Fezejet
1 III | majd észre nem vettük. Ez Korponay János kuruc kapitány, a
2 IV | tekintetes, nemes és nemzetes Korponay János kapitányné asszonynak
3 VIII | jelenleg, az ostrom ideje alatt Korponay Jánosné szállása; aki annak
4 IX | kapun.~– S ez a feladat Korponay Jánosra van bízva?~– Igen.
5 IX | elesett.~– S megbízható ember Korponay János?~– Felelek róla.~–
6 IX | úgy értettem. – Nem fogja Korponay János elmondani feleségének? –
7 IX | hideg, halk hangon. – Ha Korponay nem mondta el az asszonyának
8 IX | szerencsésen vissza fog térni Korponay János kapitány, az átvett
9 IX | Hanem, hogyha kinnreked Korponay János a lovassággal együtt,
10 IX | negyvennyolc óra alatt. – És ha Korponay szerencsésen visszakerül,
11 IX | városból kitiltatik. De hogyha Korponay járása meghiúsul, ha odavész
12 X | ereszkedett az egész vidékre: Korponay János merész vállalatához
13 X | kapitányi rangjáról, hogy az Korponay János.~Fiatal, huszonhat
14 X | erős sasorráról ismerni rá.~Korponay bosszúsan tekint szét a
15 X | látsz?~Akkor néz oda jobban Korponay, ez biz az ő felesége.~A
16 X | össze a feleségével.~Amíg Korponay a zúzmarás bajuszát törülgeti,
17 X | hanem a magisztrátustól. Egy Korponay Jánosnét ilyen helyzetbe
18 X | annyi ideje nem láttam?~Korponay bosszúsan csapta le a kalapját
19 X | vette.~– S ő mennyin vette?~Korponay a kardmarkolatára ütött.~–
20 X | Ne mondja a világ, hogy Korponay János azért kapott rangot
21 X | megölelték egymást, s azzal Korponay eltávozott, Pelargus a lépcsőig
22 XII | rajongó Pelargus. De még maga Korponay János uram sem. Belleville
23 XII | hosszú, nyurga szerelmes. Korponay pedig iskolás gyerek, aki
24 XIV | nehéz dübörgés hallatszik.~Korponay János érkezett meg!~Nem
25 XIV | Utcu, kutya, kurta! – kiált Korponay, mikor a Pfannschmidt1 -
26 XIV | döcögtek ezeknek a nyomában.~Korponay leugrott a nyergéből, hogy
27 XIV | soporem arte misiale m.~Korponay a doktort félretolta maga
28 XIV | Erre a szóra félbeszakítá Korponay a viszontlátás boldog ölelkezését,
29 XIV | Valami kaland volt! – suttogá Korponay. – Va! Farceur! Kitelik
30 XV | azt az éjjel hazakerült Korponay kapitány tette fogságra
31 XV | ív papírra, intézvén azt Korponay János kapitány úrhoz, aki
32 XV | házba az ordinánc által.~Korponay János bizony édesdeden aludt
33 XV | következő indorsátát:~„Egy Korponay János nevű kapitány a házban
34 XV | találtatik. Hanem van itten egy Korponay János nevű főstrázsamester;
35 XV | szobában szép csendesen horkolt Korponay, a másikban nyugtalanul
36 XV | lőporostornyunk.~– Hozott helyette Korponay kapitány uram eleget.~–
37 XVI | besütött az ablakon, mikor Korponay János felébredt édes álmából.~–
38 XVI | nem leskődöm az ajtaján.~Korponay János bocsánatot kért ezért
39 XVI | Pelargussal.~(Ez is igaz.)~Korponay felcsatolta a farkasbőr
40 XVI | a lovag kezére, lábára.~Korponay tiltakozott e meggyalázás
41 XVI | Hallgatsz, csiszlik! – kiálta Korponay, lekapva az öve kapcsáról
42 XVI | Mikor belépett a terembe Korponay, igen jól és helyesen ki
43 XVI | mondok? – szólt szétbámulva Korponay.~Azon még jobban nevettek.~
44 XVI | s intézze el hamarosan.~Korponay hát elkezdte ott, ahol az
45 XVI | türelmetlenül.~Ezen meg Korponay jött haragba.~– No, de ahhoz
46 XVI | a tábornok a tüzeskedőt.~Korponay aztán elmondott hegyiről
47 XVI | feleleteket, bajtárs! – súgá Korponay Belleville-nek.~– Tehát
48 XVI | tüskén ülő feszengés alatt Korponay odasúgott Belleville-nek:~–
49 XVI | Belleville lovagnak, hogy Korponay is biztassa erre az őszinte
50 XVI | helyes ok és ürügy nélkül Korponay Jánoshoz fordult, a vállára
51 XVI | el magától: „Te vagy az? Korponay Jankó. Hiszen te átkozott
