bold = Main text
Fezejet grey = Comment text
1 I | A lőcsei fehér asszony majd megfelel arra.~ ~Krasznahorka,
2 III | úgy megharagudott, hogy majd kivert a házból.~A szenátor
3 III | Úgy? Igaz! A hetediket majd észre nem vettük. Ez Korponay
4 IV | sokan be vannak fűtve.)~– Majd lehűtjük őket.~A templomból
5 IV | communicáltam volna ma! Majd megmutatnám én bíró uramnak.~
6 IV | kettő az ő embere volt.~– Majd egyenként kiszopogassuk
7 IV | csak hagyja rám, öcsémuram; majd én kötöm meg a nyakravalót
8 IV | pintekben. Ha most is úgy volna, majd nem ugrálnának fel olyan
9 V | Protonotarius úr pedig, ha majd utánunk jön, el ne mulassza
10 VII(1) | dolgát. A bíró bíztatja, hogy majd ad neki satisfactiót, csak
11 VII(1) | bepanaszolta a bírónál, s ez majd ad neki satisfactiót. Ugyan
12 VII(1) | satisfactiót. Ugyan kérlek, adj majd nekem is abból a statisfactióból
13 VIII | denkmalnak.~– Hó, megállj, majd megmutatod a cifferblattodat,
14 VIII | tolvajlámpást hozott a kezében. Majd egymásba ütötték az orrukat.~–
15 IX | tartsa meg ezt az acélszívet majd akkor is, hogyha engemet
16 X | szvihrovai nótát énekli, amit majd az utókor Rákóczi-nótának
17 X | remélj:~Megszabadít a kevély,~Majd ha jön az éj!~– Ugyan jó
18 X | is. Mondd meg neki, hogy majd nemsokára megjön az apja,
19 X | asszony nincs most itten, majd mérgelődnék érte. Azután,
20 X | Milyen maskara lesz?~– Majd meglátod.~– De nem ijeszt
21 X | ezután történni fog, annak majd hírét hallod az atyámnál.
22 XI | arra sem mozdult meg.~– No, majd hozzányúl, ha megéhezik! –
23 XI | sutba dobta mind a kettőt.~Majd lement a földszintre, majd
24 XI | Majd lement a földszintre, majd megint feljött; minden ablakon
25 XII | tíz óra rajta.)~– No, hát majd én segítek az időnek sietni! –
26 XII | ottan (ha ugyan van lelkem?) majd a másvilágon (hogyha van
27 XII | szállnak szerteszéjjel; majd a töltött gránátok kezdenek
28 XIII | tuba gerlicém. Ha kell, majd felköltlek.~Bizony már elkezdtek
29 XIII | nem a bástyákat ledönteni. Majd megfelel ő magáért.~Amíg
30 XIII | illenek. Várj kis élhetetlen, majd felöltöztetlek!~S nagy gyorsasággal
31 XIII | képeskönyvet is tedd bele. Add át majd az én barátnémnak. Tudod
32 XIII | Wencezlauz képének, hogy majd a szemét pörkölte ki vele.
33 XV | amely törvényszék aztán majd ítélni fog Belleville felett.~–
34 XV | odább vitte őket az… bizony majd megmondtuk, hogy ki.~Továbbmentek
35 XVI | No, hát megálljatok, majd megtanítalak én benneteket,
36 XVI | trombitálás keveredett, hogy majd felvette a törvényszéket
37 XVI | kútban.~– No, ne búsulj! Majd kirántalak én!~– Azon imádkozz,
38 XVI | órával) a fővezérnek előadni. Majd azután ha megtudják, hogy
39 XVI | kész az új Odisszea.~(– Így majd csak kihúzzuk Isten kegyelméből
40 XVI | összefüggése van egymással, azt majd a tekintetes törvényszék
41 XVI | vagy ő öl meg valakit. Ezt majd csak később fogja megtudni.~
42 XVI | vallatni akar kegyelmed, akkor majd odamegyek a vádlottak helyére.~
43 XVI | fegyverszünet tartott.~– Hát azt is majd elmondom, kedves öregem;
44 XVI | pontra azt mondta, hogy „No, majd meglássuk! Nem veszünk rajta
45 XVI | ilyen hosszú képe volt neki. Majd rálépett az állára. És savanyú,
46 XVI | alkupontokat, nem fogadom el őket! Majd mindjárt: előléptetés a
47 XVI | temetkezzenek minél előbb: majd én is sietek nekik segíteni
48 XVI | Kitől van?~– Törd fel, majd meglátod.~– Ki adta ezt
49 XVIII | fellegekben; reggelre ki nem lehet majd jönni a házak ajtajain,
