Fezejet

 1 I      |              tol az ajtó zárába. A kép igen régi. Az alatta fekvő kert
 2 III    |               lett a következése, hogy igen sok nép felgyűlt a templomba.
 3 III    |      kuszpitolhat polgárdolmányt; s ez igen jól van: aki úr, legyen
 4 III    |             alig hallhatón suttogva:~– Igen szépen köszönőm az irámomnak
 5 IV     |       tizenkettő közül kilencnek ehhez igen nagy is a hajlandósága.~
 6 IV     |       megcsóválta a fejét és leült. Ez igen praktikus módja volt az
 7 VII    |              együtt járó hölgyeket sem igen lehetett kérdőre vonni,
 8 VIII   |             Engedelmet kérek. A lányka igen jó házból való személy.~–
 9 IX     |          Korponay Jánosra van bízva?~– Igen. Ő a lovasság első kapitánya,
10 X      |             hát mit értsek én ebből?~– Igen egyszerű a dolog, kedvesem.
11 XI     |                Ő itt lakik a házban?~– Igen, a hátulsó lakosztályban,
12 XI     |                ott ül nálam az öreg, s igen széles tudománnyal rövidíti
13 XIII   |            forgó bástya felé rohantak, igen bölcsen ítélve, hogy ott
14 XIII   |               Megszöktette a leányt!~– Igen! Igen! – kiabált Wencezlauz. –
15 XIII   |         Megszöktette a leányt!~– Igen! Igen! – kiabált Wencezlauz. –
16 XIII   |        lehetett eljutni; s a doktornak igen nagy magyarázat kellett
17 XIII   |                csalódhatik.~– Az ember igen, de a doktor nem – pattant
18 XV     |                 Azért is szerették oly igen a katonái; mert ahol más
19 XV     |                a kis Serédy Lőrinc, ki igen bizalmas viszonyban állt
20 XV     |          ajándéka? – kérdé Andrássy.~– Igen; ő adományozta ezt Beatrix
21 XVI    |              kőemlékeivel. Azok között igen sok művészi beccsel bírt.
22 XVI    |             skarlátba öltözött alakját igen szépen megvilágította, s
23 XVI    |           belépett a terembe Korponay, igen jól és helyesen ki volt
24 XVI    |                Dunajecig megyünk!~– No igen! Kegyelmed odáig hozta el
25 XVI    |               az elnöktárs válaszul.~– Igen! De a tanúkat nem lehet
26 XVI    |          valami vallással bírni?~– Oh, igen! Igazhitű római katolikus
27 XVI    |               tegnapelőtt, vagy mikor, igen! Szilveszter napján vala.
28 XVI    |             császári plenipotentiarius igen szívesen fogadott. S mindjárt
29 XVI    |             Ezen aztán ő maga nevetett igen nagyot.~– No, de sebaj!
30 XVI    |     temetkezésben!” Hahaha! Nagyon jó! Igen jó! Ilyen tréfás fickó az
31 XVI    |                  De kapitális asszony! Igen jó konyhát tart.~Fabriczius
32 XVII   |               meg keserű. Ezért nem is igen erőlködött annak elfoglalásáért
33 XIX    |                 arra, hogy megmásítsa, igen sokan. Nem azt akarom kétségbevonni,
34 XIX    |                sztropkói uradalomba.~– Igen. És hogy adjon a fiának
35 XIX    |                kegyelmednek, hogy azok igen nyomatékosak. Azért kívánja
36 XXII   |               osztani, aminek rá nézve igen kedvezőtlen kimenetele talált
37 XXIII  |               annak a kedvese iránt.~– Igen! – szólt rideg, kemény hangon. –
38 XXV    |         játszottak, cinderlingben; ami igen kegyes és ártatlan mulatság.
39 XXV    |             országot Rákóczi, már csak igen kevés kísérő neve említtetik,
40 XXV    |         egyszerre a jelenlevők mind.~– Igen! „Husz” volt. Hogy nem jutott
41 XXVI   |               A salva guardiába?~– No, igen. A marschroutát illetőleg.~–
42 XXVI   |          anonymustól, aki a császárhoz igen közel állott. Ez a levél
43 XXVI   |                  De igazán komoly baj. Igen, nagy baj! A császár megbetegedett…~–
44 XXX    |                a folyamodó hölgynek, s igen meleg hangon biztosítá őt
45 XXX    |           asszonyságot keresem, akinek igen fontos üzenetet kellene
46 XXX    |             fringiával, s tudomást sem igen vett a belépő vendégről.~–
47 XXX    |              rénes forintot; ami árnak igen tisztességes.~Az átadás
48 XXXI   |             levélnek kegyelmedre nézve igen messzeható következése lett.
49 XXXI   |          kapitulációs levélbe.~– Ah!~– Igen, bizony. Itt van nálam az
50 XXXI   |          tudott lenni vele szemközt.~– Igen sajnálom, nagyasszonyom,
51 XXXI   |               kegyelmednek vagy sem?~– Igen, de amaz ezer arany…~Nem
52 XXXI   |                  Én mondhatom, hogy az igen szép summa pénz. Kegyelmed
53 XXXI   |            summa pénz. Kegyelmed ezzel igen jól meg lett fizetve.~Megfizetve!~
54 XXXI   |            ebben a munkában; de inkább igen nagy tisztelője volt.~–
55 XXXI   |             lenni, hogy mi lehet az, s igen kedves szolgálatnak vette,
56 XXXI   |              tette, hogy nem kérdezte.~Igen rossz órájában találta volna
57 XXXII  |                akkor mind a két nagyúr igen gyanakodott a másikra, s
58 XXXII  |          tarthatta, Absolonéknál pedig igen jó nevelésben részesült,
59 XXXII  |               Pedig ez a rettegés nála igen komoly betegség volt. Tudta
60 XXXIV  |       káromkodás.~A kuruc különben sem igen szokta kapitányon tartani
61 XXXIV  |             átjáró a szomszéd házba?~– Igen.~– Ahonnan „ő” is átjöhetett
62 XXXIV  |              hozzá, amikor tetszett?~– Igen.~– Mikor előlem menekültél,
63 XXXV   |                apámnál a kisfiammal.~– Igen? Szívesen fogadta az öreg?
64 XXXV   |               látva vendégfogadásra.~– Igen köszönöm a marasztást, de
65 XXXV   |                kard lapjára beedzve.~– Igen sajnálom, ha megzavartam
66 XXXVI  |            volt. – Az uram lesz ott!~– Igen, ő vár ott rád. Lehet, hogy
67 XXXVI  |             nem pusztított, annálfogva igen kelendő árucikk lehetett
68 XXXVI  |             érette; ezt az Általad oly igen óhajtott levelét a magyar
69 XXXVIII|                térve.~– Semmi komédia. Igen rendes dolog. Almát árulok.~–
70 XXXVIII|   mondanivalónk lesz, ami rád nézve is igen örvendetes. Éppen tegnap
71 XXXVIII|                nyelveket, aztán nem is igen tartotta senki titokban
72 XXXVIII| baziliszkszívet nem kaphatni, azt csak igen nagy urak szerezhetik meg.
73 XXXIX  |       Löffelholtzné.~– Engemet valóban igen jó szél hozott – felelt
74 XLII   |               egész védelme.~Okát adja igen szépen, hogy miért tartogatta