298 XII    |                 fényét szórva a tüzes égből.~A tábornok bódultan rohant
 2299 XII    |                  tábornok bódultan rohant ki a mellékszobába, fegyverhordozóját
 2300 XII    |        fegyverhordozóját kiabálva.~– Gyorsan a fegyverzetemet! A lovam
 2301 XII    |                    Gyorsan a fegyverzetemet! A lovam nyergeljétek!~Aztán
 2302 XII    |                   pedig Delila-mosollyal néz a levágott Sámson-fürtre,
 2303 XII    |                    Felvetett két piros ajkán a megelégedés mosolya kérkedik.
 2304 XII    |                    mosolya kérkedik. Odakinn a piacon eszeveszett zenebona
 2305 XII    |                   katonák, polgárok, férfiak a feleségeik kantusában, amit
 2306 XII    |                  feleségeik kantusában, amit a zavarban magukra kaptak,
 2307 XII    |                  magukra kaptak, ki-ki azzal a fegyverrel kezében, amit
 2308 XII    |                kezében, amit az első rémület a kezébe adott. „Itt vannak
 2309 XII    |                    kezébe adott. „Itt vannak a németek!” Ez a kiáltás hangzik
 2310 XII    |                    Itt vannak a németek!” Ez a kiáltás hangzik szerteszéjjel. „
 2311 XII    |                      hangzik szerteszéjjel. „A bástyákra minden ember!”
 2312 XII    |                      Itt van Löffelholtz!” S a kiabálás közé nemsokára
 2313 XII    |               nemsokára puskaropogás vegyül. A falakon csakugyan küzdelem
 2314 XII    |               odatódul hát minden ember; meg a tüzet oltani, amit a robbanás
 2315 XII    |                     meg a tüzet oltani, amit a robbanás okozott; a félrevert
 2316 XII    |                     amit a robbanás okozott; a félrevert harangok kongnak.
 2317 XII    |                  félrevert harangok kongnak. A zűrzavar lassanként tovavonul
 2318 XII    |                zűrzavar lassanként tovavonul a piacról, a tüzet elnyomják,
 2319 XII    |              lassanként tovavonul a piacról, a tüzet elnyomják, az ég lángfelhői
 2320 XII    |                  ablakhoz, s kikémlel rajta. A piacon senki sincs már:
 2321 XII    |                 piacon senki sincs már: üres a tér. Aki csak férfi, az
 2322 XII    |                 rohamát visszatorlani futott a bástyákra.~Juliánna levette
 2323 XII    |                levette az óra súlykoloncáról a ketterhäuschen kettős kulcsát,
 2324 XII    |              összefont közös hajfonadékot és a torzképek közös albumát.~
 2325 XIII   |                               XIII. FEJEZET ~A megszabadított leány – A
 2326 XIII   |                     A megszabadított leány – A megjutalmazott udvarló –
 2327 XIII   |                     megjutalmazott udvarló – A város veszedelmes titka~
 2328 XIII   |                      város veszedelmes titka~A doktor gazdasszonya hátraszegett
 2329 XIII   |                      nem lép az ágyából, míg a puskaropogást hallja, hanem
 2330 XIII   |                  puskaropogást hallja, hanem a paplanát a fülére húzza.~
 2331 XIII   |                     hallja, hanem a paplanát a fülére húzza.~Legelső dolga
 2332 XIII   |                    húzza.~Legelső dolga volt a tüzet felszítani a kandallóban.~
 2333 XIII   |                      volt a tüzet felszítani a kandallóban.~Azután levette
 2334 XIII   |                  kandallóban.~Azután levette a falról a négycsövű mordályát,
 2335 XIII   |                      Azután levette a falról a négycsövű mordályát, s az
 2336 XIII   |                   kész volna ma embert ölni.~A szironyos subicáját a vállára
 2337 XIII   |                  ölni.~A szironyos subicáját a vállára veté, s nekiindult
 2338 XIII   |                   vállára veté, s nekiindult a sötétségnek.~Lámpást nem
