Fezejet

  1 I     |          fehér asszony majd megfelel arra.~      ~Krasznahorka, az
  2 IV    |         végig közöttük anélkül, hogy arra ne gondoljon, hajh, ha most
  3 IV    |          zárva az őrsereggel együtt, arra kell gondolnunk, hogy az
  4 V     |          Rovást! – sürgeti a bíró, s arra minden nemes úr egyet húz
  5 V     |              krétával az ajtóra, ami arra való, hogy a tanácsteremben
  6 VI    |              látom, hogy kegyelmetek arra a hírre, hogy én megbolondultam,
  7 VII   |              e vaskalitot, miután az arra a célra szolgál, hogy szerelemből
  8 VII   |          szavára hadsereg indul meg.~Arra az egy szóra, hogy „megjött
  9 VIII  |         illuminatio mellett nem volt arra szükség), s elballagott
 10 IX    |             másra nem bízhatom, mint arra, aki mindnyájunk fölött
 11 IX    |       rábízva? A feladat elég fényes arra, hogy egy férfi a szerető
 12 X     |              e dalra a fejét, mintha arra figyelne.~Egyszer aztán
 13 X     |            először. Ez vett rá, hogy arra kérjelek, amit nekem megígértél.~–
 14 XI    |            valóságos félkalitka, ami arra a célra szolgál, hogy az
 15 XI    |             mondva. A király egyszer arra fakadt, hogy „ez a Belleville
 16 XI    |     gelapatirt werden”).~A kitett nő arra sem mozdult meg.~– No, majd
 17 XI    |        szépséges pofácskáját.~De biz arra hiába vártak napestig. A
 18 XI    |        kettőt. S ha a paroxizmus még arra sem múlik, akkor két óra
 19 XII   |     páciensnek rögtöni felébredését, arra a diagnózisra jutunk, hogy
 20 XII   |            kép őrá mosolygott, ő meg arra, mintha egymást üdvözölnék,
 21 XII   |               együtt sírok rajta, ha arra való a tárgy.~– No, hát
 22 XII   |              adta. A nőszív különben arra van alkotva, hogy eszményítsen.
 23 XII   |         tálakból és torkoskodik. Sőt arra is felszabadította magát,
 24 XIII  |             szőrszövetet hozott elő, arra borszeszt öntött, s elkezdte
 25 XIII  |      keresztül akar úszni a vízen, s arra a kérdésre, amit a doktor
 26 XV    |              Te Detun laudamus lesz; arra hívogatnak. Azon pedig neki
 27 XVI   |   méltóztatott magasan – születni?~– Arra nem emlékezem. Távollétemben
 28 XVI   |        colonelle lovag de Belleville arra a kérdésre, hogy hol és
 29 XVI   |              aztán könnyű a felelet! Arra használtam ezt az időt,
 30 XVI   |          felrobban a lőporos torony! Arra, mintha a földből támadna
 31 XVI   |         ezeket a kulcsokat. Most már arra is rájött, hogy mire való
 32 XVI   |          leveri a fejéről, ami aztán arra szolgál neki, hogy amint
 33 XVI   |        Czeldernek.~Az meg hevenyében arra vette, hogy a bíró nem tud
 34 XVI   |             kőfallal nagyon alkalmas arra, hogy egy valóságos fellegvárt
 35 XVI   |          szépen a maga csapatjához!” Arra mindenki felugrált, s én
 36 XVI   |             azt az időt felhasználja arra, hogy a Bercsényitől Lengyelországon
 37 XVI   |               kezében a hosszú kard, arra támaszkodik, mint koldusmankóra.
 38 XVII  |           ott volt egy gépezet, mely arra szolgált, hogy a külvilággal
 39 XVII  |              ágával összefügg, amint arra ráhágott, a forrás nyílását
 40 XVII  |            elevenen megnyúznak. Elég arra, hogy aki arra téved, duplázott
