Fezejet

  1 I      |                ősi fészke, egyike azon kis számú magyarhoni váraknak,
  2 II     |               prémek halommal állnak a kis szekereken; felaggatva a
  3 III    |              másodmagával; a másik egy kis hároméves fiúcska.~Ellenben
  4 III    |        csavarodva, az arcának csak egy kis részét engedte láttatni.
  5 V      |                tanácsterem alatt, az a kis mellékajtó vezet le oda (
  6 V      |             úgy!~Wencezlauz felnyitá a kis ajtót, s a szenátus lelépegetett
  7 V      |            szűk lépcsőzeten, s amint a kis ajtón a nagy tornácba kilép,
  8 X      |              vers következik:~Ne sírj, kis lánykám, ne félj!~Minden
  9 X      |         kávédarálót, maga leült vele a kis konyhazsámolyra, s a térdei
 10 X      |               ide mellém; szorítok egy kis helyet a lócácskán, míg
 11 X      |     addig-addig tolta le maga mellől a kis zsámolyról, míg annak, helyet
 12 X      |  gazdasszonykodni?~– Ha nem volna az a kis fiú ott a bölcsőben, bizony
 13 X      |              hívei voltak, azokat mind kis isteneknek tartotta; a labancpártiakat
 14 X      |                kávéját, s odaültette a kis leány-fiút az asztalhoz,
 15 X      |               húzni.~Úgy, hogy mikor a kis benyílóból előkerült Korponayné
 16 X      |              Korponayné Pelargussal, a kis úrfi elkiáltotta magát.~–
 17 X      |             itthon van már!~– Jól van, kis fiacskám! – mondá az úrnő,
 18 X      |               mikor elmentek, csak egy kis hézagot hagyott a nyílt
 19 XI     |             alkalmazható volt, azzal a kis különbséggel, hogy hét eset
 20 XI     |            Lőcsén nem értik.~– Szegény kis leány! – mond Belleville. –
 21 XI     |         gyújtana.~– Ezer mennykő! Szép kis pipára gyújtás!~– Én bizony
 22 XI     |            hozzájuk. Volt a fiának egy kis nyestprém süvege: éppen
 23 XI     |        segítünk rajta. Helyén lesz egy kis sinapismus. Hol van a belső
 24 XII    |            alatt szétbomlott, csak egy kis recefice főkötőcskével szorította
 25 XII    |                megtartásban?~Ebben egy kis csendes szarkazmus volt;
 26 XIII   |               Hát nem vagyok-e én a te kis anyácskád? Te hamupipőke!
 27 XIII   |        paplannal.~– Aludjál, bárányom! Kis tuba gerlicém. Ha kell,
 28 XIII   |                Éppen rád illenek. Várj kis élhetetlen, majd felöltöztetlek!~
 29 XIII   |                  De te ne jöjj utánam, kis anyácskám. Ne less rám,
 30 XIV    |              diadallal került vissza a kis kapitány. (Többet tud már
 31 XIV    |               aranyom, bálványom, édes kis uracskám!”~Doktor Cornides
 32 XV     |       szokottnál; mert itt még van egy kis dolog. Ezt a szétdűlt fortificatiót
 33 XV     |            Elővette az oldalzsebéből a kis összecsukható tükrét, amit
 34 XV     |       legfiatalabb hadnagy volt ott, a kis Serédy Lőrinc, ki igen bizalmas
 35 XV     |            palástjának redői közül két kis gyermekfigura kapaszkodik
 36 XV     |              püspöki ornátus. Az a két kis pulya, aki a palástjába
 37 XVI    |                Jaj nekünk! – dörmögé a kis Serédy. – A generális kövekre
 38 XVI    |        szegletében ott leskelődött egy kis malícia.~Alauda uram el
 39 XVI    |            aludni. Rászolgáltál erre a kis pihenésre. Aztán költöttelek
 40 XVI    |                magyar ruhákba.~– Hát a kis pulyánk hol van? – kérdé
 41 XVI    |               legifjabb zászlótartó, a kis Serédy; az asztalfőn a két
 42 XVI    |            Erre a szóra az impertinens kis Serédy meg nem állhatta,
 43 XVI    |                 Ez igaz! – bizonyítá a kis Serédy –, a pénzét én vettem
 44 XVI    |          fagyban agyonkínzott, szegény kis leányzót, akit én nem tudtam
 45 XVI    |               kérlelhetetlen.~Erre egy kis zaj támadt. A szenátorok
 46 XVI    |                 azután következett egy kis parázs landsknecht; amelyben
 47 XVI    |        ezredest, hanem csak egy akkora kis káplárt, mint a kisujjam!
 48 XVI    |           mindenféle donációk: hát egy kis reszelt füge?”~Nagyon nevetett