 2339 XIII   |                   nem vihetett magával, csak a kezével tapogatózva ment
 2340 XIII   |               kezével tapogatózva ment végig a szobákon, a folyosókon.
 2341 XIII   |           tapogatózva ment végig a szobákon, a folyosókon. Jaj annak a
 2342 XIII   |                      a folyosókon. Jaj annak a kísértetnek, aki őt meg
 2343 XIII   |                      nem tréfál!~Felnyitotta a kulcsokkal a lépcsőtornác
 2344 XIII   |                     Felnyitotta a kulcsokkal a lépcsőtornác rácsát, aztán
 2345 XIII   |                   lépcsőtornác rácsát, aztán a kapu kisajtaját. Kitekintett
 2346 XIII   |                      kisajtaját. Kitekintett a piacra.~A lámpásokat mind
 2347 XIII   |            kisajtaját. Kitekintett a piacra.~A lámpásokat mind kioltotta
 2348 XIII   |                    lámpásokat mind kioltotta a robbanás, a pellengér mellett
 2349 XIII   |                   mind kioltotta a robbanás, a pellengér mellett sem égtek
 2350 XIII   |                  őrtüzek, azokat elparáholta a hóesés. Se alabárdosok,
 2351 XIII   |                     kedvezett merényletének. A sötétséget egy-egy eldördülő
 2352 XIII   |                  vakká lesz az ember.~Odaért a ketterhäuschen elé; látta,
 2353 XIII   |                      látta, hogy senki sincs a közelben;~Hirtelen felnyitá
 2354 XIII   |                  közelben;~Hirtelen felnyitá a rácsajtó zárát, s berohant
 2355 XIII   |                   rácsajtó zárát, s berohant a ketrecbe.~Nem szólt semmit,
 2356 XIII   |                   semmit, csak felnyalábolta a havas szalmáról az összezsugorodott
 2357 XIII   |                  ölébe kapva, kihozta onnan. A zárakat nyitva hagyta, a
 2358 XIII   |                     A zárakat nyitva hagyta, a kulcsokat eltette.~Aztán
 2359 XIII   |                 eltette.~Aztán futott vissza a terhével, mint a farkas
 2360 XIII   |                      vissza a terhével, mint a farkas a báránnyal a Thurzó-házhoz.~
 2361 XIII   |                      terhével, mint a farkas a báránnyal a Thurzó-házhoz.~
 2362 XIII   |                    mint a farkas a báránnyal a Thurzó-házhoz.~Talán amíg
 2363 XIII   |                  amíg észreveszik, hogy üres a ketrec, befújja a lábnyomait
 2364 XIII   |                  hogy üres a ketrec, befújja a lábnyomait a szél hóval.~
 2365 XIII   |                 ketrec, befújja a lábnyomait a szél hóval.~Megint be volt
 2366 XIII   |                  hóval.~Megint be volt zárva a háta mögött ajtó és rács.~
 2367 XIII   |                    háta mögött ajtó és rács.~A félig nyitott ajtókat a
 2368 XIII   |                      A félig nyitott ajtókat a lábával rugdalta be maga
 2369 XIII   |                      rugdalta be maga előtt. A kandalló tüze megvilágította
 2370 XIII   |             megvilágította az utolsó szobát; a saját hálószobáját.~Még
 2371 XIII   |                      érezheté.~Ott lefekteté a medvebőrre, s letépett róla
 2372 XIII   |                  letépett róla minden ruhát.~A leány teste olyan hideg
 2373 XIII   |                 teste olyan hideg volt, mint a jég; semmi életjelt nem
 2374 XIII   |                      nem ad ott.~Odavitte őt a saját ágyába és lefekteté.
 2375 XIII   |                 borszeszt öntött, s elkezdte a megdermedt tagokat végigdörzsölni.~
 2376 XIII   |                      Hogy még jobban menjen, a szívére lehellte forró lélegzetét.~
 2377 XIII   |                     Egyszer aztán felnyíltak a leány szemei; s bámulva
 2378 XIII   |                   Egészen hű tolmácsai annak a léleknek, ami egy ilyen