 41 XVII  |      megnyúznak. Elég arra, hogy aki arra téved, duplázott léptekkel
 42 XVII  |              a gyönge, félénk leányt arra bírta, hogy a sötét föld
 43 XIX   |      kényszerítenek rá, megteszem.~– Arra, hogy fenyegetését beváltsa
 44 XIX   |               nem kényszeríti senki; arra, hogy megmásítsa, igen sokan.
 45 XIX   |   kopogtatott a mutatóujja bütykével arra a bizonyos mozgó fatáblára.~
 46 XIX   |        hűségére felesküdni, legalább arra tegyen le esküt, hogy a
 47 XIX   |              kuruc tiszt mind számít arra, hogy előléptetéssel jöhet
 48 XIX   |            igazán nagyon sok oka van arra, hogy kegyelmedhez hűséges
 49 XIX   |         Talán az már akkor számított arra, mikor könnyű tollheggyel
 50 XIX   |          egész lőszerkészlet, amit ő arra tartogat, hogy majd az ellenséget
 51 XXI   |          szükségük nem lesz; ráérnek arra, majd ha nagyobbak lesznek.
 52 XXII  |              hogy ahányszor ő gondol arra, annyiszor sóhajt az vissza
 53 XXII  |             annak indult neki.~– Nem arra, hej! – kiálta utána a kapuőr
 54 XXII  |              a fali tartókban nem is arra való volt, hogy a sötétséget
 55 XXII  |            kisebbik uramat; hajahaj!~Arra is, ha megharagszom,~Itt
 56 XXII  |              birtoka jövedelmét mind arra áldozta, hogy török rabságba
 57 XXII  |            én vissza fogok emlékezni arra az ősanyánkra, aki örökébe
 58 XXIII |            ti világotok. – Dühöngtök arra, aki fel mer ébreszteni.~
 59 XXIII |           ott ápolt nyomorultaknak – arra fordította minden gondját,
 60 XXIII |            ne vegye az ő hóbortjait.~Arra különösen figyelmezteté
 61 XXIII |           szeretettjéről álmodott, s arra fölébred, megfordítja a
 62 XXIV  |          ájulás kerülgette az agyát.~Arra tért magához, mikor a kisfia
 63 XXIV  |          volt mélyebb?~A fiúcska még arra sem ébredt föl, mikor a
 64 XXIV  |             nem más.~Minden tudomány arra való, hogy ámítsanak vele.~
 65 XXIV  |            kérdésre?~– Bizony nem is arra ám, hogy „hányat tojik a
 66 XXIV  |              tojik a pityer”~– Dejsz arra tudom a feleletet! Hol többet,
 67 XXIV  |            karját kebléhez.~Csakhogy arra emberi erő nem képes. A
 68 XXV   |   felfedezéssel. A befalazott rejtek arra mutat, hogy őt nem árulta
 69 XXV   |           tonhoz tartozott, de azért arra is csak németül felelt Absolon
 70 XXV   |             ahová neki tetszik. Csak arra legyen egy pillanatnyi alkalom,
 71 XXV   |              ez az én szenvedélyem!” Arra aztán neki is helyet adtak
 72 XXV   |         másnak adtak? Vagy éppen még arra is igényt tarthassanak,
 73 XXV   |          Andrássy; a kedélyvilág sem arra való volt. Juliánnának az
 74 XXVI  |        nagyon nevetett.~– Hiszen nem arra való ez a kérdés, hahaha,
 75 XXVI  |       járás-kelésedben, hanem csupán arra való, hahaha, hogy minden
 76 XXVI  |            vendéglős.~– Hol volna?~– Arra ni, a vigályosban! – mutatá
 77 XXVI  | mellékszobácskában volt egy hárságy, arra heveredett le a bundájába
 78 XXVI  |            piszkolódás, hetvenkedés.~Arra sem tartotta érdemesnek,
 79 XXVI  |            mi történhetett vele?~Már arra a gondolatra vetemedett,
 80 XXVI  |            Hisz az egyik méreg éppen arra jó, hogy a másik méregnek
