Fezejet

 1 I    | keresztülvetett vörös kendővel; a hölgy szemei a távolba néznek,
 2 III  |         be a templomba? – kérdé a hölgy kísérő lovagjától.~– Más
 3 III  |         kell menni.~Ezzel aztán a hölgy kegyes fejhajtással elbocsátá
 4 IV   |         hord magával egy rangbeli hölgy tizenkét inast? Hát tessék
 5 XI   |           hátra van egy – mondá a hölgy, folyvást széttekingetve
 6 XI   |          lovag.~Erre felpattant a hölgy.~– Az egy szemtelenség!~–
 7 XI   |        nagyon ki volt száradva. A hölgy beleharapott, s amit leharapott
 8 XI   |           volt semmi néznivaló.~A hölgy aztán azt az időtöltést
 9 XI   |          doktor, megfogva a beteg hölgy üterét. – Megmondtam tegnap,
10 XII  |          egy keményfa táblával.~A hölgy előbb átkandikált a fatábla
11 XII  |         van, jól… – vágott bele a hölgy, a tenyerét a lovag ajkára
12 XII  |      szarkazmus volt; amit a szép hölgy el is értett.~– Fogadása
13 XII  |  szegénykét? – kérdé a levente.~A hölgy felnézett rá még mindig
14 XII  |           Ah! – szólt elbámulva a hölgy. – Kegyelmed vendéget várt?~–
15 XII  |           csak ott volt a karja a hölgy dereka körül.~Az pedig nem
16 XII  |      óramű egyik súlykoloncára.~A hölgy nem mond neki ellent. Még
17 XII  |          félvállról odatekintve a hölgy.~– Annak a ketterhäuschennek
18 XII  |   odaszökött a lovag, s elkapta a hölgy kezéből erőhatalommal az
19 XII  | erőhatalommal az egész könyvet.~A hölgy kacagva sikoltozott, a főúr
20 XII  |           vers elfogyott, akkor a hölgy egy hetedik strófát kezdett,
21 XII  |         alatt felköszönt egy szép hölgy, azt megszokták csókolni.
22 XII  |          vissza az életpirosság a hölgy orcáira; át szellemült tekintete
23 XIII |            a fekete prém közül.~A hölgy csalfa mosolygással nézett
24 XIII |         tartám.~– Én is – monda a hölgy, s aláhajítá neki az erkélyről
25 XIII |         elbámulva.~Az a leskelődő hölgy odafenn, lélegzetét visszafojtva
26 XIII |       vágni, s mégsem adom elő.~A hölgy odafenn a tenyerével csókot
27 XIII |          Akkor a füléhez hajolt a hölgy, s valami nevet súgott neki:
28 XIV  |    Belleville lovag félrenézett a hölgy felé, ki térdeit karjaival
29 XIX  |           rajta e szúrás…~…A szép hölgy pedig ott lappangott ezalatt
30 XXVII|             rebegé utána az ápoló hölgy.~A király a két összetett
31 XXX  |          XXX. FEJEZET ~A hajporos hölgy – A kaszált rend a majthényi
32 XXX  |    bivalyos szekéren hátrahagyott hölgy csakugyan egy személy-e
33 XXX  |         ragadt el a nevetés.~Több hölgy is volt jelen a teremben (
34 XXX  |        Andernach lovag –, ha ez a hölgy nekem a múlt este paprikás
35 XXX  |       főzőkanállal.~A márványarcú hölgy azonban őt figyelmére sem
36 XXX  |            hogy ki volt az a szép hölgy, aki éppen most eltávozott.~
37 XXX  |           bivalyos szekéren utazó hölgy.~Ez okvetlenül azonos azzal
38 XXXI |     odahúzva a pamlag elé, ahol a hölgy ült, kibontá a megtalált
39 XL   |     lőcsei kapituláció! – mondá a hölgy, előkeresve a tarsolyból