Fezejet

 1 I      |  végezetig?~Ha csupa gyöngeségből állt volna a jelleme, akkor könnyű
 2 X      |     fordul. Az én uram még erősen állt, hát letépik. Te tudod jól,
 3 XV     |          igen bizalmas viszonyban állt a tábornokhoz, szegről-végről
 4 XVI    |             Ennek a szobra is ott állt, tanítványaitól kifaragva,
 5 XVI    |      olyan csendes, józan állapot állt be az egész városban minden
 6 XVI    |            hogy itt ezen a helyen állt egy pokoli machina, s azzal
 7 XVI    |      helytálló hidegvér.~Hányszor állt meg ez a furcsa alakzatú,
 8 XVII   |          e domboldalt körülvette, állt egy fogadalmi kereszt, melynek
 9 XVIII  |          egy egész császári ezred állt négyszögbe rendezve a lőcsei
10 XVIII  |         perc múlva kivont karddal állt látogatójával szemben.~–
11 XIX    |         bronz rámában. (Áll? Csak állt, már ott hever most a Fleischerthurm
12 XIX    |         maga elől, hogy az meg se állt a szobája túlsó faláig.
13 XX     |        még mindig a konyhaajtóban állt és bámulta, hogy „sül meg”
14 XX     |           kolostora közötti téren állt egy kompánia labanc muskétás;
15 XXI    |           sziklapincékben tetézve állt a gabona és liszt; a régi
16 XXI    |     ajándék mellé. – Olyan mélyen állt a szeretetében Andrássy
17 XXII   |           alatt, a két fia előtte állt. Mind a kettőn a ministransfiúk
18 XXII   |        szobájába, ahol apjuk képe állt, a nagyapjuk, szépapjuk
19 XXII   |        beszélnek. Zsófia haraggal állt föl helyéből.~– Miért ócsárolod
20 XXII   | ellenségnek lehet. Az én uram nem állt szóba ellenséggel. A koronás
21 XXIII  |        egész testében megrázkódva állt föl, és szembeállt kínzójával.~–
22 XXIV   |            istentelen!~Zsófia úgy állt ott az ablakban, mint egy
23 XXIV   |          szeme égett és keresztbe állt.~– No, ugorj bele a saruidba
24 XXIV   |        mindennap hosszabb időn át állt ott a nyitott koporsó előtt,
25 XXVI   |          alkalommal a strázsa nem állt az útjába az ókapunál, hanem „
26 XXVI   |          hintó a kovács előtt sem állt meg, hanem gördült tovább.~–
27 XXVI   |     szerencse, hogy a hintaja ott állt meg a Hernád hídján, különben
28 XXVII  |       király ágya előtti asztalon állt, s odatette azt a kezébe.~
29 XXVIII |           fogat gyeplőben, hámban állt, továbbindult. Hanem a kaput,
30 XXVIII |     hajtatott, ahol a vörös hintó állt kinn a szabadban. Két kovácslegény
31 XXIX   |     emberére akadt, csak kötélnek állt, lesunyta a két fülét, s
32 XXX    |   mozdítani.~Az ekhós szekér kinn állt a parton, a zsombékok között,
33 XXX    |  alkonyfényben a két tarló között állt mereven az a férfi, az a
34 XXX    |          a kaszáját fente. Háttal állt a nyugati égnek, arca és
35 XXX    |     fagyverte rozs. Az árokparton állt egy magas szál férfi, fedetlen
36 XXXI   |         palotája előtt egész sora állt a hintóknak és gyalogszekereknek,
37 XXXI   |  országhírű szép asszony szemközt állt a világhírű szép férfival.
38 XXXI   |   szigetet képezve. Ezen a helyen állt most a pestis emlékére,
39 XXXI   |          e szomorú sziget mellett állt III. Ferdinánd király palotája,
40 XXXI   |         bosszúságot szerzett.~Így állt a szekerével ottrekedve
41 XXXI   |          úri emberrel is beszédbe állt volna.~Mikor kihajtatott
42 XXXII  |         erdélyi összeesküvők közé állt, azoknak az üzeneteit hordta
43 XXXV   |       magyar főúré, mindig nyitva állt a vendégek előtt, akárki
44 XXXV   |          hajdani nyoszolya helyén állt egy fekete bársonnyal bevont
45 XXXV   |      írószobájába. Az íróasztalon állt drágakövekkel kirakott remek
46 XXXV   |         még egy istenhozzádra sem állt meg a kedvéért, hanem nyargalt
47 XXXVI  |           vendéglője előtt. Kívül állt meg az utcán, nem akart
48 XXXVIII|           egyszerre nagy fordulat állt be a bécsi kormányzatban.
49 XLI    |    gyűjtötte.~…Künn az ajtó előtt állt egy férfialak; egy facipős
50 XLII   |      három összekötött fahasábból állt, amit a vallatott fejére