 49 XVII   |              alakja meg van örökítve a kis kapura festve, amint fehér
 50 XVII   |           történhetett ez? – Hisz az a kis ajtó, mely a fölötte levő
 51 XIX    |                a békekötésre; csak egy kis kényszerítést találjon támasztékul.
 52 XIX    | diplomáciájának az alapgondolata. Ez a kis ártatlan fiúcska. – Én egészen
 53 XIX    |              ha az apja távol volt.) A kis ruhácskái rendbe voltak
 54 XIX    |           voltak rakva a lócácskára, a kis süvege az asztalra téve,
 55 XIX    |             lappangott ezalatt abban a kis rejtekben, ami a falitükör
 56 XIX    |                a tisztekéről – és az ő kis fiacskájáról. Hogy dicsérik
 57 XXI    |           nevelés alatt, hogy a gyönge kis teremtéseket leültessék
 58 XXI    |      krasznahorkai vár kapujából a két kis unokatestvérét Miklós nagybátya.
 59 XXI    |               épület, kéménye maga egy kis torony; hat szakács és tizenkét
 60 XXI    |   leghatalmasabb várasszonynak szerény kis hálószobája; csak akkora,
 61 XXI    |               labodával.~Még egy másik kis kert volt, a Szentháromság
 62 XXII   |            Csak sivatagokat? Hát azt a kis átjáró fülkét, ott a lőcsei
 63 XXII   |          templomba az udvarról, azon a kis kerten keresztül, mely a
 64 XXII   |               meg, élte virágában, egy kis fiat hagyva az özvegyével
 65 XXII   |           mikor férjhez kérték; csak a kis fiának akart anyja maradni;
 66 XXII   |      szaladjanak. Úgy védelmezte meg a kis árváját.~– Hiszen lettem
 67 XXII   |              lettem volna csak én az a kis árva! Majd én is beléjük
 68 XXII   |         fegyverben álló hadait, csak a kis várőrséget tartotta meg
 69 XXII   |               római katolikus hitre.~A kis Ferkó nagyot nevetett erre
 70 XXIII  |          szavakon.~– Sohse takargasd a kis öcsém füleit! – monda Miklós. –
 71 XXIII  |                 hogy Krasznahorkán egy kis zenebona támadt a lőcsei
 72 XXIII  |     gyöngédebben ragaszkodott hozzá. A kis Jóska reggelenként, mikor
 73 XXIV   |                  XXIV. FEJEZET ~Azok a kis ágyúk~Amint a tavaszi napok
 74 XXIV   |                   Célba lövöldöztünk a kis ágyúnkkal. Aki célba talált,
 75 XXIV   |             saját két fiát ezzel a két kis ágyúval, s a saját gyermekeivel
 76 XXIV   |              süvegem bélésébe – súgá a kis Józsi fiú.~– Hát te tudod,
 77 XXIV   |       dervisgenerális, egyik kezében a kis Józsit hurcolva karjánál
 78 XXIV   |                a siránkozó cselédek; a kis Jóska fiút vezeti az egyik
 79 XXIV   |                examinatoroknak, hogy a kis ágyúddal hogy tudsz igazi
 80 XXIV   |                Csak oda a várkapuba.~A kis ágyút odavontatták a kapu
 81 XXIV   |               az erdőben eltűnt. – Egy kis kólika az egész a gyereknél.
 82 XXV    |            amikor a saját kisfia lő rá kis ágyújával, s hogy a lövés
 83 XXVI   |               várjon, míg ő visszajön.~Kis idő múlva aztán visszatért,
 84 XXVI   |                azt maga előtt látta. A kis Serédy volt az a kapitány,
 85 XXVI   |                szervuszt sem mondott a kis sógorának, mérgesen vágta
 86 XXVI   |          guardia? Husz apónál lesz egy kis dínom-dánom?~Andrássy közel
 87 XXVI   |             egyet hemgetett.~– Hm! Egy kis baj van.~– Mit? Mi az? –
 88 XXVI   |            szobákon, a zöld szobából a kis benyílóba: egyszer csak
 89 XXVII  |        feszületet!~Juliánna előhozta a kis elefántcsont feszületet,
 90 XXVIII |                biz a városházán volt a kis tanácsszobában földszint.~–
 91 XXVIII |              telik abba. Ez megint egy kis jegyzékváltásra adott alkalmat.
 92 XXVIII |             már ennyit késett, még egy kis félórai ráadás nem a világ;
 93 XXIX   |         segíteni, hát csinálhatunk egy kis tréfát.~Juliánna leszállt
 94 XXXI   |             mikor kegyelmedre bíztam a kis feleségemet, hogy mármost
 95 XXXI   |            bámult rá nagyot.~– Az szép kis tête-a-tête volt! – folytatá
