Fezejet

 1 II     |            de Schacher, Fabriczius, Alauda, Engelmayer, Gornides, Kramerius,
 2 III    |             fogott is egy áldozatot Alauda uram. (Ez a bírónak a neve.)
 3 III    |           azt nem, hogy még fiatal.~Alauda uram ellenben alacsony,
 4 III    |              prosit Sylvester”-rel. Alauda uram valamennyit a nevén
 5 III    |           az apja vállán áthajolva.~Alauda uram hátracsavarta a fejét.~–
 6 III    |             többet beszélni – mondá Alauda uram, s azzal a szenátoroknak
 7 III    |       hiszen a nap maga is planéta.~Alauda uram haragosan fordította
 8 III    |          lesütött szempillák által.~Alauda uram méltóságteljesen üdvözlé
 9 III    |        tudakozódék a hosszú legény.~Alauda uram mérgesen ütött a botja
10 III    |           Mindjárt! Azonnal – mondá Alauda uram. – Csak még a tudós
11 III    |      segélyével tudott odább menni.~Alauda uram nyájas üdvözlettel
12 III    |         város főbírája: Josephus de Alauda, nobilis de Lerchenwald!
13 IV     |            egymással szemben.~Mikor Alauda uram a templomportale alól
14 IV     |            bor! – diktálá csendesen Alauda uram.~– Jól van! Fizetem.
15 IV     |             uram – vágott a szavába Alauda uram –, kegyelmed felgyűrte
16 IV     |        mondá engedékeny hangulattal Alauda uram. – A szenátor urak
17 IV     |    harsogtatá, re quasi benc gesta, Alauda uram –, négy mécset minden
18 IV     |            Nos, hát, mi az? – kérdé Alauda uram, mintha nem hallotta
19 V      |             Azért méltán nevezhette Alauda uram ezt a helyet sanctuariumnak.~
20 V      |     ajtajáig, mely be vagyon zárva.~Alauda uram int a fiának, hogy
21 V      |             van Fabriczius – hebegi Alauda uram, s a bor rózsapiros
22 VI     |          arcom; hanem én vagyok az.~Alauda uram pedig jobb szerette
23 VI     |             az elnöki széket, akkor Alauda uram állva marad.~Fabriczius
24 VI     |           vagyok a bolond! – kiáltá Alauda uram felförmedve. – Ezer
25 VI     |             határozata! – erősködik Alauda uram.~– A rosszul értesült
26 VI     |         amit a tanács határozott.~– Alauda bíró úr indítványozta –
27 VI     |      megszégyenítésre a másik bíró, Alauda uram. De Wencezlauz már
28 VI     |            Cornides doktort.~– Nos, Alauda uram! – Hát mit mondott
29 VI     |             csúfondárosan a doktor.~Alauda uram csak akkor vevé észre,
30 VII    |        mivelhogy azon idő óta, hogy Alauda uram volt a bíró, nagyon
31 VIII   |          karos lámpással a leányra.~Alauda uramnak nem kellett a leány
32 VIII   |            mutogatja a képes felét.~Alauda uram odarántotta magához
33 VIII   |             oszlopos előcsarnokban; Alauda uram besietett a tanácsterembe.~
34 VIII   |              ezt mind elmulasztotta Alauda uram elrendelni.~Éppen akkor
35 VIII   |   elrendelni.~Éppen akkor lépett be Alauda uram, mikor legjobban dicsérték.~–
36 VIII   |         csak azután került rá a sor Alauda uramra, hogy az is észrevegye.~–
37 VIII   |             Mi tetszik, nemes uram?~Alauda, zömök termetéhez sehogy
38 VIII   |          súgá maliciózus kímélettel Alauda. – Ez a hajadon – főbíró
39 VIII   |     kulcsait hozzak fel a kezemhez.~Alauda uramnak nagyot villantak
40 VIII   |        tárgyra! Ki van még odakinn? Alauda uram visszatért az őrjárathoz.~–
41 VIII   |           lakott Andrássy tábornok.~Alauda uram pedig megtette a további
42 VIII   |           azt folyvást fenntartani. Alauda Wencezlauz, janitor úr,
43 VIII   |         karjai alá.~Ezeket végezve, Alauda uram becsukta a lámpása
44 VIII   |           kinek mi köze hozzá, hogy Alauda uram mit keres abban a palotában,
45 XIV    |          felesége mellett. Kendnek, Alauda Wencezlauz a ketterhäuschen
46 XV     |         vagy megfordítva: azok őrá.~Alauda uram volt a küldöttség szónoka.
47 XV     |          kegyteljesen a tábornok. – Alauda uram aztán bizalmas súgással
