Fezejet
1 I | csendesen meghalni, mint más kiszenvedettet, akinek a
2 I | fölöttük.~Jobb karja, ami más elhunytaknál a ballal összetéve,
3 II | nyelvüket megtartották, minden más egyébben magyarokká lettek.~
4 II | kispolgárság sem az, ami más német városok alsóbb rendű
5 II | galamb; – de vannak aztán más címerek, amik a harcmezőn
6 III | hölgy kísérő lovagjától.~– Más dolgom van, mint azt hallgatni,
7 IV | belőle, hogy Gideon nem más, mint Rákóczi Ferenc fejedelem,
8 IV | ámbár annak is volma elég más lyuka-, hanem az, hogy mi
9 IV | marcipánnal tartjuk ki őket. Más módját is tudja a magyar
10 V | cseppfolyóvá lett déli napsugárt. Más bortól az ember megbolondul,
11 VI | alig maradt az élő alakon más, mint a rideg, kemény arcvonások,
12 VI | hogy én megbolondultam, más bírát választottak. Ezt
13 VIII | Járjon Istennel! Térjünk más tárgyra! Ki van még odakinn?
14 IX | kegyelmességednek, generális uram, egy más újságot. Az éjjel Blumevitz
15 IX | üzenetet vitte, senki sem volt más, mint az a fehérszemély,
16 IX | elfogott személy nem vétett más ellen, csak a jó erkölcs
17 X | szava aztán nem is lehet más, mint hogy odalépjen hozzá,
18 X | kezében. Nemcsak az, hanem még más is. A fejedelem donatiója
19 X | tudta, hogy az úrnőnek most más dolga van. Meg sem lepte
20 X | mondakörből.)~– Nem, fiam! Neked más feladatod van. Most öltözzél
21 XI | az én tudományom. Minden más látogatót ki lehet zárni
22 XII | a tükörben nem látszott más, csak a gerendáról lefüggő
23 XII | is valamit rólunk. Ha él, más gondja van!~Ez a hitetlenség
24 XIII | kereste.~– Hagyd a szoknyát! Más kell neked. Itt a Pelargus
25 XIII | Köszönöm, doktor. Most más bajunk van. Látja, mennyi
26 XIII | kapitánynénál, akihez nem tudunk más úton bejutni, mint az összekötő
27 XV | igen a katonái; mert ahol más józan fővel is bakot lő,
28 XV | polgárok, nem bánom, három más embert az árulásért; de
29 XV | okos volt. Ha itt hagyja, más is rátalálhat, végig kitanulhatja
30 XV | magyar főurak figyelmét más oldalra vonták, s a heraldikának
31 XV | hajdani leprosnsok kelyhét, s más egyéb relikviákat.~Így a
32 XVI | mikor érzi a pirongatást, más diskurzushoz kezd; nehogy
33 XVI | lovagot, hogy énnekem még más kérdezési mód is áll a rendelkezésemre.~
34 XVII | vadon volt, ahol nem lakott más, csak az üldözött róka és
35 XVIII | delectálja a változatosság, s más kottát szedve elő a tarsolyaikból,
36 XVIII | teszi?~Vagy talán valakit más féltett? Más miatt remegett?
37 XVIII | talán valakit más féltett? Más miatt remegett? De ki miatt?~–
38 XVIII | Nem ér semmit a csalfaság. Más is tudja azt, hogy „à un
39 XIX | a kezünkből, sem én, sem más.~– Hogy kegyelmed nem teszi
40 XIX | le, azt elhiszem, de hogy más nem teszi-e le, abban erősen
41 XIX | valami mást tudott, s ez a más sokkal nagyobb szabású ötletet
42 XIX | kézzel-lábbal! Ez a te lőporod nem más mint vaspor, amilyennel
43 XIX | csupádon vaspor. Az az ágyú nem más, csak egy döglött kutya!
44 XXI | szilaj dühöngése miatt; más nem állta ki a szolgálatát,
45 XXI | a falaknak Istené volt, más része a vármegyéé, megint
46 XXI | része a vármegyéé, megint más az ereklyéké, a legnagyobb
47 XXII | Tehette volna ő is, amit más asszonyok tettek, hogy a
48 XXII | nálánál nem rosszabb sarjak.~Más asszonyok bizony egész udvari
49 XXII | mámoros hajfájásnak nincs más orvossága, mint újra kezdeni
50 XXII | hiszen nem rontja vele a más áhítatosságát: ez a zsoltár
51 XXII | kezdeni. Hiszen van annak más módja.~Nem is szólt többet
52 XXII | ily vakmerő beszédre?~– Ki más, mint a Miklós bácsi? Ő
53 XXII | olyan emberek voltak, mint más.~Zsófia a kezeivel takarta
54 XXII | akinek most hátat fordít.~– Más senkit? Hát tégedet nem?~–
55 XXII | dicsőségtekből nem jutott más, mint a súlyos szenvedések,
56 XXII | szívednek ez gyönyörűség. Ahogy más asszony gyöngyökkel és karbunkulusokkal
