Fezejet

 1 II     |         újakat, s Antaeusnak megint vissza lett adva az elvesztett
 2 IX     |      küldményt és erőt erővel verve vissza, hozza be azt a kapun.~–
 3 IX     |             így, akkor szerencsésen vissza fog térni Korponay János
 4 IX     |       convoi-át s üres kézzel cafol vissza: akkor bizonyos lesz, hogy
 5 X      |          mai utamból vagy úgy térek vissza, mint holt ember, vagy úgy,
 6 XI     |  felmelegítette; úgy nyújtotta neki vissza; de a delikvens akkor sem
 7 XII    |           leáldozó nap verőfénylett vissza.~– S kegyelmed kérdheti
 8 XII    |          lett az arca. A szégyenpír vissza nem tartható. Erezte azt,
 9 XII    |             török basa mezében adta vissza; Károlyi Sándort a „nagy
10 XII    |           jönnének. Tán az uram jön vissza a portyázásból.~– Jön a
11 XII    |        minden mondat után, hogy tér vissza az életpirosság a hölgy
12 XIII   |     kulcsokat eltette.~Aztán futott vissza a terhével, mint a farkas
13 XIII   |         hamisan vihogva húzta magát vissza az erkélyablak mellé.~Történetesen
14 XIII   |            lovag, s dacosan utasítá vissza a faggatást.~– Az az én
15 XIII   |         futott el az erkélyszobából vissza a hálószobáig, ahol a leányt
16 XIII   |            burkolta magát.~– Megint vissza akarnak vinni oda!~– Nem,
17 XIV    |        Háromszoros diadallal került vissza a kis kapitány. (Többet
18 XIV    |             kerülővel jussak megint vissza.~– Valami kaland volt! –
19 XV     |              hogy a támadó ellenség vissza lett verve, nagy csoportokban
20 XVI    |        kurucosan – gondolta magában vissza.~Amint a külső cinterem
21 XVI    |            először azt üzentem neki vissza, hogy otthon parancsoljon
22 XVI    |     lelkiismeretem dolga! harsogott vissza Belleville lovag. – És efelől
23 XVI    |        Orbán mind ez óráig nem tért vissza. Most vessék össze mindezeket
24 XVI    |          főúr, s félvállról tekinte vissza az útját állóra. Ebben a
25 XVI    |       biztos, hanem az apa követeli vissza a leányát az elszöktetőjétől:
26 XVI    |  összekaszabolja.~Fabriczius nyerte vissza leghamarább a kontenántiáját.~
27 XVI    |           akkor megkérdezni, s most vissza nem megyek érte. Hanem azt
28 XVI    |          ígérete. Engem pedig addig vissza nem eresztenek. – No, képzelhetik
29 XVIII  |        mondja neki: „megint térjünk vissza az ébrenlét tündérországába”,
30 XIX    |      bizonyosan tudja, hogy a férje vissza fogná azt utasítani.~Andrássy
31 XIX    |            törték magukat a lyukhoz vissza, hogy az volt a boldogabb,
32 XXI    |            is utánament, onnan jött vissza); lóháton veri azt a hosszú
33 XXI    |            jövendőkről.~Mi álmodjuk vissza a múltat.~Mikor még ez a
34 XXII   |           arra, annyiszor sóhajt az vissza őhozzá; ahogy az ő lelke
35 XXII   |            a templomban felbontani.~Vissza akarta erőltetni az áhítatot
36 XXII   |       megszöktem tőle, nem vágyódom vissza hozzá, még ha tudnám is,
37 XXII   |           ha azt a szíve ide vonzza vissza, ha az lemond a véres dicsőségről,
38 XXII   |          tűzzel, vasat vassal verek vissza. Arról, hogy most ő maga
39 XXII   |           csinálni: ezt a szót vedd vissza! Mert bizony mondom neked,
40 XXII   |            megszentségtelenítsd, én vissza fogok emlékezni arra az
41 XXII   |          tolakodót fegyverrel verte vissza – és hasonlóul fogok cselekedni!~
42 XXIII  |         Zsófia elszörnyedve hátrált vissza ez ember elől.~– Te! – lihegé. –
43 XXIII  |           anyjuk szobájába kerültek vissza. Ő fektette le őket, ő imádkoztatta
44 XXIV   |             kell tébolyodni! „Hajts vissza!” – kiáltá a kocsisának,
45 XXIV   |           várból, s az éjjel megyek vissza a kolostoromba, s felkötöm
46 XXV    |          indulattal a szívében tért vissza Szomolnokra a csapatjához.~
47 XXV    |        István, hanem Lőcsére szalad vissza.~Ott hagyta a szép menyecskét.~
48 XXV    |          mardosó féreggel vágtatott vissza Lőcsére.~Az egyik asszonyra
49 XXV    |            birtokok kinek adassanak vissza, kiktől vétessenek el? A
