Fezejet
1 I | szabadság ügyének, tűnik le a láthatáron.~Jön, mint
2 II | arisztokráciának, s félvállról néznek le a „kivételképpen” közéjük
3 IV | hallható. Ami azonban nem hűté le De Hortis ellentmondási
4 IV | bátorságát, s dörmögve ült le a helyére, „Hát hisz én
5 IV | pint bor akár fel, akár le, ez engem még nem confundál.
6 V | az a kis mellékajtó vezet le oda (egyenesen a pincébe).~–
7 V | a tokaji bort nem teszik le az asztalra, hanem kézben
8 VI | érdemeiért festették őt le a lőcseiek az utókor hálás
9 VI | vállig omló fekete haj tövig le van nyírva a fején, a kuruc
10 VI | mennydörgő mennykő, úgy csapott le ez a szó a tanácsházban.~–
11 VI | rajta van. Mérgesen tépte le azt magáról és botjára göngyölítve,
12 VIII | mind egymás sarkát tapossuk le; hanem váljunk kétfélé;
13 IX | uniformisba vetem magamat, sietek le a piacra, kérdem a strázsákat,
14 X | meg, kapitány uram, rázza le a kacagányáról a havat,
15 X | kacagányáról a havat, s aztán üljön le ide mellém; szorítok egy
16 X | Korponay bosszúsan csapta le a kalapját a térdére.~–
17 X | neki, s addig-addig tolta le maga mellől a kis zsámolyról,
18 X | hát ha eddig nem vágták le, ezután sem vágják le a
19 X | vágták le, ezután sem vágják le a fejemet.~– De én nem akarom,
20 X | sincs a szobákban. Jöjj le, Pelargus, és zárd be utánam
21 X | Te látod, hogy hullanak le a levelek egymás után a
22 XI | Én pedig az erkélyről le fogom önnek hajítani a kulcsokat,
23 XI | lett tőle; azt sem rázta le magáról.~A Thurzó-ház szobáin
24 XI | falatonként az egész süteményt; de le nem nyelt belőle semmit;
25 XII | főkötőcskével szorította le, ami a saját hajából készült
26 XII | vegyen, s rózsás körmeivel le ne fossza róla az illatos
27 XII | fejedelmi süveg a szeméig le van húzva, s körül van aggatva
28 XII | Mindig kértelek, hogy rajzolj le engem is – monda Andrássy.~–
29 XII | olyan bolondos módra rajzolj le, hanem olyannak, amilyen
30 XII | hímzett táboriszékre telepedék le, vele szemközt, s a térdeire
31 XII | most kibontogatni.~– Vágd le mind a kettőt! – kiált a
32 XII | Juliánnának olló csügg le az övéről: könnyen segít
33 XIII | csalfa mosolygással nézett le féloldalt a fehér vállára.
34 XIII | fején: a hóhér jelvénye. Le kell őt fegyverezni!~– S
35 XIII | pallosa, itt egy sisakot ütve le a fejről, ott egy alabárdot
36 XIII | Inkább a háztetőről ugrom le!~– Dehogy ugrasz. Öltözzél
37 XIII | árulásban találnak, üsse le a bakó a fejedet, ha erkölcstelenségben,
38 XIII | erkölcstelenségben, vágja le a hajadat, tegyen tollkoszorút
39 XIV | menj át a szobámba, dűlj le az ágyamra és aludjál békével.
40 XV | Ugyan kérem, üljenek le kegyelmetek! – inte kegyteljesen
41 XV | papnak a feje fölül olvassa le a gót betűket, amik az emléket
42 XVI | Andrássy István azt olvasta le a szenátor urak arcáról,
43 XVI | Fabriczius azt parancsolja, hogy le kell szedni a házakról a
44 XVI | Csak Fabriczius ráncolta le haragosan a homlokát, s
45 XVI | pedig bosszúsan sütötte le a fejét, az ujjaival az
46 XVI | összeragadt, egyiken se hunytam le a szememet), denique azon
47 XVI | követ tegyenek rá, mikor le van kaszálva! Mi dolguk
48 XVI | a magasba, úgy botorkáz le a lépcsőkön, keresztül a
49 XVII | Egy csigalépcső vezetett le az alagúthoz.~Ez alagút
50 XVIII | marasztalja el, s pallos vágja le a fejét. Hadd guruljon a
51 XVIII | munkája volt ez!~Gördüljön le a feje miatta!~Azok pusztítsák
52 XVIII | épített rézcsatorna vezeti le, ennek a csatornának van
53 XVIII | kidugja magát rajta, üsse le egy csapással, s reggelre
54 XVIII | lelki nyugalommal eregetve le a pisztolya sárkányait –,
