bold = Main text
Fezejet grey = Comment text
1 I(1) | hosszabb monográfiát ír Korponayné élettörténetéről; a hiányzó
2 I | hazát elárulta.”~…A neve: „Korponayné, Ghéczy Juliánna.”~És ugyanez
3 IV | nagy kísérettel hozzánk Korponayné asszonyom, hozna magával
4 VI | a biz igaz.~– Ami pedig Korponayné úrasszonyomnak a dolgát
5 VI | maga lát minden dologhoz. Korponayné asszonyom sem különb nemesasszony,
6 IX | házam, a Thurzó-palota, Korponayné szállása kapujában. – Mindenről
7 X | éj!~– Ugyan jó kedve van Korponayné asszonyom belső frajjának! –
8 X | kávét őröl, az meg a szép Korponayné, aki tésztát szaggat.~–
9 X | Illett az az ő sima arcához. Korponayné maga kapcsolta rajta össze
10 X | kis benyílóból előkerült Korponayné Pelargussal, a kis úrfi
11 X | sem jutott neki a sírás.~Korponayné németül beszélt Pelargussal,
12 XI | után.~Az volt a dolga, hogy Korponayné földszinti legszélső ablaka
13 XI | társalgó párok számára. Korponayné végigülte ezeket a padkákat,
14 XI | adjam be az első piluláját.~Korponayné ráförmedt:~– Csak nem vehetem
15 XIII | egészen nyugodt lehetett Korponayné. Az addig ki nem lép az
16 XIII | Krisztinka! – kiáltá Korponayné. – Ébredj! Kelj az ágyból!
17 XIII | kegyelmedet, főbíró uram, hogy Korponayné úrasszony tegnap este furor
18 XIII | keresztül, a tornácokon végig Korponayné hálószobájába.~Illik? Nem
19 XIV | elnyomták, visszasietett Korponayné hálószobájába, nehogy távollétében
20 XVII | Fabriczius ivadék, miután Korponayné a ketterhäuschenből kiszabadította –
21 XIX | Mindezt kívánhatta volna Korponayné a férje számára is, ha egy
22 XIX | kívánja a királyi adományozást Korponayné a kisfia, és nem a férje
23 XIX | összekaszaboltatja magát. – Ezért Korponayné jó eleve elszökteté a városból
24 XXV | szobáiban, öltönyt váltott, s a Korponayné szállásának lépcsőjére kerülve,
25 XXV | Andrássyt megismerteté Korponayné a tábornoknéval, aki ámbár
26 XXV | megerősíttetésre. S ezek között volt Korponayné fiának a neve is. Intra
27 XXVI | asztalon, kettőt pedig, mert Korponayné Krisztinát is magával vitte.~–
28 XXVII | asszony, aki senkitől sem fél~Korponayné nem utazott egyedül.~Magával
29 XXVII | leszállás után, sietett Korponayné a feladatát megkezdeni.~
30 XXVIII | Arra nem jól számított Korponayné, hogy a király halálát öt-hat
31 XXVIII | most a szóharcban. Az mind Korponayné javára vált. Végre Eleonóra
32 XXVIII | felküldte a kocsissal a bíróhoz. Korponayné ki sem nézett a hintó ablakán,
33 XXVIII | mást kellett kigondolni.~Korponayné és Blumevitz déli harangszókor
34 XXVIII | órai haladékot kiszédelegni Korponayné számára a versenytársa felett.~
35 XXIX | biztatja a vén hajdúfuvarost Korponayné szívreható szóval.~– Odáig
36 XXIX | vízáradás el ne vigye.~Mikor Korponayné szekere túljutott a hídon,
37 XXIX | egészen a körülményektől függ.~Korponayné megérkeztekor például egészen
38 XXIX | ragadni el a verseny pálmáját.~Korponayné megkísértette a vén hajdúkocsist
39 XXIX | is majd megélünk – mondá Korponayné. – Be kell hát fogni azokat
40 XXIX | elővette az írószerszámját Korponayné, s hirtelenében néhány sort
41 XXIX | Ecsedi-lápon keresztül.~Azalatt Korponayné szétnézett a tágas ebédlőben,
42 XXIX | barlanglakó vitézt megéneklik.~Korponayné tisztában volt már egészen
43 XXIX | kezdetén a vármegye gátjának.~Korponayné ottmaradt a csárdában, s
44 XXX | öltözeteket árulnak. (Bizonyosan Korponayné is onnan kölcsönözte a divatöltönyét.)
45 XXX | szolgája, asszonyom! Nem Korponayné asszonysághoz van szerencsém?~
46 XXX | kir. kapitány vagyok, én Korponayné Jánosné asszonyságot keresem,
47 XXX | bizonyosan visszaküldte Korponayné a vezető legény által, aki
48 XXX | oszlik apró folyamaiba.~Korponayné ugyan jól ellátta magát
49 XXX | fel, mintha vasból volna.~Korponayné megállíttatá a szekérét,
50 XXXI | utána való szaladgálásban.~Korponayné nyugodtan válaszolt neki;
51 XXXI | barátnéját ismerte benne.~Korponayné előmutatta a tábornoknak
52 XXXI | Miklóshoz.~Hogyne ismerte volna Korponayné Illésházy Miklóst? Ők egy
53 XXXI | döngették a fokosaikkal.~Korponayné láthatta, hogy az apokalipszis
54 XXXI | közül valamit előkeresek.~Korponayné letelepedett a pamlagra,
55 XXXI | lakását. Tehát itt van: „Korponayné Jánosné.” Érdemei és jutalmaztatása,
56 XXXI | őfelsége halála napján) Korponayné Jánosnénak ezer darab arany.~
57 XXXI | kérdezősködjék. Sietett utazni.~Korponayné Gömörön keresztül utazott
58 XXXI | Krasznahorka után eljutott Korponayné Kassa alá.~Az akkori Kassát
59 XXXI | veszedelem van odabenn.~Korponayné látta, mikor a vásártéren
60 XXXI | Cifra dolog!” Most már maga Korponayné is kezdett kíváncsi lenni,
61 XXXI | van, a falusiaké az utca.~Korponayné hintójának lehetetlen tovább
62 XXXI | erkélye felé mutogatva.~Korponayné odanézett, s az erkélyre
63 XXXI | telefirkált papiros?~Azt ugyan Korponayné megtudhatta volna, ha felmegy
64 XXXI | felkelési kísérletért – és ha Korponayné ezen a napon a bán elé járult
65 XXXI | megfosztott nyughatatlan szívet.~Korponayné még aznap elutazott Kassáról,
66 XXXVI | cselédséggel a család titkáról. Korponayné eltűnhetett nyomtalanul.~
67 XXXVIII| nagyon trombitálni, mert Korponayné lovai már megint legelészni
68 XXXVIII| felsikongatnak.~– Juliánna te! Korponayné!~Ő meg kacag, csak úgy reng
69 XXXVIII| mehetnének mind a hárman, Korponayné is nyélbe üthetné most a
70 XL | majd azt is elintézik.~Korponayné azonban fel akarta használni
71 XLI | Azok a veszedelmes levelek~Korponayné nekiindult a járásnak.~Kiment
72 XLI | lovascsapat utolérte a szekeret.~Korponayné régóta figyelt már a kocsiernyő
|