50 XVIII | visszacsörömpölő puskacsövek majd a fogát verik ki a cserepárnak,
51 XVIII | huszárságnak a szeme közé nevet.~– Majd nem fog nevetni, ha Fabriczius
52 XIX | asztalán kapott?~– Igaz! Majd elfeledtem ezt.~Büszkeség
53 XIX | parancsnokukkal együtt.~– Majd kiszolgáljuk mi az ágyút
54 XIX | vakablakot ott a közfalon, hogy majd akkor ő, a hívek és bátrak
55 XIX | a gyermek? Ha kínozzák, majd csak kivallja.~De iszen
56 XIX | dühösen arrafelé.~Az ajtóban majd feltaszította Fabricziust,
57 XIX | amit ő arra tartogat, hogy majd az ellenséget halomra kartácsolja
58 XXI | nem lesz; ráérnek arra, majd ha nagyobbak lesznek. Egyik
59 XXII | megharagszom,~Itt a csárda, majd beiszom. Thajahaj!~– Danolja,
60 XXII | veríték.~Mi lesz ebből?~Majd vad vigyorgásra torzulnak
61 XXII | útra, a megérkezés napját majd tudatja.~Zsófiának olyan
62 XXII | rohanni a katedrába. Onnan majd jobban meghallják, hogy
63 XXII | volna csak én az a kis árva! Majd én is beléjük ágyúztam volna
64 XXII | ijesztgetni valami halott; majd fognék egy botot, s tudom,
65 XXII | nyájas szót. Azzal küzdj majd, ha tudsz. – A szerencsétlen
66 XXIV | imádságát is meghallja: majd én inkább a bátyám helyett
67 XXIV | fog a kapun behajtatni; s majd meglátja, és a szemébe néz,
68 XXIV | annak. Csak te ölelj meg, majd attól elmúlik.~S az anya
69 XXIV | legrettenetesebbet. Várjon a jobb időkre. Majd elmúlik a harag.~Végre kihullott
70 XXIV | belőle tíz aranyat. Azt add majd a levélvivőnek. Vigyázz,
71 XXIV | szerencsés jó reggelt kívánni. Majd máskor úgy teszek. Most
72 XXIV | mikor a cseléd kifordult –, majd elviszem én azt a levelet
73 XXIV | Most megyünk az examenre. Majd meglássuk, hogy felel a
74 XXIV | Habes eminentiam! Hát most majd azt mutasd meg az examinatoroknak,
75 XXIV | nem látok én!~– No, azt majd mindjárt megpattintsuk.
76 XXIV | a gyermeket.~– Te fogod majd, édes öcsém, letisztítani
77 XXV | ellenállni soha, hát még asszony! Majd meghódolnak a körülsáncolt
78 XXV | a másik éretlen kölyök. Majd kijózanodnak, majd megbánják!~
79 XXV | kölyök. Majd kijózanodnak, majd megbánják!~Hanem az asszony
80 XXV | az elszakadt fonalat.~No, majd talán estére, ha többen
81 XXV | Juliánnával; a többi aztán majd következik egymásból.~Ha
82 XXVI | vészbíróságnak, ahol Belleville lába majd spanyolcsizmát fogott.~Tehát
83 XXVI | el a megérkeztét. Aztán majd mikor ő nagy bosszúsan és
84 XXVIII | Beszéd! Beszéd! – Azt majd mindjárt kitudjuk. Mondja
85 XXVIII | Csak mondja utánam az úr. Majd abból megtudjuk, hogy miféle
86 XXVIII | egy világot ér fel most.~– Majd tessék az úrnak a hadbíróságnál
87 XXVIII | László királytól kaptuk.~– Majd én körülmetélem a kendtek
88 XXVIII | azt tatarozzák. Most már majd csak megtudjuk, hogy ki
89 XXVIII | aki sertéseket vásárol, majd meg egy matyó fuvaros, aki
90 XXIX | választ kapott.~– No, hát majd segítsünk az „ipsén”, csak
91 XXIX | lefeküdt melléje.~– Hát így is majd megélünk – mondá Korponayné. –
92 XXIX | béresek is vannak készen, akik majd elöl mennek gyalog, s megvilágítják
93 XXIX | éjszakára”,~ „Ne félj, majd felköltlek jókor;~
94 XXIX | szaporán. A kilenc aranyat majd megkapod, ha odaát leszünk.~
95 XXIX | eltalálnunk.~– Ha el nem találjuk, majd keresztülúsztatunk rajta.~
96 XXIX | van! Köszönöm a tanácsot, majd máskor úgy teszek; hanem
97 XXIX | a háborúba.~– No hiszen, majd visszaadják nemsokára!~A
98 XXX | gondolta, hogy erre a névre majd valamiképpen reflektálni