55 XIX | a vendégének, hogy üljön le, s azzal helyet foglaltak
56 XIX | kötik, addig a fegyvert le nem tesszük a kezünkből,
57 XIX | Hogy kegyelmed nem teszi le, azt elhiszem, de hogy más
58 XIX | de hogy más nem teszi-e le, abban erősen tamáskodom.~–
59 XIX | felesküdni, legalább arra tegyen le esküt, hogy a császári seregek
60 XIX | csinálok! De te mért szállsz le a nyeregből?~– Dehogy tudod:
61 XIX | délig pihenhetünk. Szállj le te is a paripádról. Most
62 XIX | összetalálkozás!~– Szedjétek le a lőporos zsákokat a szekérről,
63 XIX | Juliánna megalázva hajtá le a fejét.~– Várlak! Csapj
64 XIX | a fejét.~– Várlak! Csapj le! – Nyugodtabban a vérpad
65 XIX | tőkéjére sem hajthatta volna le a fejét.~Ahelyett Korponay
66 XIX | te világ rózsája! Ha úgy le tudnám tépni a nevemet rólad,
67 XIX | Korponay erőszakkal tépte le a nő karjait magáról, s
68 XIX | alagút gádora. Ott futott le, a kedves barátai közé.
69 XX | nem volt!~Azzal siettek le mind a ketten a ház hátulsó
70 XXI | hacsak az én „Miatyánk”-omat le nem imádkozod előbb a felvonóhíd
71 XXI | fehér csuhás. Nem is vetette le a csuhát soha; tetszett
72 XXII | szenteket a lábaiknál fogva le az égből; de ne az én hajamnál
73 XXII | másik grádics; ott gurulj le! Az az ő temploma.~Az biz
74 XXIII | abban? A katonák nem tették le a votum castitatist, mint
75 XXIII | benne; mert ő térdepelteti le őket minden este a hálószobájában
76 XXIII | Annak a keblébe rakják le az asszonyok bűneik vallomását.~–
77 XXIII | a saját fia nem nyakazza le!~Zsófiának minden tagját
78 XXIII | kerültek vissza. Ő fektette le őket, ő imádkoztatta reggel,
79 XXIV | Bizony az leszek.~– Szállj le csendesen, hozd ide az írószereimet
80 XXIV | olyan könnyen! – torkolá le Miklós. – Hisz az előbb
81 XXIV | sírástól elálmosodott, korán le kívánt feküdni.~Az anyja
82 XXIV | még a sisakját sem veszi le.~Most van igazán istentagadó
83 XXIV | megingatott hitetlenségén. – Le kell zárni a halott ajkait
84 XXV | kapitányai egymás után rakták le a fegyvert, nyitogatták
85 XXV | cinderlingre kockázni. Üljön le, kérem, oda a doktor mellé,
86 XXV | majthényi síkra”. (Itt rakta le a fegyvert az utolsó tizennégyezer
87 XXVI | csapóhíd csörömpölve hullott le, s a kirukkolt kapuőrség
88 XXVI | ördögöt emlegetni – torkolá le Husz apó. Nagy úr az; ne
89 XXVI | egyikét meg Hanzi durrantotta le. A tábornok az elejtett
90 XXVI | hárságy, arra heveredett le a bundájába takaródzva,
91 XXVI | ösztönözze.~A hintó bőrfüggönyei le voltak húzva, s azokon csak
92 XXVII | Ítélj felettem!” Vagy húzza le a mirigy mérges körme arcomról
93 XXVII | simuló gyermekére hajtott le szelíden. S azt kiáltaná
94 XXVII | melletti szobában heveredett le, rövid álomra, meghagyva
95 XXVIII | fürdőszobába vitték, ott le kellett vetnie az öltönyeit,
96 XXVIII | fürdőbe beleülni, úgy hozatták le a szállásán hagyott ruháit,
97 XXVIII | ahogy mondta. Foglaljon le minden lovat az állomásokon:
98 XXVIII | Szepesen át Lőcséig, onnan le Kassára. Tokajnál átvisz,
99 XXVIII | humorral. – Mikor kuglizunk, le szoktam srófolni a koponyámat,
100 XXIX | arckép fejjel aláfelé lógott le a szegről: ez volt Ocskay
101 XXIX | segítségünkre, csak minket le ne vegyenek addig a lábunkról.~–
102 XXIX | mindent, csak hogy tegyék le a fegyvert. Azok le is teszik,
103 XXIX | tegyék le a fegyvert. Azok le is teszik, ha biztatást
104 XXIX | Hol van hát?~– Odatettem le a tornácba.~– A tornácba?
105 XXIX | Ellopnak itt mindent, ami le nincs szegezve.~– Jól van!
106 XXIX | lovasát, ha nem dobhatná-e le a hátáról, karikába forgott
107 XXIX | arcát nem láthatta; mert le volt fátyolozva.~– Karsamadiener,
