Fezejet
1 I | tűnt el fölötte. Teste ép, mintha csak napok múltak volna
2 I | emelve, olyan mozdulattal, mintha hívni, ölelni, inteni akarna
3 III | vállai között forgatni, mintha srófon járna. A bírói pálcának
4 IV | minden arcra; úgy tetszik, mintha világosságot sugároznának
5 IV | mire az nagy üggyel-bajjal, mintha nehezen találna rá, előkereste
6 IV | inte. Az odasúgott neki, mintha tubákkal kínálná.~– Hiszen
7 IV | az? – kérdé Alauda uram, mintha nem hallotta volna.~– Hát!
8 VI | tudomást sem vesz Alaudáról, mintha nem is látná, hogy ott van.~–
9 VIII | öreg drabant; nem azért, mintha hitte volna, de mert jobb
10 VIII | húgámat?~– Oh caput bisonis! Mintha csak egy bíró volna Lőcse
11 VIII | fejét, és tompa hangon, mintha láthatatlan ellenséggel
12 X | őrtűz vet a ködben világot, mintha tengert világítana meg,
13 X | felüti e dalra a fejét, mintha arra figyelne.~Egyszer aztán
14 X | dicső jövendője van bízva, mintha tudakolná, megbírja-e, amit
15 X | kegyelmed előtt olyan vagyok, mintha üvegből volnék: ha rám néz,
16 XI | ez önnek? Csak annyiba, mintha pipára gyújtana.~– Ezer
17 XII | mosolygott, ő meg arra, mintha egymást üdvözölnék, mintha
18 XII | mintha egymást üdvözölnék, mintha egymás hamisságán dévajkodnának.
19 XII | Mi az? Mit neszelsz?~– Mintha valami dübörögne? Mintha
20 XII | Mintha valami dübörögne? Mintha nehéz szekerek jönnének.
21 XII | rákezd verni bomlott módra, mintha vészharang carillonja volna.~
22 XIII | egyszer aztán úgy rémlett, mintha a nevét hallaná kiabálni,
23 XIII | tehetnek az alabárdjaikkal, mintha itt azt az egy szál leányt
24 XIV | magukat, olyanformát érezve, mintha a könyökük sajgó erére kaptak
25 XV | Albrecht? Úgy lármáznak, mintha csak valami múzeumban volnának;
26 XVI | szobrászvésővel.)~Alauda uram pedig mintha csak elértette volna Andrássy
27 XVI | a lőporos torony! Arra, mintha a földből támadna elő, rögtön
28 XVI | olyan világos volt előtte, mintha a szemeivel látta volna,
29 XVI | fordult Czelder Orbán, s mintha csak most ismerné meg húszesztendei
30 XVI | kezét, két marokra fogva, mintha össze akarná ropogtatni;
31 XVII | azért hívták ezen a néven, mintha a Thurzó családé lett volna,
32 XVIII | A hó is elkezdett esni; mintha dunnákat ráznának ki odafenn
33 XIX | teendőkkel.~Felugrott a helyéről, mintha valahová akarna menni.~A
34 XIX | komédiát játsszék. Úgy tett, mintha megijedne e fenyegetéstől.~
35 XIX | fenyegetéstől.~Úgy rémüldözött, mintha meg akarná másítani a szörnyű
36 XX | az? – kérdé a dobszóra, mintha álmából riadt volna fel.~–
37 XX | befogta a száját a kezével, mintha meg akarná magát büntetni
38 XX | egész teste reszketett, mintha megfordított láz vette volna
39 XX | úgy tett a szíve fölött, mintha össze akarná facsarni.~–
40 XX | Úgy keresztültörtek rajta, mintha vajból lett volna.~Aztán
41 XXI | csiripel körülötte a sok veréb, mintha ő tudná azt legjobban elolvasni.~
42 XXII | érezte minden haja szálát, mintha külön húzogatnák.~S a mámoros
43 XXII | támadt.~Zsófia csengő hangon, mintha arkangyal volna, kiálta
44 XXII | befogva összeharapott ajkait, mintha tusakodnék, szóljon-e, ne
45 XXIII | egyet feszít a mellén, mintha érdemrendet kapott volna.
46 XXIII | Zsófia a nagyobbik fiát, mintha rögtön meg akarná őt fojtani.
47 XXIII | mindenttudó testet, úgy, mintha maró mirigy volna. Egy seben
48 XXIII | kóborlásaidat, nem azért teszem, mintha esőtől széltől féltenélek;
49 XXIII | szakáll! (Úgy megrángatta azt, mintha haragban volna vele.) Ennek
50 XXIV | még csukva voltak, most mintha kiáltásra volnának felnyílva
