Fezejet

1 XXVII  |       magát körül, és senki a fölséges úr fekhelye körül nem mer
2 XXVII  | erősen szorítá ajkai fölé.~– „Fölséges királyom!” – rebegé Juliánna.~
3 XXXVIII|    ugrott fel a hintóba. – Ez fölséges lesz!~Volt oka így kacagni;