108 XXIX | kivergődni; utoljára is le kellett szállnia a hátáról,
109 XXX | csak a karabinokat rakják le; azokat sem kapitulációképpen,
110 XXX | is a múlt éjszaka fagyott le. A sorba lerakott fegyversor
111 XXX | a földre lerakta.~A nap le volt már alkonyodva, de
112 XXX | visszakapja a vagyonát, nem ütik le a fejét, mint leütötték
113 XXXI | amíg eszéhez tér. Ha addig le nem vágják. Milyen jól illenék
114 XXXI | halálra ítélték. Hogy még le nem vágták a fejét, csak
115 XXXI | nem talál ellenfélre, akit le ne gyűrjön, s végre vágyat
116 XXXI | megmentett: „Köszönd meg, hogy le nem haraptam a fejedet,
117 XXXI | Buzogánycsapás nem sújthatott volna le kegyetlenebbül, mint ez
118 XXXI | rossz előjeleket olvashattak le. Ahogy így lángol az ég,
119 XXXI | eljutottál, onnan essél le!”~Nem tudta kiszakítani
120 XXXI | eltagadhatatlan ezer arany miatt le kell tennie a lőcsei kapitulációba
121 XXXI | csak láthatta ezt a várat, le nem vette róla a szemeit.
122 XXXI | várat, de még azzal Kassát le nem győzte; akkor a város
123 XXXI | közül melyiken telepedjék le a szekerével?~A belvárosba
124 XXXI | márvány.~De sok vér csorgott le hajdanában a négyszögű kövek
125 XXXI | végig kell várni, amíg le lesz játszva a „cifra dolog”.~
126 XXXII | golyói mellette csapkodtak le a vízbe, ez ránézve csak
127 XXXII | mennykőnek, hogy hová csapjon le, az egyszer csak kapja magát,
128 XXXII | hernyó, azok úgy lógtak le hosszú pókfonalaikon a fákról.
129 XXXIII | cudar!”, s aközben rakta le magáról, ami ércféle volt:
130 XXXIII | sarkantyúkat oldozgatta le, s aztán sietett, mint a
131 XXXIII | kastélyba csapott volna le a villám, egyszerre kioltá
132 XXXIV | zsinegmódra tekert cafrangjaik le a padlatig érnek, rengeteg
133 XXXIV | alkalmával odaeresztették le a sörös hordóikat, de leszállni
134 XXXIV | mennykő a hegyoldalba csap le, s a sújtott szikla fenékig
135 XXXIV | apokaliptikus hatalommal sújtott le a „hegyes bércre”, hogy
136 XXXIV | százölnyi mélységbe gördült le (amit most a „pokol”-nak
137 XXXIV | üzeneteit; az ő kezébe tette le a leveleket, amik a hajdani
138 XXXIV | hány fővezér közülünk tette le a zászlóját egy ilyen mézes-mázos
139 XXXIV | Csak ezt az egyet dobjuk le a mélységbe? Azért, mert
140 XXXIV | Kronosz. Azzal, ha akarta, le is üthette a nyakát az előtte
141 XXXV | a vén kertész. Mindennap le szokott az uraság szakítani
142 XXXV | odamennem hozzá! Hadd boruljak le a koporsója elé! Hadd gyónjam
143 XXXV | vele az öreget. Ezzel rovom le az árát a visszaadott Pantheonnal.~
144 XXXV | egy beteg fiam, akihez, le akarom hozni Lőcséről doktor
145 XXXVI | az üvegfedelű koporsót, s le a tapossák azokat a szegfüveket
146 XXXVII | hiszem, hogy ez az asszony le hagyja menni a napot anélkül,
147 XXXVII | A sárgarépához sem ülnék le vendégül többet, amit az
148 XXXVIII| pakoltassa fel magát, s utazzék le Dobsináig meg Krasznahorkáig,
149 XXXVIII| s saját kezeivel tépte le a szobák ajtajairól a sequestráló
150 XXXVIII| uramnak a gombjai pattogtak le a mellényéről a nagy kacagástól,
151 XXXVIII| csak az égből esett volna le.~Juliánna ismét jókedvű
152 XLI | Zsigmondhoz), a többiek mind le voltak pecsételve.~Az ollóval
153 XLI | azzal kisietett a folyosóra, le a lépcsőn, a rácsajtónál
154 XLII | kemény parancs érkezett le Bécsből, hogy a makacs asszonyt
155 XLII | szégyenfoltját örök időkön át semmi le nem mossa az ivadékaidról.
156 XLII | volt.~Annak az ablakából is le lehetett látni a piacra;
157 XLII | nem állhatta meg, hogy le ne bontsa zilált haját,
158 XLII | arany, az aláírásról még le sem hullott a porzó. Csak
159 XLII | Én Isten kezébe tettem le sorsomat. Lelkem kész megtérni
|