51 XXV | is van? Úgy tett velük, mintha kezéhez sem jutottak volna.~
52 XXV | lakosztályát. Úgy mehetsz oda, mintha otthon volnál.~Hiszen máskor
53 XXV | már ő abba a házba, úgy mintha otthonába menne, de hogy
54 XXV | Különben Juliánna is úgy tett, mintha rá sem ügyelne, egészen
55 XXV | a rég nem látott jókedv. Mintha egy nehéz varázstól szabadult
56 XXVI | való ez a kérdés, hahaha, mintha valaki korlátozni akarna
57 XXVII | audienciatermek olyan üresek, mintha ki volna halva a császári
58 XXIX | kép! A föld olyan fehér, mintha hóval volna borítva; ujjnyi
59 XXIX | leányom; annak a gúnyáját mintha csak a termetére szabták
60 XXIX | illett a kezébe a sodrófa, mintha mindig azt forgatta volna.
61 XXIX | megjárta a csaplár az utat, mintha igazán fiatal felesége volna
62 XXIX | öreg, rábólintva a fejével, mintha helyeslését adná rá, hogy „
63 XXIX | összetömörült pallót, mely mintha ruggyantából volna, lóbálódik
64 XXX | sorba lerakott fegyversor mintha csak a folytatását mímelné
65 XXX | alakja feketének tűnt fel, mintha vasból volna.~Korponayné
66 XXX | kaszás ember rá sem ügyelt, mintha nem hallotta volna. „Tán
67 XXX | arca olyan ismerős volt! Mintha Fabriczius volna, a lőcsei
68 XXX | káprázata.~Úgy tetszik, mintha beszélne. Mintha azt mondaná,
69 XXX | tetszik, mintha beszélne. Mintha azt mondaná, kaszájával
70 XXXI | mi úgy szerettük egymást, mintha egy test, egy lélek volnánk.~–
71 XXXI | karikára felnyitott szemével, mintha két telehold volna.~– A
72 XXXI | néptenger között.~Úgy látszott, mintha az egész vidék felcsődült
73 XXXI | seregét? Eltűnt az egyszerre, mintha a föld nyelte volna el.
74 XXXI | megint talpon volt a sereg, mintha csupa lepkebábból pattant
75 XXXII | úgy elinalt az országból, mintha soha proklamációt nem adott
76 XXXII | megelőzi, s ami hasonló ahhoz, mintha ezer deszkaszálat repesztenének
77 XXXII | kalapkarima miatt, úgy látszott, mintha ezek a kapu őrei volnának.
78 XXXII | dúdolást kezdett neszelni, mintha temetési dalt dúdolna gyermekhang.
79 XXXII | nevetésre álltak, most, mintha megnőttek volna, kerekre
80 XXXIII | csattanás, mely úgy hangzott, mintha a kastélyba csapott volna
81 XXXIII | mennydörgéstől olyan a szívem, mintha két malomkő közé szorult
82 XXXIV | átragyog az óriási jégdóm, mintha gyöngyházzal volna kirakva,
83 XXXIV | dolgozni… Olyan volt az, mintha démontábor szórná a szikrákat
84 XXXIV | csüggedés közepette úgy tetszik, mintha a barlang mélyéből valami
85 XXXV | unszolá a nő a férfit, mintha attól tartana, hogy az még
86 XXXV | szempillák félig nyitva, mintha figyelnének a szemek, az
87 XXXV | kéz félmagasan felemelve, mintha hívni, ölelni, inteni akarna
88 XXXV | szigorúbb vagyok magamhoz, mintha karthauzi zárda tagja volnék.
89 XXXV | Juliánna egy szegfű előtt, mintha valami megállította volna.
90 XXXV | vette azt reszkető kezébe, mintha azt nézné utána, nem vérezte-e
91 XXXV | Juliánna a szemeit törlé.~– Mintha a magamét látnám.~Andrássy
92 XXXVI | tette (vánkosába rejtve), mintha csak mérges viperákon aludt
93 XXXVI | nekiindulsz, egész parádéval, mintha Lőcsére utaznál a régi barátnédat
94 XXXVII | segítenek. Úgy körülfogom őt, mintha hálóban volna. És ha egyetlenegy
95 XXXVIII| jobbkor lánc nem érkezhetett! Mintha csak az égből esett volna
96 XXXIX | keblére, s sokáig úgy érezte, mintha egy más világban volna,
97 XLI | alak.~Készek mindannyian, mintha összebeszéltek volna; azon
98 XLII | nem is áll rosszul. Olyan, mintha egy homloknásfa volna. Hát
99 XLII | egy elefántcsont fésű – mintha a számára lett volna odakészítve. –
|