Fezejet

 1 III   |            túszul küldött ide, a neve Blumevitz; a többivel együtt Belleville,
 2 IX    |             egy más újságot. Az éjjel Blumevitz ezredes megszökött a városból.~
 3 XVI   |               volt. Az kivétel.~– Hát Blumevitz? A tiszt! Aki megszökik
 4 XVI   |              tegnapelőttön, amelyiken Blumevitz kereket oldott, történt
 5 XVI   |             is azt tettem volna, amit Blumevitz tett, hogy megköszönöm a
 6 XVI   |   istenasszonyt a templomba kísértük, Blumevitz is velünk volt! Hát én akkor
 7 XVI   |             Fabriczius.~– Hát biz ezt Blumevitz hozta neki hírül, aki akkor
 8 XVI   |              S kitől tudhatta azt meg Blumevitz?~– Hát a titok olyan, mint
 9 XVI   |                amit tudott.~– Tudta-e Blumevitz annak a kapitánynak a nevét,
10 XVIII |          szent felsége rendeléséből – Blumevitz de Trautsohn Alfréd ezredessel
11 XVIII |        befogadtatván, a fent nevezett Blumevitz de Trautsohn Alfréd ezredessel
12 XVIII |              koronának a kedves veje, Blumevitz ezredesnek a tollas kalapját.~
13 XVIII |               Türkheim-ezred, melynek Blumevitz de Trautsohn volt a parancsnoka.~
14 XVIII |            ajtón belépett a szobájába Blumevitz, s annak a háta mögött a
15 XVIII |      ellenállás, generális úr – szólt Blumevitz, kitárva az ablakszárnyakat. –
16 XVIII |      megtehette excellenciád! – monda Blumevitz hidegvérrel –, hogy az alvó
17 XVIII |          Nekem csak a kardom beszél!”~Blumevitz de Trautsohn pedig a padlóba
18 XVIII |               úgy súgott a levegőben.~Blumevitz csak a kecskeszakállát húzogatta,
19 XVIII | kapitulációról – szólt úrias tempóval Blumevitz de Trautsohn.~Ebben a pillanatban
20 XVIII |             Ebben a pillanatban látta Blumevitz, hogy Andrássy háta mögött
21 XVIII |            négycsövű pisztolyt szegez Blumevitz ezredes homlokának; a pisztoly
22 XVIII |            Tüzes mennykő! – kiált fel Blumevitz. – Erre nem számítottam.~–
23 XVIII |               módra ezzel az ajtóval!~Blumevitz mit tehetett egyebet, mint
24 XVIII |         Blumevitzra nézve.~Annálfogva Blumevitz volt a hetvenkedőbb.~– Az
25 XVIII |         csapatvezérek értekezhetnének Blumevitz de Trautsohn ezredes úrral,
26 XVIII |           megbízás a császár nevében?~Blumevitz de Trautsohn különösen csóválta
27 XIX   |            parolámat adom rá – felelt Blumevitz –, hogy el fogom felejteni,
28 XIX   |          szívetetőbb legyen a célzás, Blumevitz oda kopogtatott a mutatóujja
29 XIX   |              nem szakadhatok el tőle.~Blumevitz bizalmasan tevé a kezét
30 XIX   |      ismeretségbe jutni.~Trautsohn de Blumevitz a füle mögé simogatta az
31 XIX   |              választ diktált erre; de Blumevitz megakadályozta benne:~–
32 XIX   |             fogom őket kényszeríteni.~Blumevitz erre fölnyitá a szoba ajtaját,
33 XIX   |             az egész megfejtett írást Blumevitz elé.~Az is beletekintett,
34 XIX   |              az egyebet is – mondá rá Blumevitz. – Hanem ez az ő diplomáciájának
35 XIX   |              tábornok és Trautsohn de Blumevitz ezredes nevében. Mire aztán
36 XX    |            akkor az történt meg, amit Blumevitz előre megjósolt Andrássynak:
37 XXV   |       átpártolt csapatján kívül még a Blumevitz dragonyosait is vezényelte,
38 XXV   |             csak feküdjék itt veszteg Blumevitz mint helyettes parancsnok,
39 XXV   |           bővebb információkat venni.~Blumevitz azt mondta rá mosolyogva,
40 XXV   |          találó tréfa volt.~Tudja azt Blumevitz jól, hogy nem Löffelholtz
41 XXV   |           fecsegett-e ki valamit ez a Blumevitz annak az átjárónak a titkáról,
42 XXV   |               Fecsegett volna előtted Blumevitz? (Ezt kérdezé. Azt meg sem
43 XXV   |               volna ezt el.)~– Dehogy Blumevitz! – kacagott Belleville.~–
44 XXVI  |              pusztít. Mit fog mondani Blumevitz, ha ezt megtudja? Minek
45 XXVII |          Magával vitte Krisztinát is, Blumevitz fiatal feleségét.~Azzal
46 XXVIII|             kigondolni.~Korponayné és Blumevitz déli harangszókor hagyták
47 XXX   |            még őszintébb legyen. – Én Blumevitz császári királyi ezredes
48 XXXI  |               hölgyekre. Ott találták Blumevitz ezredest; aki három hét
49 XXXI  |                 Ejh – szólt bosszúsan Blumevitz –, mit nekem a te bolond
50 XXXI  |               tekintettel.~Erre aztán Blumevitz elnevette magát, s kezét
51 XXXI  |          tête-a-tête volt! – folytatá Blumevitz. – Igazán tüzes találkozás!
52 XXXI  |              mi tudjuk ketten – szólt Blumevitz, mialatt Juliánna, mint
53 XXXI  |         impertinensül elkacagta magát Blumevitz. A sértő kacajra eleinte
54 XXXI  |             szép asszonyom? – kérdezé Blumevitz lakoma után boros kedvében.~–
55 XXXI  |       szepességi császári hadtestnél. Blumevitz felment Máramarosba, ahol