Fezejet
1 III | el az Operenciákra, hát oda is elmegy, és megint visszajön.~–
2 IV | olcsó húsban) – dörmögi oda a főjegyzőnek, s aztán a
3 IV | kicsiben sikerült – súgá oda a főjegyzőnek –, most paulo
4 V | kis mellékajtó vezet le oda (egyenesen a pincébe).~–
5 VI | boros asztalnál, ha egyszer oda bevette magát: s ugyan el
6 VIII | oszlopcsarnokból, s kívülről lapult oda egyikéhez azoknak a tömör
7 VIII | filigranmunka vaskalitkáig; oda betették, szalmát terítettek
8 X | reszelő, kerepelő hang.~Oda is benyit. Az első percre
9 X | Hát nem látsz?~Akkor néz oda jobban Korponay, ez biz
10 X | csábítóan mosolyogva nyújtá oda összecsücsörített cseresznyeajkait,
11 X | gondolod, hogy csak azért ment oda Czelder Orbán Löffelholtzhoz?~–
12 XII | azt, hogy miért?~E szónál oda kellett borulni a lábaihoz,
13 XIII | Megint vissza akarnak vinni oda!~– Nem, nem, oda nem! Inkább
14 XIII | akarnak vinni oda!~– Nem, nem, oda nem! Inkább a háztetőről
15 XIV | népség bosszúval ordítá: „Oda kell őt csukni a ketterhäuschenbe!
16 XV | szobájában.~Ha valaki most oda be talál lépni, szépen végiglapozhatja,
17 XVI | főstrázsamester uram! – szólt oda Korponaynak. – Ha már most
18 XVI | meg lehet tartani – veté oda az elnöktárs válaszul.~–
19 XVI | de amellett ő maga úgy oda tud ütni az ellenfelének
20 XVI | kövecset takartak, s úgy dobták oda fel. De még mielőtt megszökött
21 XVI | nevették a dolgom. Messze oda Lőcse! Ugye nem hallottátok
22 XVII | az Ignác kútból vezették oda. Ezt a kutat úgy hívták,
23 XVII | készen volt, akkor hívta oda az elöljárókat Fabriczius,
24 XVIII | velem a tüneményvilágba!”, oda is utánamegy, s ha megint
25 XVIII | egyéb okaik is lévén az oda nem hallgatásra.~Éjfél után
26 XVIII | akart. – Tudott diákul.~Oda kellett neki adni a kezébe.~
27 XIX | volt az, amit most tehetett oda. Andrássynak se kedve, se
28 XIX | legyen a célzás, Blumevitz oda kopogtatott a mutatóujja
29 XIX | Hát hogy kerültek azok oda? – szól elbámulva Fabriczius.~–
30 XIX | Ezt azóta praktikálták oda, amióta a két szomszéd házat
31 XIX | örökké akarsz élni?~– Dobd oda! Én is segítek!~S azzal
32 XXI | ostyepkájuk pedig sajt létére oda se néz egy-két tavasznak,
33 XXI | amiknek harmadik társul illett oda a felső ajkáról aláfelé
34 XXI | leányaié volt. Ok ültették oda a rózsákat, amik most bozótként
35 XXII | utána a kapuőr nevetve. – Ne oda „tüled”-re (balra), másszál
36 XXII | éneklés alatt furakodott oda az úrasszony imaszékéhez
37 XXII | Magyarországot: az nem Isten! Oda Magyarország! – Elárulta
38 XXIV | célpont, a hazaáruló szíve. Oda fog célozni. Ha mindjárt
39 XXIV | ereszteni? Ki viszi azt innen oda, ahova szól?~Nagyon reszketett
40 XXIV | Most meg a várnagy jön oda hozzá, s megszólítja. –
41 XXIV | embersége van az ellennek, oda ne lövöldözzön. A toronyban
42 XXIV | ágyúdat.~– Aztán hová?~– Csak oda a várkapuba.~A kis ágyút
43 XXIV | mustárral.~– Jöjjön csak oda kegyelmed – monda a pap –,