50 XXVI   |           halva volt. Nem tarthatta vissza a fia kezét.~S ugyanaz a
51 XXVII  |           úgy szétmarcangolva kerül vissza onnan, hogy minden ember
52 XXVII  |            már a másvilágról került vissza, ahol az Isten képét ottfeledte
53 XXVIII |           hogy Pálffyt rögtön hívja vissza az anyakirálynő, s szakítson
54 XXVIII |       minden tagja nagyon áhítozott vissza ahhoz a másik zöld asztalhoz,
55 XXVIII |          haragos volt, s azt üzente vissza az ezredesnek, hogy az ő
56 XXVIII |         tőle, amit csak most kaptak vissza a protestánsoktól; az a
57 XXVIII |            a békekötéskor ezt ismét vissza akarják adni azoknak, hát
58 XXVIII |     helyette, mert napestig sem jön vissza a hídlás; a tokaji révben
59 XXVIII |        felelt az egyik a kérdezőnek vissza:~– „Ergeb kérgédirgi kurgutyarga
60 XXIX   |           bíborpiros színben ragyog vissza, melyből a vízinövények
61 XXIX   |             most megint jöttek vele vissza, mint az avant garda előrerohanva.~–
62 XXX    |             addig hatalma van, amíg vissza nem hívják. Ezért akartam
63 XXX    |        lovon.~– Nem azért jöttem én vissza, hanem a kend feleségével
64 XXX    |             Herkópáter nevére! Hozd vissza a lovag úrnak a készségét.
65 XXX    |           ez is azon az úton került vissza, amin a lószerszám, a lovagot
66 XXX    |           főúr, hogy felhatalmazása vissza lett vonva; helyette Cusani
67 XXX    |         magát a kocsi hátsó ülésébe vissza, ahol barátnéja, a másik
68 XXXI   |        szemöldökét! Emlékezzék csak vissza arra a bizonyos légyottra
69 XXXI   |      Andrássy István csak azt kapta vissza, ami az övé volt: a maga
70 XXXI   |          főispánság nem is száll rá vissza, hanem a bátyja, Péter,
71 XXXII  |        Csupán csak a gyermeke hozta vissza.~Arra is készen kellett
72 XXXII  |           annál erőszakosabban tért vissza a szívébe a megtagadott
73 XXXII  |             csak tűrte, de nem adta vissza sem a csókot, sem az ölelést.~–
74 XXXIII |            ki a kocsisnak: „Fordulj vissza! Ki ne fogj! Takarodjatok
75 XXXIII |       öletsz meg.) De arra az egyre vissza fog emlékezni, amíg csak
76 XXXIII |         bűnöm.~– De nem kapod ám őt vissza soha.~– Soha?~– Ha csak
77 XXXIV  |             nélkül ítél! – feleselt vissza Pelargus. – Eddig csak vádolták,
78 XXXIV  | megtérésükben; kérve-kérjük, jertek vissza, legyetek újra vezéreink,
79 XXXIV  |            be nem tud hatolni. Térj vissza apádhoz, amely úton jöttél,
80 XXXIV  |           oda hozzá, és csábítsd őt vissza.~– Hogyan? – kérdé a nő,
81 XXXIV  |           vitted, hozd az igaz útra vissza. Adj neki mindent, amit
82 XXXIV  |        tőlünk elkötözted, s láncold vissza hozzád.~Juliánna arcra veté
83 XXXIV  |           az a gondolat tükröződött vissza, hátha visszahúzza a kötelet,
84 XXXV   |          legféltőbben őrizni – súgá vissza a nő.~– Láthatja, hogy szigorúbb
85 XXXV   |             a beszédet.~– Kegyelmed vissza fog térni az atyjához innen?~–
86 XXXVI  |           veszedelmes körútból tért vissza. Rendre járta a magyar főurak
87 XXXVI  |             ajkait. Mire emlékezett vissza?~– Az egy jó kis félreeső
88 XXXVI  |          vesz-e almát? Az meg onnan vissza. „Hogy adja?” – „Vékája
89 XXXVI  |        levelet utoljára, ő adta azt vissza Korponaynénak.~Azzal felkapott
90 XXXVIII|      hirtelenében az apja birtokába vissza. Az amnesztia újra ki lett
91 XXXVIII|      Otthagytam a szekeremen. Futok vissza érte.~– Minek futnál? Elnyargaltatunk
92 XXXVIII|           Alaudának, hogy csak adja vissza azt a láncot az ötvösnek
93 XXXIX  |            válj ki közülük, és térj vissza amnesztiával, és azután
94 XLI    |         végig a Zuckermantelen, meg vissza. Azután keresztül a hajóhídon.
95 XLI    |       minden alakoskodás.~– Fordulj vissza – mondá Juliánna a fuvarosnak.
96 XLII   |        Akkor aztán nem vitték többé vissza a börtönébe, hanem a siralomházba.~
97 XLII   |          ajtaján, Pálffy János tért vissza, a lelkészt is hozta magával.~