 2379 XIII   |     hattyúnyakhajlású karjával átfonta annak a nyakát.~Ekkor aztán Juliánna
 2380 XIII   |                      nyalábra, összecsókolva a leány arcát, szemét, száját.~–
 2381 XIII   |                   fenekestül felfordítom ezt a várost, mégis kiszabadítalak
 2382 XIII   |                 várost, mégis kiszabadítalak a körmeik közül.~A leány nem
 2383 XIII   |              kiszabadítalak a körmeik közül.~A leány nem szólt semmit;
 2384 XIII   |                       Várj, leánykám! Készen a számodra. Gondoskodtam rólad.~
 2385 XIII   |               Gondoskodtam rólad.~S előhozta a kandalló zárt katlanából
 2386 XIII   |                     kandalló zárt katlanából a forró borlevest, csészébe
 2387 XIII   |                      maga megkóstolta, aztán a karjára emelte a leánynak
 2388 XIII   |                       aztán a karjára emelte a leánynak a fejét, úgy itatta
 2389 XIII   |                    karjára emelte a leánynak a fejét, úgy itatta meg vele.~
 2390 XIII   |              Gúnyoltak? Csúfsággal illettek?~A leány mindenre azt felelte: „
 2391 XIII   |                       Hej, meg is tartottam.~A leány rémültében összehúzta
 2392 XIII   |                 szentem! Hát nem vagyok-e én a te kis anyácskád? Te hamupipőke!
 2393 XIII   |                  asztaláról mind letakarítom a csemegéket.~Eltűnt meg visszatért,
 2394 XIII   |                       Eltűnt meg visszatért, a kantusának a szárnyát felemelve
 2395 XIII   |                     visszatért, a kantusának a szárnyát felemelve tartá,
 2396 XIII   |                    tele volt szedve; kitölté a tartalmát a leány elé az
 2397 XIII   |                  szedve; kitölté a tartalmát a leány elé az ágytakaróra.
 2398 XIII   |                      tudja, hol vette? Talán a tábornok otthagyott lakomaasztalát
 2399 XIII   |                       láss hozzá! Aztán tedd a fejecskédet, ezt az aranyos
 2400 XIII   |                     az aranyos bubafejet ide a vánkosra, s aludjál egy
 2401 XIII   |                 aludjál egy verset. Nézd, ez a vénasszony, hogy húzza itt
 2402 XIII   |                   vénasszony, hogy húzza itt a bőrt a fagyon. Ezt is én
 2403 XIII   |            vénasszony, hogy húzza itt a bőrt a fagyon. Ezt is én altattam
 2404 XIII   |                   azzal végtül végigcsókolta a leányt, a homlokától elkezdve
 2405 XIII   |                      végigcsókolta a leányt, a homlokától elkezdve a lábujja
 2406 XIII   |                leányt, a homlokától elkezdve a lábujja hegyéig, s megint
 2407 XIII   |                      megint visszafelé, mind a két szeméig. S aztán a tenyereibe
 2408 XIII   |                  mind a két szeméig. S aztán a tenyereibe tapsolt.~– Hahaha!~
 2409 XIII   |                    Ez Belleville lovag lesz. A jutalmát várja. Bizony megérdemli.~
 2410 XIII   |                       Juliánnának eszébe jut a hű lovagja, akit iderendelt
 2411 XIII   |                      Egy olyan órára, amikor a városban minden ember a
 2412 XIII   |                      a városban minden ember a halált keresi, vagy a halál
 2413 XIII   |                  ember a halált keresi, vagy a halál elől fut, amikor rémülettől
 2414 XIII   |                     amikor dühtől ordítoznak a férfiak; a harangokat félreverik,
 2415 XIII   |                 dühtől ordítoznak a férfiak; a harangokat félreverik, a
 2416 XIII   |                     a harangokat félreverik, a puskák ropognak, hogy akkor
 2417 XIII   |                     Mutasd magad addig ezzel a könyvvel.~S odaadta a leánynak
 2418 XIII   |                  ezzel a könyvvel.~S odaadta a leánynak a közös albumot,
 2419 XIII   |               könyvvel.~S odaadta a leánynak a közös albumot, amit a tábornoktól