44 XXIV | ravatalt, sikoltva rohant oda az anyjához.~– Anyám, anyám!
45 XXIV | Végre maga Miklós lépett oda a koporsóhoz, azzal a szándékkal,
46 XXV | lakosztályát. Úgy mehetsz oda, mintha otthon volnál.~Hiszen
47 XXV | kockázni. Üljön le, kérem, oda a doktor mellé, s segítsen
48 XXVI | fel!~– Hát miért nem tette oda a nevéhez urambátyám, hogy
49 XXVI | szép asszony azt vetette oda (a Hussus és Hyeronimus
50 XXVII | Bécsben a himlő pusztít!~Oda ilyenkor csak az megy, aki
51 XXVII | kiáltaná fel az égre: „Nem adom oda! Nem hagyom keresztre feszíteni!”~
52 XXVII | követte.~– Te nem jössz oda velem, kicsikém – mondá
53 XXVIII| szállásán hagyott ruháit, hogy oda felmehessen. S ez nagyon
54 XXIX | mit néz?~– Az „ipse” is oda igyekszik, ugye? – kérdé
55 XXIX | szerencséjére nem került oda.)~De legnagyobb tisztességben
56 XXIX | Szegény urunk! – dörmögé oda a vén csaplár. Miért volna
57 XXIX | onnan a magas lóhátról adta oda a százaranyas tekercset
58 XXIX | Karsamadiener, madám! – kiáltott oda neki gúnyos udvariassággal. –
59 XXX | dolgom volt, hogy neki adtam oda a nyergemet meg a kantáromat,
60 XXX | hiszen most is itt van.~A biz oda volt kiszegezve most is,
61 XXX | az elsikkasztva; eljutott oda, ahova küldve volt. Juliánna
62 XXX | vadnak biztos menedéke, oda vadász nem megy: ez a majthényi
63 XXXI | kibocsátják, a hintajával oda ne hajtasson a börtön közelébe.~
64 XXXI | felhajtasson egy látogatásra oda.~Pedig tehetné, Andrássynak
65 XXXI | öregapjánál volt Garamszegen, s oda nagy okai voltak Juliánnának,
66 XXXI | szekérrel behajtani nem szabad. Oda csak hintónak engedtetik
67 XXXI | találkozott egykori imádójával. Oda volt neki a feje tűzve egy
68 XXXII | fenekével felfordított kőkoporsó oda van dobva az út közepére,
69 XXXII | ki tudja, hogy jutott fel oda?~Ez a vidék volt az ő szomorú
70 XXXII | ruhaszaggatással jár biz oda felmászni; de azért megtette,
71 XXXIII| És én mégsem mehetek oda, amíg ez a zivatar tombol
72 XXXIII| perhorrescálja az égi tűz.~– Hát oda mernél menni most helyettem
73 XXXIV | Mikor előlem menekültél, oda mentél őhozzá?~– Akkor nem,
74 XXXIV | ellenségei közé – most eredj oda hozzá, és csábítsd őt vissza.~–
75 XXXIV | fogja mondani: „Nem mégy oda, hanem jössz énvelem, viharok
76 XXXIV | hullani, utána kiáltva: „Nem oda, nem oda, hanem a halál
77 XXXIV | utána kiáltva: „Nem oda, nem oda, hanem a halál országába!” –
78 XXXV | halott feküdt, visszafordult oda, s térdre rogyva az ajtó
79 XXXV | eljutni.~Andrássy elvezette oda magával Korponaynét.~Kicsiny
80 XXXIX | odavezette a karosszékéhez, oda leültette, és aztán szépen
81 XXXIX | Hiszen éppen egyenesen oda akarok menni: az osgyáni
82 XXXIX | kegyelmed magával viszen, oda megyek.~– Mi pedig most
83 XL | jellemnek, mint Korponay, oda törni meg magát, hogy hazajöjjön,
84 XLI | most a szép asszony. Csak oda kell azt nyújtania a táncosának,
|