52 XVI | szépen dolgozott mindenki. Korponay pajtás az orruknál fogva
53 XVIII | mást is elaltatni.~A jó Korponay János aludta ott az igazak
54 XVIII | Éjfél után két óra tájon Korponay János felriadt az álmából. –
55 XVIII | megmeneküljön? Szabad-e Korponay János előtt felfedezni,
56 XVIII | lármaharang kondulására felriadt Korponay János.~– Mi az? – kiáltá.~
57 XVIII | katonáidnak! Idebenn az ellenség.~Korponay ész nélkül ugrott ki az
58 XVIII | kapuját nem tudták kinyitni.~Korponay keresztültört az orvos lakásán,
59 XVIII | Fel az ágyból! – ordít Korponay, félretaszigálva a kántáló
60 XVIII | trombitarecsegés keletkezett. Korponay János és Fabriczius fellármázta
61 XVIII | Bástya utcán? No, hát az Korponay János főstrázsamester uramnak
62 XIX | lehetetlennek. Czelder Orbán, Korponay, Fabriczius még ott kinn
63 XIX | számíthatna kegyelmed, az Korponay János. Ennek igazán nagyon
64 XIX | Rákóczi Ferenc fejedelem Korponay Jánost, számos érdemeiért
65 XIX | abban, hogy ami érdemekért Korponay János Rákóczitól donációt
66 XIX | volt itt Czelder Orbán, Korponay János, Duprés de Belleville
67 XIX | kitörhető harc előkészületeire, Korponay körülnyargalta a bástyautcákat,
68 XIX | asszonyomhoz, früstökölni.~S Korponay megfordult a sarkán, keserűen
69 XIX | asszony? – kérdé elbámulva Korponay.~– Ez a Delila! Ez a Jezabel.
70 XIX | kiálta most elsápadva Korponay, s mellen ragadta Fabricziust.~–
71 XIX | Kerítőné! Rima! És áruló!~Korponay vad dühvel rántotta ki kardját.~–
72 XIX | Megölök valakit! – hörgé Korponay –, de az nem te fogsz lenni. –
73 XIX | a termete.~Azalatt pedig Korponay János előrerohant már, keresztül
74 XIX | volna le a fejét.~Ahelyett Korponay megragadta karjánál fogva
75 XIX | ontsd ki hamar! Én végeztem!~Korponay eltaszítá az asszonyt magától,
76 XIX | fiamat! Ne vedd el tőlem!”~Korponay erőszakkal tépte le a nő
77 XIX | erre amaz asszony? – kérdé Korponay.~– Dehogy futott! Hát kisiklott
78 XIX | közül, ugye, mint a kígyó.~Korponay a nyitott ablakra tekintgetett.~–
79 XIX | Fabriczius nyomult előre, Korponay a nyomában.~Mikor a konyha
80 XIX | ezektől, mint azok őtőlük. Korponay tekintete olyan volt, mint
81 XIX | akarsz, bruder? – kiáltá rá Korponay. – Mi van a zsákodban?~–
82 XIX | ne cselekedd! – kiabált Korponay, megragadva a zsák bekötött
83 XIX | Én is segítek!~S azzal Korponay is alája tette a két tenyerét
84 XIX | ez már micsoda? – mondá Korponay elbámulva, s odalépett a
85 XX | odalenn a külső világban?~Korponay János pedig megmutatta,
86 XX | szótól egyszerre kijózanult Korponay; mint hogyha a holdkórost
87 XX | vörös zászlót!~Széttekintett Korponay a szobájában. Ott lógott
88 XX | ellen csapkodtak a szélben.~Korponay János kirántotta a kardját,
89 XX | kiálta halálos vakmerőséggel Korponay. – Fabriczius apó! Ne törd
90 XX | menten pozdorjává lett törve. Korponay erre leereszteté a felvonóhidat
91 XXIII | teszek hozzád többet.~Az Korponay János levele volt Andrássy
92 XXIII | lőcsei katasztrófa után.~Korponay János tudatta az eddig történteket.
93 XXIII | annak az örökségévé tette.~Korponay őrjöngő dühében mindenfelé
94 XXIV | erről Zsófiát értesíté, maga Korponay János levele által. Azért
95 XXV | másik?~– No, hát a nagyságos Korponay óbesterné az egyik.~(Vagy
96 XXV | említtetik, azok között Korponay.~Ennek a helye bizony „vacat!”.
97 XXX | neki a nevét és állását: „Korponay Jánosné, született Garamszeghi
98 XXX | egyezkedni.~A fejedelem futárja Korponay János volt.~Ápril 17-én
99 XXX | Ápril 24-én érkezett meg Korponay Jánosné a bán főhadiszállására
100 XXX | Ápril 27-én érkezett meg Korponay János Rákóczinak azzal a
101 XXX | túlsó oldalán álltak már.~Korponay János az elhagyott főhadiszálláson,
