Fezejet

 1 I     |         tekintetre megnyerő, hódító; míg ha tovább nézi az ember,
 2 III   |           nézve se jobbra, se balra; míg ellenben az egész gyülekezetben
 3 IV    |    Rákóczi-nóta búsongó dallamaival, míg egyszer aztán megszólal
 4 V     |      asztalra, hanem kézben tartják, míg a pohárban van, s a világosság
 5 VI    |             városnak Thurzónál, mert míg ez csak borral látta el
 6 IX    |           egyszerre magasabbá lenni; míg a kuruc tábornok csak a
 7 X     |              kis helyet a lócácskán, míg a pogácsa kisül. Hát, hol
 8 X     |             mellől a kis zsámolyról, míg annak, helyet vesztve, fel
 9 X     |  csapataimhoz; jó utat kell tennünk, míg a ködben tart. – Az ajtókat
10 X     |             ütött, vágott, harapott, míg a lélegzete ki nem fogyott.~
11 XI    |              ott ül, és tart szóval, míg el nem alszom.~– Ő itt lakik
12 XI    |              az ablak jégvirágaitól, míg ő a tél hímzésén a forró
13 XI    |       asszony, innen meg nem mozdul, míg én érte nem jövök. Scientia
14 XII   |     félistenszobrokra emlékeztetnek, míg az állán levő gödröcske
15 XII   |            aggatva rézlibertásokkal; míg a háta mögül Péter cár kandikál
16 XII   |       kergetőzni kezdett a szobában, míg az utoljára a hárfa mellé
17 XII   |             bűvös-bájos tenyereddel, míg a szemem lecsukódik, s mikor
18 XIII  |         addig ki nem lép az ágyából, míg a puskaropogást hallja,
19 XIII  |       reggeli szippanatot, megvárta, míg prüszköl tőle, amitől az
20 XIV   |            és betört oldalbordákban; míg utoljára is valamelyik fogdmeg
21 XV    |         pedig jól lesz addig rejtve, míg újra visszakérik.~A tábornok
22 XVI   |            Üdvözítő sírba letételét, míg a Schwab család ellenben
23 XVI   |     mellcsatjain, ökölnyi medáljain, míg a fekete patrícius alakokat
24 XVI   |    valamennyivel üdvözletet váltott, míg Andrássyhoz ért, annak is
25 XVI   |               S addig nem nyugodott, míg a tarsolyából elő nem kutatott
26 XVII  |             kezével hívogatólag int, míg baljával a kulcsot tolja
27 XVII  |         léptekkel elszaladjon onnan, míg emberlakta világot talál.~
28 XVIII |    félrecsattan; azon kiugorhatik, s míg a megrohanói a visszaugró
29 XIX   |           pórladozó csontja hirdeti, míg a világ világ lesz, hogy
30 XIX   |              saját manupropriájával, míg ugyanannak a hátlapja egészen
31 XXII  |         egész fej rázkódik a dühtől, míg végre éktelen haraggal tör
32 XXII  |            bajusszal, fél szakállal; míg Miklós, akinek még ez sem
33 XXII  |         Ferkó. Ez tüzes kölyök volt! Míg a másik, a Jóska, nagy áhítatosan
34 XXIV  |             addig dobogott egymáson, míg elcsendesítették egymást.~–
35 XXIV  |          fejét lesütve, s nem várta, míg hozzá közel ér, s az a kinyújtott
36 XXIV  |              tölts újra! Lőj jobban, míg el nem fut előled.~De a
37 XXIV  |      volnának felnyílva fájdalmasan, míg félig fölemelt szempillái
38 XXIV  |             meg, hogy őt eltemessék, míg apánk haza nem jön.~– Hiszen
39 XXV   |              a leskártolt kártyához, míg a megvásárolt mérnökkari
40 XXV   |        megköszönni?~– Nehezen várod, míg helyedbe jön, ugye? Én magam
41 XXVI  |       megbiztatta, hogy csak várjon, míg ő visszajön.~Kis idő múlva
42 XXVI  |        lehetetlenség!~Addig kereste, míg kitalált valami magyarázatot.~
43 XXVI  |     természetesen meg kell pihennie, míg az új előfogatot előkerítik
44 XXVI  |         olvasta után.~Idő telt bele, míg magához tudott térni e szédítő
45 XXVI  | egyes-egyedül, gyalog, nem várva be, míg a hintaja elé a lovakat
46 XXVII |        öregnek amnesztiát nyerjenek, míg valahol el nem fogatja valamelyik
47 XXVII |              ugyan meg nem menekült, míg az ő egész causáját és a
48 XXVII |        maradj veszteg a vendéglőben, míg a diadallal a kezemben érted
49 XXVIII|             kapu elé; ott várj reám, míg megérkezem. Csomagolj össze
50 XXVIII|         ki-ki maradjon meg a helyén, míg a trónörökös, Károly megérkezik,
51 XXVIII|         hintóba, s ott maradt addig, míg a friss lovakat befogták
52 XXVIII|          félre, és várjanak sorukra, míg teljes elégtétel fog adatni.~–
53 XXVIII|            diákokat visz Debrecenbe. Míg egyszer aztán egyenesen
54 XXIX  |             kell kegyelmednek várni, míg az uram, a kocsmáros hazakerül
55 XXX   |              odább, az éhínség elől, míg a tenger apródonként szét
56 XXXI  |     országban, mint a veszett csikó, míg végre rátalál a karmazsinpiros
57 XXXI  |               s ott megragad, várva, míg annak az utazói megint visszakerülnek
58 XXXI  |           nemzeti típus képviselője, míg Illésházy idegen; amannak
59 XXXI  |              a gyermek is megfoghat, míg Illésházy Miklósban ott
60 XXXI  |     foglaljon helyet itt a pamlagon, míg az irataim közül valamit
61 XXXII |      pozsonyi koronatorony tömlöcét, míg kiderült a veszedelmes személycsere.
62 XXXII |      húzódnak tölcsér alakúan össze, míg egyszer csak elzárja a völgyet
63 XXXII |          felhő. Villámlik. Várd meg, míg mennydörögni fog. Nagyapótól
64 XXXIV |       estében kialudt volna a lámpa, míg a süveg felülmaradt a gyertyával.~
65 XXXIV |            az aulikust, aki azalatt, míg valamennyi öccse mind a
66 XXXV  |      ottfeledett tárgyakra mutatott, míg végre gyermeke halovány
67 XXXV  |              tartozom érte – várjon, míg a levelet megírom Ghéczy
68 XXXVI |          lovakat. Útközben az erdőn, míg a szekér az országúton haladt
69 XXXVII|            magát vízzel locsoltatni, míg feléled, hát ez egészen
70 XXXIX |       megfusson előre, és szaladjon, míg a lábai bírják, világtalan
71 XXXIX |              magánkívüli gyönyörben, míg egy hideg, józan gondolat