48 XV     |         oltárt, magyarázatokat véve Alauda uramtól azoknak művészi
49 XV     |             kívánság – parancsolat. Alauda uram inte az egyházfinak,
50 XV     |         erős vita támad Andrássy és Alauda között fennhangon azon vitás
51 XV     |          címerével. (Ezt egyébiránt Alauda uram rosszul tudta, mert
52 XV     |    püspöknek az alakja – magyarázza Alauda uram a kuruc uraságoknak – ,
53 XV     |               Nem él biz az – felel Alauda uram, felfogva a kérdés
54 XV     |     prédikációnak.~Az imádság alatt Alauda uram félrecsalta a kurucokat
55 XV     | lelkesülését akarta vele megrontani Alauda uram. Ismerem én már az
56 XVI    |           megállt, s visszafordulva Alauda uramhoz, azt kérdezé:~–
57 XVI    |         kezében a szobrászvésővel.)~Alauda uram pedig mintha csak elértette
58 XVI    |          több polgár szólította meg Alauda uramat; azon a lőcsei nyelven
59 XVI    |          értenek meg egymás között.~Alauda uram úgy tett, mint a csínyt
60 XVI    |        leskelődött egy kis malícia.~Alauda uram el nem hagyta magától
61 XVI    |           mint aki nem hall semmit. Alauda uram pedig olyan szelíd
62 XVI    |            elkezdett doboltatni.~Ha Alauda uram trombitáltat, Fabriczius
63 XVIII  |       mindenki. – Azonnal előhozták Alauda uramat, a jégbe hűtött bírót,
64 XVIII  |          rendeleteit is visszavonta Alauda uram: szabad a mai diadal
65 XVIII  |       hatása. A városháznál ott van Alauda főbíró uram, aki az összecsődülő
66 XXV    |     összegyűlni esténként. Itt lesz Alauda főbíró úr, a fiával együtt;
67 XXV    |     egynéhány kurta forintot, hanem Alauda úrnak az a circumspectus
68 XXV    |        felismergetni. Az egyik volt Alauda, a másik Juliánna.~Az asztalon
69 XXV    |              Annak az őrizője pedig Alauda úr.~Alauda úr aztán úgy
70 XXV    |            őrizője pedig Alauda úr.~Alauda úr aztán úgy őrzi meg az
71 XXVI   |         megrettenve az asszonyok és Alauda.~– De igazán komoly baj.
72 XXVIII |      Lőcsére megérkezett, egyenesen Alauda háza elé hajtatott, valamit
73 XXVIII |             ablakán, hanem odavárta Alauda uramat; az beült hozzájuk
74 XXVIII |            akárki mondhatná – szólt Alauda uram. – Hol az írás?~Az
75 XXVIII |        feltartóztatni ne próbálják.~Alauda uram elővette a szemüvegét,
76 XXVIII |              Még nem eléggé – szólt Alauda, s a kiterjesztett írást
77 XXVIII |        kielégíteni a kíváncsiságát.~Alauda uram leült az asztalhoz,
78 XXVIII |              kiálta fel diadalmasan Alauda uram. – Minden szóban elárulja
79 XXVIII |             nekem szokásom – felelt Alauda, elpusztíthatatlan humorral. –
80 XXVIII |           comitivát megírom – mondá Alauda uram, s leült az íróasztalhoz,
81 XXVIII |           Jó sötét este lett, amire Alauda uram a raportot elkészítette
82 XXVIII |         bizony el sem olvasta addig Alauda értesítését, amíg a bankját
83 XXVIII |      ezredes mindjárt átlátta, hogy Alauda uram itten nagy subscust
84 XXVIII |     jegyzékváltásra adott alkalmat. Alauda úr mint főbíró és mint minden
85 XXVIII |            kapacitálni hagyta magát Alauda, s felöltözve teljes hivatalos
86 XXVIII |        tiszt urak secundáltak neki.~Alauda úr egész prosopopoeiával
87 XXVIII |             inkább ő kér bocsánatot Alauda uramtól; csak eressze már
88 XXVIII |           már az útjára!~De biz azt Alauda uram aztán el nem hagyta
89 XXVIII |        fáradva a hallgatásban, mint Alauda uram a beszélésben, az óráját
90 XXVIII |           még arról is gondoskodott Alauda uram.~A bocsánatkérés után
91 XXVIII |    pincéjéből, már jó világos volt.~Alauda uramnak sikerült éppen tizenkét
92 XXXVIII|       örömére megyünk most Lőcsére. Alauda meg Belleville lovag várnak
93 XXXVIII|       deputáció várta az érkezőket. Alauda bíró úr teljes hivatalos
94 XXXVIII|        várossal támadt küzdelemben.~Alauda uramnak a gombjai pattogtak
95 XXXVIII|              Apropos! – szólt közbe Alauda uram. – Kegyelmednek, nagyságos