bold = Main text
Fezejet grey = Comment text
1 I | hagyva fenn, amik fölött a bíró sem mert ítélni.~Azt beszélik,
2 III | szól a kérlelhetetlen ítélő bíró, amire a többi szenátor
3 III | helyeslően integetnek.~A bíró úr háta mögött áll egy hosszúra
4 III | hát csak folytassa – mondá bíró uram. – Sok verse van annak.
5 III | Úrnak!~– Nagy gavallér, bíró uram! – jegyzi meg erre
6 IV | haladnak a városházhoz; elöl bíró uram egyedül, mellette a
7 IV | beugratni az oppozícióba.~Bíró uram figyelmét nem kerüli
8 IV | uram – csitítá a szónokot a bíró. – Mindennek megvan a maga
9 IV | ma! Majd megmutatnám én bíró uramnak.~Bíró uram azonban
10 IV | megmutatnám én bíró uramnak.~Bíró uram azonban nyugodtan mondhatá
11 IV | holnapi – barátságos ebéd:~Bíró uram intett a főjegyzőnek,
12 IV | jóllakjék az ember!~Csak bíró uram nem jött ki a sodrából.
13 IV | replikázott az ellenzéki szónoknak bíró uram. – Van a mi raktárainkban,
14 IV | kötöm meg a nyakravalót bíró uram torkán.~Lássuk hát,
15 IV | Lássuk hát, hogy kötik meg bíró uram nyakravalóját?~– Hát
16 IV | egyet lökött a térdével bíró uram térdén, s a szemöldökével
17 IV | mind sárgára nem festem.~Bíró uram most felállt a székéről,
18 V | pincernarum! – parancsol bíró uram az ajtónállónak.~Ezt
19 V | pincekulcs-előhozató parancsot bíró uram Tacitus klasszikus
20 V | bírót ilyen alkalommal: Bíró mondá „Tulas mihi clavim! „
21 V | Janitor felelé „feram”. Bíró kérdé „Feristi jam clavim?”
22 V | urak! Rovást! – sürgeti a bíró, s arra minden nemes úr
23 V | a tanácstermet? – kérdi bíró uram a legutóbb érkezettől.~–
24 V | ingadozó léptekkel követi bíró uramat a tanácsterem ajtajáig,
25 V | nem találja a kulcslyukat.~Bíró uram mérgesen kapja ki a
26 VI | vagyok Fabriczius János, a bíró – egy kissé megváltozott
27 VI | Aki bolond, az nem lehet bíró. – És eszerint most két
28 VI | tanács határozott.~– Alauda bíró úr indítványozta – mondá
29 VI | megszégyenítésre a másik bíró, Alauda uram. De Wencezlauz
30 VI | határozatát – mondá Fabriczius bíró. – Mert nagyon helyes határozat
31 VI | régi rend!~Midőn Fabriczius bíró a tanácsülést solválta,
32 VII | hogy Alauda uram volt a bíró, nagyon is a maguk szabadjára
33 VII | tanácsos kikötni. A lőcsei bíró nemcsak hivatalnok, de hadvezér
34 VII(1) | panaszdíjat s elmondja dolgát. A bíró bíztatja, hogy majd ad neki
35 VIII | mond.~– Te szerencsétlen! A bíró leányát fogtad el!~– Micsoda?
36 VIII | bisonis! Mintha csak egy bíró volna Lőcse városában. A
37 IX | őrtüzeket – jegyzé meg a bíró.~– No, az irrelevans dolog.
38 IX | kegyelmednek a leánya, bíró uram.~– Íme tehát már most
39 IX | hadparancsnokára.~– Jól van, jól, bíró uram. Hagyjuk ezeket az
40 IX | gyermekeiket elítélik. De a lőcsei bíró ne paródiázza se ezeket,
41 X | puskaport, amit Fabriczius bíró a határon átszállított,
42 XII | parancsol nekünk a lőcsei bíró!~– Hát ez a kisbíró? – mondá
43 XIII | lélek. Fabriczius volt, a bíró. A városházától jött ide
44 XIII | viadalt.~– Nem, lovag! Én a bíró vagyok – szólt Fabriczius,
45 XIII | leányt? – kiáltá haraggal a bíró.~– Vigyázzon kegyelmed,
46 XIV | később Fabriczius is.~A bíró, amint Belleville lovagot
47 XIV | érvényesíteni.~– Protestálok! Bíró uram, Belleville lovag katona.
48 XVI | raportot csinálni! Kegyelmed, bíró uram, ért az aktáihoz.~–
49 XVI | szenátorbölcsesség kell, bíró uram!~– Jól van, adja elő
50 XVI | kérdést intézzen!~Fabriczius bíró e szóra hátrafordította
51 XVI | dobni nagy veszedelem!~A bíró szigorú hangon mondá a lovagnak:~–
52 XVI | az őszinte vallomásra.~– Bíró uram! – kiálta fel. – Tiltsa
53 XVI | suttogásokat intézzen!~A bíró hátrafordult a hóhérhoz:~–
54 XVI | választ!~– Követeli kegyelmed, bíró uram! – mormogá halk hangon
55 XVI | kiálta fennhangon. – Nem a bíró, nem a királyi biztos, hanem
56 XVI | tartanak fogságban – szól a bíró a tárgy érdeméhez közelítve.~–
57 XVI | felrobbant.~– Micsoda? – kérdé a bíró, nem fogva fel az eszmejárását
58 XVI | hevenyében arra vette, hogy a bíró nem tud erről még. – Hát
59 XVI | Elmegyek. – Nem vagyok már bíró. – Nem vagyok apa. – Nem
60 XXVIII | léleknek sem holnap reggelig. A bíró parancsolta így.~– Mit nekem
61 XXVIII | parancsolta így.~– Mit nekem a bíró! – pattogott Andernach lovag. –
62 XXVIII | Andernach lovag. – Hol van az a bíró? Hadd beszélek a fejével!~
63 XXVIII | földszint.~– Melyik itt a bíró? Az úr az? Hogy meri az
64 XXVIII | Üm, ühm! – dünnyögött a bíró. – Ez bizony egészen összecsappan.
65 XXVIII | leghosszabb stációt a lőcsei bíró kalamárisától a névaláírásáig
66 XXVIII | kell kapnia. Hol van az a bíró? Ide kell citálni, meg kell
67 XXVIII | Hívják ide a bírót!~A bíró pedig éjfél után két órakor
68 XXVIII | colonellus úr parancsolja a bíró úrnak, hogy azonnal keljen
69 XXVIII | fel a haditörvényszék elé bíró uram, katonapikétet fognak
70 XXVIII | veszi. Utoljára is, hogy bíró elé ne vigyék, kifizette
71 XXX | Fabriczius volna, a lőcsei bíró.~Hogy néz rá mereven!~Vagy
72 XXXIV | egyik kezével megfogta a bíró vállán a puffos bányászmándlit,
73 XXXIV | hadonászva, magyarázva, s a bíró mellét ugyan ütögetve, megtartá
74 XXXIV | Ez jó lesz – monda a bíró. – Már a neveink is rajta
75 XXXVIII| várta az érkezőket. Alauda bíró úr teljes hivatalos ornátusában
|