99 XXX | kocsmáros, s úgy reszketett, majd a hideg rázta.~Az igaz,
100 XXX | nagy zászlói, a kornéták, majd bíborpirosak, majd fehérek,
101 XXX | kornéták, majd bíborpirosak, majd fehérek, majd zöldek, rajtuk
102 XXX | bíborpirosak, majd fehérek, majd zöldek, rajtuk az ország
103 XXXI | át, lóhalálában; hogy én majd futóbolonddá lettem az utána
104 XXXI | kiszedegeti a kegyelmet, majd egyszer azt veszi észre,
105 XXXI | chansonokat hangoztatja, de majd később odamegy a szép asszonyhoz,
106 XXXI | jól tud parírozni.~– Hát majd ezen nagy kérdések felett
107 XXXI | szederjes, a szívdobogása majd megfojtotta. Az ájulás kezdé
108 XXXI | édelgette a kis fiacskáját: „Majd hozok én neked aranyos hintót”;
109 XXXI | el ne lopják a várost, de majd rendelek kegyelmed kocsija
110 XXXI | medvebőrsüvegét látni, de majd nemsokára látható lesz a
111 XXXII | hegyipatak zuhog végig a völgyön, majd fekete, majd zöld, majd
112 XXXII | a völgyön, majd fekete, majd zöld, majd vörhenyes, amilyen
113 XXXII | majd fekete, majd zöld, majd vörhenyes, amilyen sziklán
114 XXXII | partján haladt gyalogolva, majd egy karfátlan gyaloghídon
115 XXXII | gyermek olyan sápadt, az arca majd átlátszik; halántékain keresztülkéklenek
116 XXXII | volt! Ha te azt megtudnád! Majd megfagytunk; majd éhen elvesztünk.
117 XXXII | megtudnád! Majd megfagytunk; majd éhen elvesztünk. A farkasok
118 XXXII | tőle. Várj addig. Én aztán majd odavezetlek.~S mint aki
119 XXXIII | alá s fel a szobájában; majd a lőrésen kiabálva ki a
120 XXXIII | Takarodjatok innen!” – majd meg a szomszéd szobába a
121 XXXIII | öreg ott mellette. – Én majd veled megyek, a nyakadba
122 XXXIII | zokogni: ölelte, csókolta; majd hogy meg nem ette. – Hát
123 XXXIII | rettegek, az uram haragjával is majd csak szembeszállok. Ő fogja
124 XXXIV | ennek a zárnak kulcsa. – Ha majd egyszer szükség lesz rá,
125 XXXIV | megüti az ezret.~– No, majd meghozza a nervus bellit
126 XXXIV | gölnitzi szádon. Az uram majd később utánatok megyen.
127 XXXIV | Dicsőséges dolgot művelsz majd.~Sértő, szívig bántó volt
128 XXXV | hogy „ad acta ponendum”.2~Majd meg jött egy ilyen kivonat.~„
129 XXXV | idejött, talán azt hitte, hogy majd beszélni fog hozzá, hogy
130 XXXV | áron kaptad azt te, s még majd rosszat gondol.~Úgy elpirult
131 XXXVI | fogadta meg senki. Követet majd küldenek, ha lesz országgyűlés,
132 XXXVI | szabad őt szeretni. Talán még majd a többiek is megbocsátanak.~–
133 XXXVIII| be közéjük a hintójukba, majd az almás szekeret elhajtja
134 XXXVIII| nagy ünnepéllyel. Az úton majd elmondjuk a többit.~– De
135 XXXVIII| illenek az én öltözeteim, majd itt Poprádon megállunk a
136 XXXVIII| ketterhäuschen kulcsait kapta meg, s majd a nyakát veszté a fél várossal
137 XXXVIII| adósa maradt, a többinek majd akad helye. – Íme kétszáz
138 XXXIX | császár palotájáért. No, hát majd ha a második mézeshetek
139 XL | mondta neki rá: „Eredj, én majd itthon maradok – a kisfiúnak
140 XL | jobban, hogy minő sikere lesz majd az ő pozsonyi útjának, mint
141 XL | az ő dolgára kerül a sor, majd azt is elintézik.~Korponayné
142 XL | iratokat?~– Azért, hogy majd egyszer személyesen adhassam
143 XL | küldje el az írásaidat, majd én egy biztos stafétát lóra
144 XLI | meghalsz, tehozzád járnak majd búcsúval a népek!~Hadd vesszen
145 XLI | lehet kapni. Itt nincsen.~– Majd én elvezetem az ifjasszonykát.
146 XLII | testi fájdalom. Vajon tud-e majd erős maradni?~Alig várta,
147 XLII | pergament is szétnyitotta, majd kiejté azt a kezéből: a
|