Fezejet

 1 XIII   |       ajtóhoz.~Az egyik először nem akart belemenni a kulcslyukba,
 2 XIII   |       belebicsaklott, akkor meg nem akart elfordulni benne; utoljára
 3 XIII   |             semmit. Aztán, ha áruló akart volna lenni, nem hordatta
 4 XV     |             tábornok azonban mégsem akart ebben megnyugodni. Egy ilyen
 5 XVII   |        lehetett jutni.~Aki felülről akart az alagútba bejutni, ha
 6 XVIII  |           akarta azt látni. Olvasni akart. – Tudott diákul.~Oda kellett
 7 XIX    |       capitulationalis feltételeket akart hallani. Én rájuk utaltam.
 8 XX     |     polgárság egy része hallani sem akart a kapitulációról. De Hortis,
 9 XXII   |          Egynéhány cimbora, aki nem akart gyorsan felébredni, csillagot
10 XXII   |           kérték; csak a kis fiának akart anyja maradni; a kedves
11 XXIII  |       gyermek megijedt, s menekülni akart.~Hanem aztán a pillanatnyi
12 XXIII  |     csintalan egy fiú volt, sohasem akart elaludni, mindig játszani
13 XXIV   |     segített volna semmi rajta. Nem akart meggyógyulni.~Egy este,
14 XXIV   |          Józsi aztán magában nem is akart a maga nyoszolyájába feküdni,
15 XXIV   |             elhallgatott a fiú; nem akart tovább beszélni.~Zsófia
16 XXIV   |            Rémséges ötlet volt! Nem akart helyet adni e szörnyeszmének
17 XXIV   |       kezében van!~Mégis bizonyosat akart tudni. Kiment az udvarra.
18 XXV    |      ágyúztattak rá, mikor a várába akart hazatérni. Hanem aztán később
19 XXV    |           aztán Wencezlauz revánsot akart venni, még jobban fellicitálta
20 XXVI   |             tért, akkor rögtön útra akart kelni, hogy ő megy Bécsbe.~–
21 XXVI   |              hanem ennek sehogy sem akart helyet engedni. Nagyon el
22 XXVIII |           az úr csak úgy suttyomban akart keresztülosonni a városon.
23 XXIX   |             aki még az éjjel tovább akart utazni Szathmár-Németibe.~–
24 XXIX   |       ezalatt kiürült, a lovag bort akart inni, elmondva a példabeszédet: „
25 XXX    |             lovag nagyon csalafinta akart lenni, azt gondolta, hogy
26 XXX    |           Sem ember, sem bivaly nem akart mozdulni.~Azzal Andernach
27 XXXI   |            amelyen a generális haza akart menni Krasznahorkára. Engem
28 XXXI   |            Orbán kiontott vére!~Nem akart az érzékeinek hinni, nem
29 XXXIV  | jégbarlangban.~S a zivatar csak nem akart múlni. A körülfekvő hegyek
30 XXXIV  |           Korponay azonban segíteni akart a felmászással küszködőnek,
31 XXXVI  |        Kívül állt meg az utcán, nem akart meghálni. Csak onnan a kapuból
32 XXXVI  |            a palatáblán, mikor írni akart vele.~Juliánna oly kérő,
33 XXXVI  |             hogy az arc csak mégsem akart meglágyulni, hát végre is
34 XXXVII |           puskát a szegről, s utána akart szaladni az asszonynak.~
35 XXXVIII|            Nincs nálad?~Juliánna ki akart ugrani a hintóból, szerencséjére
36 XLI    |          felnyitotta az ajtót, s ki akart rajta menni, azzal a szándékkal,
37 XLII   |        térde megroskadt alatta.~Nem akart hinni a két szemének; azt