Fezejet

 1 V      |          a kezéből a kulcspárt, s valamit dörmög azokról az időkről,
 2 XII    |         elfogják, nem tehet róla. Valamit súgnak a fülébe.~– Ah, az
 3 XII    |       csúfold az Istent!~– Tud is valamit rólunk. Ha él, más gondja
 4 XIII   |        hogy itt találnának belőle valamit nálam.~Megcsókolták egymást,
 5 XVI    |          harsány hangon olvas fel valamit a kezébe adott papírról.~
 6 XVI    |           minekelőtte kérdeznének valamit tőle, azzal az értesítéssel,
 7 XVI    |        nagy akkurátussággal, s ha valamit a részleteknél kifelejtett
 8 XVI    |     Montcarlier.~– Kérem: hagyjon valamit a testvéreinek is!~– Címem:
 9 XVI    | szemeimnek.~– Nem hozott el onnan valamit?~– Uram! Csak nem akarja
10 XVI    |           egy asszony! Ha egyszer valamit a fejébe vesz, képes játszani
11 XVI    |           már ő is kezdett érteni valamit. Hogy mily irányban világosodott
12 XVI    |          ennek csak kellene arról valamit tudni, aki éppen most érkezik
13 XIX    |           viszonzásul én is kérek valamit. Kegyelmed se tudjon arról
14 XXI    |       ezek a kisfiúk mondtak neki valamit, az szentírás volt előtte;
15 XXII   |          hátra nem lép, s ha mond valamit, az már akkor meg is van
16 XXIV   |        hagynia.~A két fiú ezalatt valamit suttogott egymással.~– Így
17 XXV    |          Vajon nem fecsegett-e ki valamit ez a Blumevitz annak az
18 XXV    |     mérnökkari főtiszt most is ér valamit. Aztán ő csak „menesztetett”;
19 XXV    |      szempillantások mondtak erre valamit.)~Most már nem találta Andrássy
20 XXVI   |     hunyított rá, s gondolt hozzá valamit.~Az, ami útközben történik,
21 XXVI   |           tőle: ha álmodott volna valamit, abból megjövendölte volna
22 XXVI   |         szolgától.~Az felelt neki valamit szepesi nyelven, amitől
23 XXVII  |          tehetek ebben a dologban valamit?~Hogy elfogták aztán ekkor
24 XXVIII |        Alauda háza elé hajtatott, valamit írt egy cédulára, s azt
25 XXIX   |      imádkozást, s tegyünk magunk valamit. Ha tud segíteni, hát csinálhatunk
26 XXIX   |          van a kocsmáros? Adjatok valamit innom, kiszakad a gégém!~
27 XXX    |            hogyan tudhatott volna valamit arról, hogy ő mit hoz Bécsből
28 XXX    |          a menyecskétől tudhat ki valamit, hogy ki volt az a tegnapi „
29 XXXI   |        miért? Az öccséről beszélt valamit, aki félbolond, a dervisgenerálisról,
30 XXXI   |    pamlagon, míg az irataim közül valamit előkeresek.~Korponayné letelepedett
31 XXXI   |    kihúzott fiókjában keresgetett valamit. Vártatva rátalált.~Aztán
32 XXXI   |          Talán a szíve is beszélt valamit.~De mégsem tehette, hogy
33 XXXI   |   hivatalos zamatú hang olvas fel valamit: az bizonyosan a halálítélet.
34 XXXI   |       vitéz kuruc ezredes mondott valamit akkor, amidőn a börtönajtóban
35 XXXIV  |  jégtaburetten ülve, jegyezgetett valamit egy darab pergamenre.~–
36 XXXV   |           bolondok, akik remélnek valamit. Csak azzal próbálgatom
37 XXXV   |       Mégis maradjon egy kevéssé. Valamit akarok átadni. Kegyelmed
38 XXXVII |          hogy ezzel az asszonnyal valamit kellene tenni. – Csak akkor
39 XXXVIII|          nagyságos asszonyom, még valamit át kell adnom, mit a városnál
40 XL     |     mosolygással.~– Igenis, tudok valamit.~– Beszélj.~– Ohó, kegyelmes
41 XLII   |         kézszorítása mondott neki valamit.~– (Találkozni fogok vele.