 2420 XIII   |               leánynak a közös albumot, amit a tábornoktól elhozott.~Az
 2421 XIII   |                     Juliánna betakargatta őt a paplannal.~– Aludjál, bárányom!
 2422 XIII   |                  hajigálni az erkélyablakra. A lovag türelmetlen. Az idő
 2423 XIII   |                 türelmetlen. Az idő hideg, s a szív lángol.~Amíg Juliánna
 2424 XIII   |                   szív lángol.~Amíg Juliánna a nagy falitükör előtt elment
 2425 XIII   |                      megállt egy pillanatra.~A kaftán lecsúszott az egyik
 2426 XIII   |             elefántcsonthalom úgy tündöklött a setétben, a fekete prém
 2427 XIII   |                   úgy tündöklött a setétben, a fekete prém közül.~A hölgy
 2428 XIII   |               setétben, a fekete prém közül.~A hölgy csalfa mosolygással
 2429 XIII   |             mosolygással nézett le féloldalt a fehér vállára. S azt mondá
 2430 XIII   |                    azt mondá magában:~– Lám, a német császár egész kincstáráért
 2431 XIII   |                      meg nem tette volna ezt a lovag; de ezért a vállért
 2432 XIII   |                  volna ezt a lovag; de ezért a vállért megtette.~S büszkén
 2433 XIII   |                    szembe.~Sietve futott fel a lépcsőkön a legfelső szobába.
 2434 XIII   |                Sietve futott fel a lépcsőkön a legfelső szobába. Onnan
 2435 XIII   |                     szisszentett, jelt adva.~A lovag, köpenyébe burkoltan
 2436 XIII   |                köpenyébe burkoltan ott várta a jeladást. Kalapjával inte,
 2437 XIII   |                      tartám.~– Én is – monda a hölgy, s aláhajítá neki
 2438 XIII   |                  aláhajítá neki az erkélyről a karikával összekötött kulcspárt.~–
 2439 XIII   |                kulcspárt.~– Enfin! – dörmögé a lovag.~Juliánna pedig hamisan
 2440 XIII   |              erkélyablak mellé.~Történetesen a házkapu és lépcsőrács kulcsai
 2441 XIII   |                   lépcsőrács kulcsai helyett a ketterhäuschen kulcsait
 2442 XIII   |                     kulcsait találta ledobni a lovagnak.~Belleville lovag
 2443 XIII   |                     Belleville lovag sietett a kulcsokkal az ajtóhoz.~Az
 2444 XIII   |                  először nem akart belemenni a kulcslyukba, azután meg,
 2445 XIII   |                    alig bírta belőle kihúzni a lovag. – Ez nem volt az
 2446 XIII   |                      Ez nem volt az igazi. – A másik kulcs aztán vígan
 2447 XIII   |                 kulcs aztán vígan beletalált a kulcslyukba, el is fordult
 2448 XIII   |                  tízszer, tizenháromszor, de a zárt semmiképpen nem nyitotta
 2449 XIII   |                semmiképpen nem nyitotta fel.~A lovag kezdett csendesen
 2450 XIII   |                    meg úgy nevetett magában, a függöny mögül kidugva félig
 2451 XIII   |                  függöny mögül kidugva félig a fejét.~Belleville lovagnak
 2452 XIII   |                    aztán úgy rémlett, mintha a nevét hallaná kiabálni,
 2453 XIII   |                   piac visszhangot is ad rá.~A hang még távolból jött,
 2454 XIII   |                      hang még távolból jött, a kathedrále felől; de egyre
 2455 XIII   |                       de egyre közeledett, s a lovag kiveheté a zajból,
 2456 XIII   |               közeledett, s a lovag kiveheté a zajból, hogy a közeledő
 2457 XIII   |                      kiveheté a zajból, hogy a közeledő emberek a neve
 2458 XIII   |                      hogy a közeledő emberek a neve mellé még epithetonokat
 2459 XIII   |                      ragasztanak, amik közül a leghízelgőbb az, hogy „átkozott