 96 XXXI   |             fogaim között volt.”~S egy kis halk nevetés is hangzott
 97 XXXI   |           letelepedett a pamlagra, s a kis kapucinusmajommal enyelgett,
 98 XXXI   |               Mindig azzal édelgette a kis fiacskáját: „Majd hozok
 99 XXXI   |                Mennyire szerette ezt a kis porontyot, s mégis úgy el
100 XXXI   |          hasított kétfelé, közepén egy kis szigetet képezve. Ezen a
101 XXXI   |           tenger közepette van még egy kis sziget – amit az a gyermek
102 XXXII  |             vízbe, ez ránézve csak egy kis fürdői sport volt.~A híres
103 XXXII  |              nagyságos urat: megmaradt kis emberkének, ölbe való, csókolgatni
104 XXXII  |                tenyészik az ottan? Egy kis ruhaszaggatással jár biz
105 XXXII  |               tornyocskával, valóságos kis remekmű volt az; de milyen
106 XXXII  |          meghal belőlük: csinálok neki kis koporsót, s idehozom a kriptába.~
107 XXXII  |      koporsócska volt már végigrakva a kis sírboltba, tarkára festett
108 XXXII  |        sírboltba, tarkára festett apró kis koporsók, amiket a gyermek
109 XXXII  |            kriptámhoz koszorúnak az én kis halottaim számára.~S odatűzte
110 XXXII  |        halottaim számára.~S odatűzte a kis gyopárcsokrot a kis épületke
111 XXXII  |         odatűzte a kis gyopárcsokrot a kis épületke homlokfalába.~Juliánna
112 XXXII  |            össze a kezeit.~– Fiacskám! Kis angyalom! Mit játszol te
113 XXXII  |              mondják, meghaltam. Már a kis koporsómat is megcsináltatták.
114 XXXII  |                és felkelt a földről.~A kis bölcs férfiú azonban megfogta
115 XXXIII |           szerelmem volt az én szegény kis árvámhoz. Kérlek, hallgasd
116 XXXIII |       összeesküvés? – kérdé Juliánna a kis fiúcskát kötényével eltakargatva.~–
117 XXXIII |                anyókám – szólalt meg a kis öreg ott mellette. – Én
118 XXXIV  |                sem.~– Elfelejthetnéd-e kis árva gyermekünket? – rebegé
119 XXXV   |              folyosón keresztül abba a kis kertbe, ahol a felesége
120 XXXV   |                testvérem unszolására a kis ágyújával rám célzott, s
121 XXXV   |           csupán az, hogy tartsa meg a kis magzatomat. Az én fiam is
122 XXXV   |           kitörő fájdalommal a nő. – A kis szoba ajtaja be volt már
123 XXXV   |           sekrestyén és azon a virágos kis kerten keresztül lehetett
124 XXXV   |              Juliánna úgy járt végig a kis kerten, mint egy álmodó.
125 XXXVI  |              küldött. Kedve támadt egy kis hadakozásra; idebenn meg
126 XXXVI  |                fog meglágyulni, csak a kis porontyot szabadította fel
127 XXXVI  |         emlékezett vissza?~– Az egy jó kis félreeső hely – folytatá
128 XXXVI  |                nagyobb igazságért ez a kis poronty is ennek a tanúbizonysága.
129 XXXVI  |             tart így? – Mikor a lőcsei kis rejtekszobában szöghajának
130 XXXVIII|      Löffelholtz tábornokné, a másik a kis Blumevitzné, a Fabriczius
131 XXXVIII|        asszonykák, nem vesz keetek egy kis szép aumát?~Azok elszörnyedve
132 XXXVIII|                keressek nála a szegény kis fiacskám számára.~S egyszerre
133 XXXIX  |               Ugye, te is velem jössz, kis feleségecském?~Juliánna
134 XLI    |               bőröndje fenekéről azt a kis szarvasbőr vánkost.~Fogott
135 XLII   |              meghozott ítélet maga egy kis opus.~Semmi vétséget nem
136 XLII   |       siralomházba.~A városházának egy kis földszinti szobája volt
137 XLII   |               hogy mivel ölje el ezt a kis időt még. Hisz a halál előtti
138 XLII   |            örök emlékezetnek okáért.~A kis tízesztendős Korponay Gáborkának
139 XLII   |                sem mondhatja: „Szegény kis pulyácskám! Szegény kis
140 XLII   |                kis pulyácskám! Szegény kis árvácskám; de nagyon siettél!
141 XLII   |             mit mondjak neki.)~– Hát a kis fiának nem üzen kegyelmed
142 1      |               annak kihulló vérével.~A kis Korponay Gábor nagy ember
143 1      |               nyugvóhelyéig; a csendes kis szobáig, ahol Serédy Zsófia