102 XXX | mondod. A feleséged volt.~Korponay a fogait csikorgatta dühében.~–
103 XXXI | felelt az mosolyogva.~– Korponay János uramat, úgy hiszem,
104 XXXI | részesülhet.~A lázadó férje, Korponay János s a hóbortos apja,
105 XXXII | a leánya volt Juliánna, Korponay Jánosné.~Azt sem tudni,
106 XXXII | Murányvár kapitányával, Korponay Jánossal, aki beleszeretett,
107 XXXII | a Rákóczi pártjára.~Hogy Korponay János otthagyta a császári
108 XXXIII | egyszerre eléd toppanna az urad, Korponay János?~– Az valóban rémítőbb
109 XXXIV | összeszedte a szétrebbent hajdúit, Korponay János, aki a fejedelemtől
110 XXXIV | kalkulálsz, fiacskám? – kérdezé Korponay.~– Azt számítom össze, hogy
111 XXXIV | mondá rá Fabriczius.~Korponay azonban segíteni akart a
112 XXXIV | fegyvert kapjon a kezébe.~Korponay János pedig ugyanazt a kötelet,
113 XXXIV | hagyd szólalni a kígyót, Korponay! – ordítá Fabriczius a jégsátorból. –
114 XXXIV | megront, ha beszélni hagyod.~Korponay még szilajabb dühvel nézett
115 XXXIV | kiáltá Pelargus, s odaugorva Korponay mellé, sarlóforma éles késével
116 XXXIV | nyerve. Maga Fabriczius és Korponay is elhallgattak, hanem azért
117 XXXIV | most már egészen – mondá Korponay. – Csalva vagy, sértve vagy,
118 XXXVI | összeesküvők számára hozott. Korponay János veszi át a híreket,
119 XXXVI | kedves leányod, nagyságos Korponay János, főstrázsamesterné
120 XXXVI | volt hatva e jelenettől. Korponay János ekkor odafordult Fabricziushoz.~–
121 XXXVI | térdeiről, s olyat ütött öklével Korponay homlokára, hogy az három
122 XXXVII | ez kegyetlenség is volt Korponay János uramtól, meg bolondság
123 XXXVII | azt a golyó nem éri utol.~Korponay halálsápadt volt a dühtől.~
124 XXXVII | fogadom.~– Te? – ordított rá Korponay. – Hogyan állsz jót érte?~–
125 XXXVII | képesnek tartom – hörgé Korponay.~– Teneked szabad őt nagyon
126 XXXVIII| ki, hogy mit? Hát amikor Korponay János kapitány úr (még akkor
127 XXXVIII| decretált a számára jutalmul. Korponay uram akkor ezt, bizonyos
128 XXXVIII| visszautasított ezerből. Pedig ezt is Korponay János kereste!~
129 XXXIX | már egészen kibékültek, Korponay János ugyan még Lengyelországban
130 XXXIX | rajta – az, akit emlegetnek: Korponay János, a férj.~Ő az valóban,
131 XXXIX | nem tünemény; a valóságos Korponay János áll ott, félvállra
132 XXXIX | fölismeri, Löffelholtzné. (Korponay valamikor a császáriaknál
133 XXXIX | szél hozott – felelt rá Korponay nyugodtan. – Az a szél,
134 XXXIX | szorgalmazza.~– Nem bánom – szólt Korponay, s még csak a homloka sem
135 XXXIX | ablakfüggöny mögül, meg ahonnan Korponay alákiabált a kuruc hajdúknak,
136 XXXIX | fel volt húzva és járt. – Korponay letette az asztalra a kezében
137 XXXIX | Végezd, nem fogok kiáltani. Korponay megfogta a kezét szelíden,
138 XL | szóból?~Semmi kétség, hogy Korponay Jánost az az indítóok hozta
139 XL | büszke jellemnek, mint Korponay, oda törni meg magát, hogy
140 XL | semmi panaszt nem emelhet.~Korponay úgy tett, ahogy rábízatott.~
141 XL | gyügyögtetése foglalja el.~Talán Korponay is elhitte azt a másik mesét,
142 XL | más, csak a prózai gondok. Korponay birtoka még mindig zár alá
143 XL | Illésházyval beszélni, de Korponay húzódozott tőle, hogy ő
144 XL | hogy én menjek hozzájuk. Korponay azt mondta neki rá: „Eredj,
145 XL | hogy csak viselje magát Korponay uram csendesen, ha az ő
146 XLII | perirat aktái beszélnek.~A Korponay Ghéczy Juliánna felségárulási
147 XLII | folyó betűsor közepében.~„Korponay Gábor!”~Ez az ő fiának az
148 XLII | írva.~Hiszen nincs több Korponay Gábor a Garamszeghiek közt,
149 XLII | okáért.~A kis tízesztendős Korponay Gáborkának halhatatlan emlékű
150 1 | annak kihulló vérével.~A kis Korponay Gábor nagy ember lett, testben,
|