 2460 XIII   |                      hogy „átkozott kujon!”.~A közeledő csoport a schaarwache
 2461 XIII   |                  kujon!”.~A közeledő csoport a schaarwache volt, amelyre
 2462 XIII   |                    schaarwache volt, amelyre a ketterhäuschen őrizése volt
 2463 XIII   |                     őrizése volt bízva. Ezek a nagy katasztrófa után maguk
 2464 XIII   |                    katasztrófa után maguk is a veszélyben forgó bástya
 2465 XIII   |                     segítenek is benne, hogy a zűrzavart felhasználó császári
 2466 XIII   |                felhasználó császári csapatot a megrongált bástyától visszaverjék.
 2467 XIII   |                  őrcsapat is visszatérhetett a maga kirendelt posztjára,
 2468 XIII   |                 Wencezlauz veretése mellett.~A lármahangokból az volt kivehető,
 2469 XIII   |        lármahangokból az volt kivehető, hogy a közvélemény egyenesen Belleville
 2470 XIII   |                Belleville lovagot gyanúsítja a lőporos torony felrobbantásával.
 2471 XIII   |                      nem is lehetséges, hogy a császáriak egyszerre ott
 2472 XIII   |                     egyszerre ott teremjenek a megrongált bástya előtt,
 2473 XIII   |               megrongált bástya előtt, mikor a főhadiszállásuk egyórányi
 2474 XIII   |                    egyórányi távolban van, s a januári éjszakákat mulatságból
 2475 XIII   |                  mulatságból senki sem tölti a Luts patak martjai között.~
 2476 XIII   |                      gondolt erre, mikor azt a bolondot tette; volt rá
 2477 XIII   |                    bebizonyítsa, egész éjjel a felrobbanás percéig együtt
 2478 XIII   |                    percéig együtt kártyázott a kuruc tisztekkel. Arról,
 2479 XIII   |                tempírozott kanócok is vannak a világon, amik órára kiszámítva
 2480 XIII   |                    kiszámítva gyulladnak el, a filiszterek nem tudnak semmit.
 2481 XIII   |                hordatta volna el nagy részét a lőpornak a groszscherfeldi
 2482 XIII   |                    el nagy részét a lőpornak a groszscherfeldi toronyból
 2483 XIII   |                    groszscherfeldi toronyból a többi kaszamátaboltokba.
 2484 XIII   |                   töltött gránát. Elég az is a szép asszonynak a hóbortos
 2485 XIII   |                      az is a szép asszonynak a hóbortos kívánságát kielégíteni,
 2486 XIII   |               kívánságát kielégíteni, de nem a bástyákat ledönteni. Majd
 2487 XIII   |                     megfelel ő magáért.~Amíg a lármázók elvonultak, Belleville
 2488 XIII   |            tanácsosnak találta behúzni magát a mély kapuboltozat alá. A
 2489 XIII   |                     a mély kapuboltozat alá. A föld fehér, az ég fekete,
 2490 XIII   |                      ég fekete, ilyenkor vak a kinnjáró ember.~Hanem egy
 2491 XIII   |                   nem sejtett meg. Azt, hogy a ketterhäuschentől a friss
 2492 XIII   |                     hogy a ketterhäuschentől a friss hóban lépések nyomai
 2493 XIII   |                  nyomai vezetnek éppen ahhoz a kapuhoz, ahol ő rejtőzik.~–
 2494 XIII   |                    üres kalitkát. – Kirepült a madarunk!~Keresték lámpással,
 2495 XIII   |               Keresték lámpással, felhányták a szalmát alabárddal, biz
 2496 XIII   |                     jobban, hátha felmászott a pléhtető alá?~– Biz az se
 2497 XIII   |                        Úgy van, úgy van. Itt a lábnyomok! Világos.~– Adjátok
 2498 XIII   |                   Világos.~– Adjátok ide azt a lámpást.~Wencezlauz kezébe
 2499 XIII   |                      Wencezlauz kezébe kapta a karikán függő drótos lámpást,
 2500 XIII   |                      függő drótos lámpást, s a nyomcsapásra világított