57 XXII | magában, s nem hoz magával más fegyvert, mint a nyájas
58 XXIII | semmit megkülönböztetni. Más asszonyok, akiknek a szeme
59 XXIII | férj, aki a feleségén kívül más nőt szeret! A szfinx, a
60 XXIII | ugyan egyáltalában bűn a más feleségével együtt nevetni.
61 XXIII | bacilusai, spórái. Ami nem más, csak egy gondolat, egy
62 XXIII | várba Zsófia, alig váltott más ruhákat, az úti gúnyája
63 XXIII | gyöngesége. Állati ösztön: semmi más. Te megbocsáthatsz neki
64 XXIII | lelkétől. Nem maradt számára más, mint az a babona, amiben
65 XXIV | építész mesterkedése, nem más.~Minden tudomány arra való,
66 XXV | nem gázolt, annak megint más oka volt, mint a felesége
67 XXV | megsértené. Ezért került más útnak.~Szabad volt már a
68 XXV | bárónak az anyja nem lehet más, mint báróné.)~– De hát
69 XXV | hangon Löffelholtzné. – Más mulatság van itt, mint cinderlingre
70 XXV | része azoknak Bécsből jő, más része Szathmárból. A postaút
71 XXVI | pártfogásodat kikérjék. Más veszély az.~– Csak nem esznek
72 XXVII | beteg, ha meg talál halni, más államférfiak kerülnek a
73 XXVII | akarhat miránk a bal kezével más rabigát tenni. Kegyelmed
74 XXVIII | örökkévalóság álma. Hanem más körülmény jött a segítségére
75 XXVIII | meg Korponaynénak, hogy más utat válasszon Szolnok és
76 XXVIII | semmit. Az úr gyanús személy. Más császári staféta rendesen
77 XXIX | karámnál. Idehaza nincs más, csak a bivalyok: azok megeszik
78 XXIX | át a szekeret most semmi más négylábú állat a vármegye
79 XXIX | az, a várva várt. Senki más, mint Andernach lovag. Siralmas
80 XXIX | káromkodás. Hát hiszen megesik az más emberen is, nem kell azért
81 XXIX | édes álmai felett. Hanem más egyebet végzett a kurír
82 XXIX | teremtsen kend nekem frissen más szerszámot.~– Előbb gondolkoznom
83 XXX | ezalatt elszalaszt valami más sakkfigurát, ez a bivalyos
84 XXX | több volt azon a bőr, mint más lovon.~– Nem azért jöttem
85 XXX | sereg. Mindenik ezrednek más az egyenruhája: zöld, piros,
86 XXX | letűzött zászlókkal, odább meg más dűlt rendek, a learatott
87 XXXI | a szerelmi találkán, ha más tréfája akadt; hanem ha
88 XXXI | király halálával egészen más kezekbe került az ország
89 XXXI | szemközt: az önzéssel. Minden más fenevadnak van szíve, ennek
90 XXXI | Hiszen ilyen kiabálást más asszonyok is szoktak produkálni,
91 XXXII | hogy a hintóban nem ül más, csak egy asszony, megint
92 XXXIII | nem olyan volt, amilyenek más rendes úri házak szoktak
93 XXXIII | egy célt akarnak. – És még más dolgom is van. – A cselekvéshez
94 XXXIV | fiatal korában; de egészen más nyíláson jutott bele, a „
95 XXXIV | melegített. Aztán meg valami más. – Bolondság!~Már erősen
96 XXXIV | rá, hogy miket vétettél, más ne emlékezzék. Nem azért,
97 XXXV | Ott sem láthatja őt senki más, csak a vén kertész. Mindennap
98 XXXV | nagyon megadta az árát, s más kézre nem eresztette.~Hát
99 XXXV | üvegfedelet.~Nem áradt abból más, mint az aszúvirágok illata
100 XXXV | kellett őt emelni a földről.~Más tárgyra lehetett átvinni
101 XXXV | ennek mégis kellett valami más okának is lenni az idejövetelre.~
102 XXXVI | ott rád. Lehet, hogy még más valaki is. Vagy pedig te
103 XXXVIII| aranyat!”~Mi kellene még más?~Csak nem kérdezhetik tőle
104 XXXVIII| Hanem erről a levélről más jutott az eszébe Juliánnának,
105 XXXIX | sokáig úgy érezte, mintha egy más világban volna, magánkívüli
106 XL | abból a pohárból, amiből már más valaki ivott! – Édelegni,
107 XL | idillt hát nem zavarta meg más, csak a prózai gondok. Korponay
108 XL | volt az.~Még volt valaki más is, aki őreá vigyázott.
109 XL | Ördögnek kellett lenni, más nem is lehetett, mert jótét
110 XL | mert még lehet egyszer más világ is.~Megbánta mindjárt,
111 XLI | új felkelésnek nem lehet más a katonai vezére, mint Andrássy
112 XLII | tiszteletteljesen, s tudatá vele, hogy más kényelmesebb szobába fog
|