Fezejet
1 III | marha megérti ezt az ismerős szót, és rögtön megáll.~– Üh!
2 VII | ablakát, hogy az imádójával szót váltson, lúdbőr fusson át
3 XI | ismertette meg velem ezt a szót. Csak „Occasio bona.” Egy
4 XII | tiltakozva.~Még egy suttogó szót mondanak neki. Bizonyosan
5 XII | ajkpittyesztve fordítja a hevítő szót hűsítőre.~– No csak ne nézzen
6 XII | elsúgva, félig elzöngve a szót; egy dévaj nevető hangot
7 XV | abból ő maga sem hallott egy szót sem; az urak odalenn a katedra
8 XVI | benevolentiam, ő fogja kezdeni a szót, minekelőtte kérdeznének
9 XVI | Méltóztassék. Átadom a szót.~– Belleville lovag! Álljon
10 XVI | lett volna érve, hogy pár szót súghatott volna Belleville-nek,
11 XVI | meghallja mindenki. A magyar szót németes akcentussal ejti,
12 XIX | s a kornétásához néhány szót intézett halk hangon.~–
13 XXI | csiripeltek ott. (Ezt a szót, „csiripelés”, a Rákóczi-korszak
14 XXII | a várban énelőttem ezt a szót először kimondja: „Lőcse
15 XXII | mondta ki maga először ezt a szót – azzal kotródik a hírhozó
16 XXII | nagy áhítatosan leste a szót azokról az édes ajkakról,
17 XXII | fegyvert, mint a nyájas szót. Azzal küzdj majd, ha tudsz. –
18 XXII | kaszárnyát fogsz csinálni: ezt a szót vedd vissza! Mert bizony
19 XXIII | Mikor Andrássy Miklós ezt a szót kiejté a száján, Zsófia
20 XXIV | édesapámnak, anyámnak”, az „apám” szót elhagyja a fogai közt elmorzsolt
21 XXV | lesznek együtt, könnyebb lesz szót váltani Juliánnával; a többi
22 XXV | alkalom Juliánnával egypár szót váltani! gondolá Andrássy,
23 XXVI | vendéglői tartozását, s szót sem szólva tovább, a kovácshoz
24 XXVIII| lovag hát elmondta azt az öt szót.~– Ott van ni! – kiálta
25 XXVIII| körül se tekintsen, senkivel szót ne váltson, hanem sarkon
26 XXIX | De szeretem az ilyen szót hallani. Eszem a lelkét
27 XXXI | és luxuriosus, amely két szót gyakran összetévesztenek;
28 XXXI | újulni.”~Voltak, akik ezt a szót feljegyezték, voltak mások,
29 XXXIV | jégsátorból. – Fojtsd bele a szót: mert megront, ha beszélni
30 XXXIV | elejére felírta azt a három szót.~A pergamen sorba járt;
31 XXXIV | Hogy mondhatod ki ezt a szót?~– Térjünk másra. Hisz nincs
32 XXXIV | is odaírta a neve után e szót: „vidi”. S aztán odanyújtá
33 XXXV | nem sírt, csak reszketett.~Szót, sírást, mind be lehet tanulni.
34 XXXV | Úgy reszketett, hogy egy szót sem tudott kimondani.~Szemei
35 XXXVI | kolerikus nevetéssel döcögteté a szót.~– Hát bizony van is azon
36 XXXVI | észre, hogy micsoda áruló szót szalasztott ki a száján,
37 XXXIX | szítani. Akinek még ezt a szót kimondják, hahotára fakad.
38 XL | mert jótét lélek ilyen szót nem diktált volna neki.~–
39 XL | Megbánta mindjárt, amint e szót kimondta, visszavette volna.
40 XLII | nem változik-e el, mikor e szót meghallja „capitis plexio” („
|