Fezejet
1 V | hiúzprémes négyszegletű süveg: előtte a protocollum. S azon a
2 X | nehogy az a hosszú termetével előtte álló ifjú munka nélkül maradjon,
3 X | teremtés, mint aki itt most előtte áll, magas, délceg és karcsú;
4 XII | már a szép asszonyt,~Ha előtte áll is.~Jaj, dehogynem látta!
5 XIII | tért, hogy megismerte az előtte térdeplő hölgyet, hattyúnyakhajlású
6 XVI | Most már olyan világos volt előtte, mintha a szemeivel látta
7 XVI | merészen keresztültette előtte a lábát s rárivallt.~– Követelem
8 XVII | takaró szikla felemelkedett előtte, s akkor a lépcsőkön alászállhatott.~
9 XIX | csendesen térdre bocsátkozott előtte.~– Hallod az átkot, ami
10 XXI | valamit, az szentírás volt előtte; azért félbehagyott minden
11 XXII | képezik, ismeretlenek voltak előtte. Őelőtte a férj csak a régi
12 XXII | Erre az igazságra felhúzták előtte a csapórácskaput, s beeresztették
13 XXII | olvasni.~Eleinte táncoltak előtte a sorok. Minden betűnek
14 XXII | vezeti őket! Tüzet, tüzet előtte, utána! Tűz a fejére! Tűz
15 XXII | tabernaculum alatt, a két fia előtte állt. Mind a kettőn a ministransfiúk
16 XXIII | olyan jól rimánkodhatnál előtte. „Mit gondolsz? Hogy hinnéd
17 XXIV | kellett azt elszótagolni előtte. Aztán még mindig jutott
18 XXIV | puskáikkal tisztelegtek előtte.~Ekkor megkondult a vár
19 XXIV | tekintetű arccal, amint elviszik előtte a halottat. Fekete selyemruhába
20 XXIV | mormogja, mikor a pap elmegy előtte. A koporsót kísérik a siránkozó
21 XXV | letakarva, mely éppen csak az előtte ülő alakra vetett világot,
22 XXVI | számíttatik be.~Ő tehát előtte való nap úgy tett, ahogy
23 XXVI | jött az apja elé, s megállt előtte katonásan.~– Eredj, kölyök,
24 XXVII | hercegen. De ezt nem árulta el előtte.~– Megvallom őszintén –
25 XXVIII| idegeit. A halál jelent meg előtte.~Az az oroszlán fejű angyal,
26 XXVIII| Csak a sártömeg reszket előtte, ez az arisztokrata izomhalmaz,
27 XXVIII| olyan nevezetes személy volt előtte ez az asszony.~– Nos, ifjasszony!
28 XXVIII| tudott felfedezni, hogy előtte „egy” asszonyság utazik (
29 XXVIII| egy skarlátszínű hintó jár előtte, amiben egy asszonyság utazik,
30 XXVIII| skarlátszínű hintót, amely őt előtte futtában üldözi (ami valóságos
31 XXIX | kanyargó úton fel-feltűnt előtte, amint egy hepehupás halomra
32 XXX | kikémlelve a nyíláson: előtte terült el a majthényi róna,
33 XXXI | rabszolgájává tesz, s nincs előtte sem magas, sem alacsony,
34 XXXI | ájulás kezdé környékezni. Az előtte álló alak s a pompás úri
35 XXXI | az aranyos hintó futott előtte mindenütt szárnyas hyppogyphoktól
36 XXXI | békekötést? Csak akkor támad előtte világosság, mikor a körül
37 XXXI | hogy minden ajtót becsapnak előtte, s a piacon ujjal mutogatnak
38 XXXII | abba a nyoszolyába, amiből előtte egy nappal egy labanc vezér
39 XXXIV | le is üthette a nyakát az előtte állónak.~Megszólalt, nehéz
40 XXXV | asszonyt: „Borulj arcra előtte, s áztasd a lábait könnyeiddel!”~–
41 XXXV | fog hozzá, hogy gyónni fog előtte; mikor meglátta, elállt
42 XXXV | művészi csínnal rajzolta az előtte ülő arcképét ezen könyv
43 XXXV | Valóságos kultusz tárgya lett előtte minden, ami e házban az
44 XXXVI | vendégszoba ajtaja kitárult előtte, s az asszony szerencsés
45 XXXVII| férfi előtt, hogy amidőn az előtte térdepelt, és igazán nagyon
46 XXXIX | akkor Juliánna széttárta előtte a karjait, s azt mondá neki:~–
47 XLI | hogy porba alázd magadat előtte, s térdeiden csúszkálj az
48 XLI | kanóca megkoppantatlan izzott előtte, elgombásodva.~Aztán eljött
49 XLII | az ítéletet kihirdették előtte, diák nyelven, amiről ő
50 XLII | jegyzője az ítéletet felolvassa előtte, az egész nép hallatára.~
|