 81 XXVIII|            magyar példabeszéd, hogy „Arra közelebb; erre hamarább”.
 82 XXVIII|       segítse az ifjasszonyt.~      ~Arra nem jól számított Korponayné,
 83 XXVIII|              a leköszönésüket, hanem arra kérte az urakat, hogy ki-ki
 84 XXVIII|             elintézése után lehetett arra gondolni, hogy Pálffy nádort
 85 XXVIII|           amit érvényesít. Hanem még arra nem jött rá, hogy ez neki
 86 XXVIII|              átkozott élces, uram!~– Arra nekünk privilégiumunk van,
 87 XXIX  |              jó vásárt csinált vele.~Arra aztán a legény szilaj jókedvében
 88 XXX   |          kesely, melyik a fakó?~– De arra csak emlékezhetnék kend,
 89 XXX   |    egyenruháinak színeit képviselik: arra valók, hogy a harci zűrzavarban
 90 XXX   |              azt mondaná, kaszájával arra a nagy, négyszögű pusztára
 91 XXXI  |               Emlékezzék csak vissza arra a bizonyos légyottra közöttünk. –
 92 XXXI  |        tábornokot a békeszövetségnek arra a pontjára, mely teljes
 93 XXXI  |          kuruc vezér kiszabadulását. Arra is gondoljon, hogy ez a
 94 XXXI  |         fordulatot, előre látta, ami arra következni fog. Ő jól be
 95 XXXI  |          kulcsokkal? Emlékezel-e még arra a forró csókra? Akkor csak
 96 XXXI  |             forró csókra? Akkor csak arra gondoltam, hogy a vasketrec
 97 XXXI  |            tekintetén, milyen büszke arra, hogy őt most annyian nézik
 98 XXXI  |           biz a jámbor kurucok, akik arra vártak, hogy zászlóval a
 99 XXXII |             a gyermeke hozta vissza.~Arra is készen kellett lennie,
100 XXXII |          mézeskalács. Nem volt akkor arra gondja. Pedig üres kézzel
101 XXXII |     pókfonalaikon a fákról. Juliánna arra emlékezett, hogy hányszor
102 XXXIII|              valahogy elvégre ráakad arra a donjon forma kerek toronyszobára,
103 XXXIII|             másokkal öletsz meg.) De arra az egyre vissza fog emlékezni,
104 XXXIII|          csak én tudom. – Soha senki arra rá nem fog akadni. Ahány
105 XXXIV |           mindig van elég bűvsugára.~Arra a két csillagra nehéz szempillák
106 XXXIV |              alatt tátongott s talán arra gondolt, hátha elereszti
107 XXXV  |            ami bekövetkezhetnék rám. Arra se találok. A nagyobbik
108 XXXV  |             kerten, mint egy álmodó. Arra gondolt, hogy milyen kegyetlen
109 XXXV  |              Kedélyének szüksége van arra, hogy valami vezekléssel
110 XXXV  |            Annál fájdalmasabban esik arra gondolnom, hogy kegyelmednek
111 XXXVI |          folytatá az öreg –, egészen arra való, hogy egypár szerelmes
112 XXXVI |          amit akarsz. Nem kell téged arra tanítani. Az anyád is éppen
113 XXXVI |            asszonyok. S a férfiak is arra valók, hogy így tegyenek
114 XXXVI |            nevetek rajta. Hanem csak arra az egyre kérlek, hogy a
115 XXXVI |             hegynek fel vágtatva, ha arra került a sor. Ilyen módon
116 XXXVI |        társaság kiálthatja a vivátot arra a pofonra, amit Andrássy
117 XXXVI |               De Juliánna nem ügyelt arra, ami a háta mögött történik,
118 XXXVII|              Sohasem hiszem el.~– Én arra is képesnek tartom – hörgé
119 XLI   |    felórányira meg lehet hallani, mi arra jó, hogy a szűk hegyi utakon
120 XLII  |               egyszerre ráhanyatlott arra az arcával, s elkezdett