Fezejet
1 III | aranygombjára ha felteszi a kezét, hát akkor a keze magasabban
2 VI | Fabriczius uram rátette a kezét a vállára a szomszédjának,
3 IX | beszélt hozzá), s mind a két kezét összedugta a bő szenátori
4 X | engesztelően lépett hozzá: két kezét hátratartva (azok lisztesek,
5 X | gyorsan a férj vállára tette a kezét:~– Mit mondasz? Hát mi lesz
6 X | semmi porcikádat.~S egyik kezét a másik után eldugdosta
7 X | megragadta a fiatalembernek a kezét, s ezt súgá a fülébe:~–
8 X | Lehajolt megcsókolni a kezét.~„Rozgonyi Cicelle!… Mért
9 XIV | A doktor fogta az egyik kezét az alvónak. Platzinger polgár
10 XV | köszönté őt a tábornok, kezét nyújtva neki. „Hát nem ijedt
11 XV | tisztelendő asszony?” s megrázta a kezét a papnak katonásan.~Aztán
12 XVI | az asztal végéhez, egyik kezét a csípőjére, a másikat Pobszt
13 XVI | fordult, a vállára téve a kezét, s azt mondá neki szánakozásteljes
14 XVI | pallosának markolatára tette kezét oly fenyegető arckifejezéssel,
15 XVI | annak is megszorongatta a kezét, két marokra fogva, mintha
16 XIX | Blumevitz bizalmasan tevé a kezét Andrássy karjára.~– Vitézlő
17 XIX | István kötözve érezte a kezét. Hiszen nem mondhatá meg,
18 XIX | vállára borulva, s egymás kezét szorítva nézett bátran és
19 XXII | ádáz emberhez. Megragadta kezét.~Gyönge, finom teremtés
20 XXII | erő volt az, mikor Miklós kezét megragadta, hogy a felbőszült
21 XXII | csillagokká nyíltak fel; jobb kezét tiltó mozdulattal emelé
22 XXII | összerendülve bocsátá el a kezét, s visszahajolt az istentagadótól.
23 XXII | csoportja ingerlé haragját, jobb kezét a karszék támlányára tette.
24 XXIII | megragadva mind a két fia kezét, odavonszolta őket magával
25 XXIV | ismét előbújt, s az anyja kezét a szívéhez szorítá.~– Apám
26 XXIV | követni, s megragadom a kezét. Meglátod!~Mint egy látomány,
27 XXIV | sárga lett az arca. Az egyik kezét szívére nyomta, a másikkal
28 XXIV | visszatart. Az olvasó, mely a két kezét összefoglalva tartá, el
29 XXIV | de megragadom a fiamnak a kezét!”~Megígérte s beváltotta.~
30 XXIV | Ekkor a két fiú, egymás kezét fogva, odalépett eléje,
31 XXV | kell neki ragadnia a fia kezét, amidőn az ezt ily istentelenségre
32 XXVI | Cordialisan megszorítá a kezét, s azt súgta a fülébe:~–
33 XXVI | Nem tarthatta vissza a fia kezét.~S ugyanaz a kéz most azt
34 XXVII | elváltak, megszorítá Juliánna kezét. Könny ragyogott a szemében.~–
35 XXX | Andernach lovag odanyújtá a kezét a vendéglősnek, az a mutatóujjával
36 XXXI | Blumevitz elnevette magát, s kezét nyújtva, mondá Juliánnának.~–
37 XXXI | főember, csípőjére feszítve a kezét. – S ezt a nagyasszony csakugyan
38 XXXII | beleszeretett, s megkérte a kezét.~Ghéczy Zsigmond azt a föltételt
39 XXXIV | hogy az összefogott két kezét felemelé lassan, s úgy nyújtá
40 XXXV | elhallgatott, fejét aláhajtva s kezét ajka elé téve, s aztán vontatott,
41 XXXV | Legyen meg – mondá, kezét nyújtva Juliánnának.~Juliánna
42 XXXV | Andrássy megfogta a nőnek a kezét, és önkéntelen megszorítá.~
43 XXXV | térdre rogyva az ajtó előtt s kezét a rézkilincsre téve kiáltá
44 XXXV | utána, nem vérezte-e be a kezét a leszakított virág?~A levéltárból,
45 XXXV | Őszinte érzelemmel nyújtá kezét Juliánnának.~– Maradjunk
46 XXXV | aztán megszorítá Andrássy kezét.~– Ezt mind tudom. Sőt értem.
47 XXXVII| önfeláldozó tetteinek, hogy a férj kezét nyújtsa neki, felemelje,
48 XXXVII| vetve, megragadta a férj kezét.~– Mit akarsz, cimborám?~–
49 XXXIX | kiáltani. Korponay megfogta a kezét szelíden, s a másikkal megcirógatta
50 XL | szemekkel, s megragadva a nő kezét, azt kiáltá a szeme köze:~–
51 XL | elképedt. Érzé, hogy ez a kezét fogó kéz vasbilincs, s aki
52 XL | kellett szednie, hogy a kezét ebből a vasbilincsből kiszabadítsa.
53 XLI | hirtelen a szájára tapasztá a kezét, s visszatolta a szobába,
54 XLII | felolvasása után megfogta a kezét a törvényszék ítélőmestere (
55 XLII | érte!~Juliánna elrántá a kezét.~– Ne vesztegessük az időt. –
|