Fezejet
1 III | előérzetet nyújt arról, hogy milyen lehet a kínvallató pad?~–
2 III | csak a nyelveddel, hogy milyen édes ennek a templomajtónak
3 IV | feste Burg ist unser Gott!”~Milyen hatása van ennek a zsolozsmának
4 X | leszek rosszabb tőle. Látja, milyen jó kedvem van. No, ne haragudjék!
5 X | Pelargus is maskara lesz? Milyen maskara lesz?~– Majd meglátod.~–
6 X | Meg, kedveském, ugye az milyen szép csésze?~– Szép, szép!
7 XII | Nem marad egy szál is.~Ah, milyen jólesett ez az elégtétel
8 XII | közt el-elkomorodott.~– Milyen jó kedvem van ma! Tán vesztemet
9 XIII | mindjárt enned! Meglásd, milyen jókat! Török császár asztaláról
10 XIII | tenyereibe tapsolt.~– Hahaha!~Milyen jó tréfa ez!~És még nincsen
11 XIII | fordítá a leányt.~– Nézd, milyen helyes legényke lettél.~–
12 XV | támadt kipróbálni, hogy milyen a hangja?~Jó szerencse,
13 XVI | hogy álom volt az egész. De milyen bolond álom! Hát akkor még
14 XVI | még azt kérdeznem, hogy milyen idős kegyelmességed?~– Köszönöm.
15 XVII | vezetése alatt, érte jöttek.~Milyen nagy rémnek kellett annak
16 XIX | Bizony nem nézik, hogy milyen annak a rúdnak a vége, amit
17 XXI | maga is tudta azt, hogy milyen szelíd, jámbor ábrázata
18 XXII | cigányok által rejtegetve; milyen nyomorúság várt itten reájuk;
19 XXII | elsőszülött, hamarább megtudta, milyen élet van a túlvilágon, mielőtt
20 XXII | mielőtt megtudta volna, hogy milyen élet van ezen a világon.
21 XXIII | meg tudta ítélni, hogy ki milyen rosszban töri a fejét. A
22 XXIII | rosszban töri a fejét. A Ferkó milyen csúnya nótákat dalol a kuruc
23 XXIV | hát miért?~– Hogy lássák, milyen rosszul lövök.~– Kik?~–
24 XXIV | akartad, hogy azok azt lássák, milyen rosszul lősz te? Hát miért
25 XXIV | el volt keseredve miatta.~Milyen asszony volt! Csupa szeretetből
26 XXV | Példaképpen említék, hogy milyen okosan tette, hogy idejekorán
27 XXV | tizennégyezer kuruc.) – Lám, milyen jó volt az első elpártolók
28 XXVI | Juliánna sokszor emlegette, milyen kíváncsi volna megízlelni,
29 XXVI | kíváncsi volna megízlelni, milyen lehet a medvetalp kocsonyája.
30 XXVII | elintézője?~Óh, szegény herceg! Milyen embuscade-ba hagyta magát
31 XXVII | kerül a harci dicsőség, s milyen nyomor marad a diadalmak
32 XXVIII | aztán elképzelhető, hogy milyen mérges volt. Végignézte
33 XXX | rendített a pártállásán.) Milyen volt az a levél?~– Öt pecsét
34 XXX | mindig a tied lesz. Nézd, milyen nagy uraságod van.”~Juliánna
35 XXXI | Ha addig le nem vágják. Milyen jól illenék kegyelmednek
36 XXXI | csak most tudja meg, hogy milyen hatalomnak ura?~S aztán
37 XXXI | meg, hogy hát a szájával milyen hős tud lenni? Wratislawot
38 XXXI | Látszott a tekintetén, milyen büszke arra, hogy őt most
39 XXXII | oltár elé, hadd tűnjék fel, milyen nagy a hasonlatossága az
40 XXXII | erre nem is gondolt. Pedig milyen híres a kassai mézeskalács.
41 XXXII | kis remekmű volt az; de milyen szomorú ötlet! A családi
42 XXXIII | s azt gondolta magában, milyen szép ez a villámlás, milyen
43 XXXIII | milyen szép ez a villámlás, milyen szép az ilyen bűnös asszony.~
44 XXXV | tudott lenni az élőhöz, milyen hűséges tud lenni most a
45 XXXV | álmodó. Arra gondolt, hogy milyen kegyetlen büntetés lett
46 XXXV | arcképét ezen könyv lapjára. Milyen türelmetlenül várta ő akkor,
47 XXXVII | tartanod, mert te tudod, hogy milyen jó volt; nekem semmi okom
48 XXXVIII| nem utazik ingyen. Lám, milyen okos dolog lett volna azt
49 XXXVIII| asszony a nagy komolyságba.~– Milyen jó kedvem van, tán vesztemet
50 XXXIX | hogy őt várva várja, hogy milyen nagyon óhajtoznak egymás
51 XLII | lesz a gyermekedből? Pedig milyen nagyon szeretted.~– Ne szerettem
52 XLII | haját, s meg ne fésülködjék.~Milyen szép selyemzuhatag!~De kár
53 XLII | aki azt suttogja, hogy milyen édes az élet – még mások
54 XLII | elmondaná az igaz történetet, milyen nagy érdemet szerezne magának,
55 XLII | a vérpadot építik. Pedig milyen szép derült az ég.~És neki
|