Fezejet

 1 X      |             nevezd Zsuzsinak az egész úton Pelargus bácsit.~– Hát a
 2 X      |              Vigyázz a gyémántomra az úton, Pelargus. Rajtad kívül
 3 X      |              betakargasd a bundába az úton. Felírtam a számodra, hol
 4 XIII   |          Tehát elmenekülök.~– Azon az úton.~– Azon. – De te ne jöjj
 5 XIII   |  kapitánynénál, akihez nem tudunk más úton bejutni, mint az összekötő
 6 XVI    |               magától is elmegy az az úton; nem kell neki városbíró
 7 XVI    |             dolga megmondani, hogy mi úton jutott a ketrecbörtön kulcsaihoz?~–
 8 XVI    |               kezdte sejteni, hogy mi úton jutottak azok a kulcsok
 9 XVIII  |            nélkül ment haza, az egész úton az öklével és a kardtokjával
10 XXIII  |                mennykő hullott, mikor úton voltál.~– Nem árt meg énnekem
11 XXIV   |          beszéltek, hogy a szomolnoki úton nem kerülhetett volna apám
12 XXIV   |            hintó közelít a szomolnoki úton.~– Ez ő lesz! – dörmögé
13 XXVI   |               kocsi össze nem tört az úton. Van-e itt valami kovács,
14 XXVI   |               István elindult ezen az úton egyes-egyedül, gyalog, nem
15 XXVII  |       gyermekéért még ilyen irtóztató úton is kész volt a trón zsámolyáig
16 XXVIII |             Bécstől elkezdve az egész úton végig egy skarlátszínű hintó
17 XXIX   |               A hátrahagyott kanyargó úton fel-feltűnt előtte, amint
18 XXIX   |         szalonna, kenyér; elköltöm az úton. Rögtön akarok továbbindulni.~–
19 XXX    |            Bécstől elkezdve, az egész úton őelőtte futott, akadályokat
20 XXX    | Szahtmár-Németibe érkezhetnék, még az úton.~Sietett új lovat vásárolni,
21 XXX    |               s visszaügetett azon az úton, amit nemrég megtett.~Az
22 XXX    |           legény által, aki a mocsári úton került előre.)~– Ez hát
23 XXX    |            Persze, hogy ez is azon az úton került vissza, amin a lószerszám,
24 XXX    |            felé laktak, elvonultak az úton – addig a Majthénynál álló
25 XXXI   |           mikor éjszaka a föld alatti úton kiment a berekbe, hogy fölkeresse.~–
26 XXXI   |           volna, hogy a legegyenesebb úton siessen Eperjesről Bécsbe.
27 XXXI   |         fényes öltözeteire, amikre az úton semmi szüksége nem volt;
28 XXXI   |             hintót nézi, mely a fehér úton végig felveri a port maga
29 XXXII  |            Kocsisa, akinek ezalatt az úton várni kellett, figyelmezteté
30 XXXIV  |            Térj vissza apádhoz, amely úton jöttél, s vidd el neki azt
31 XXXIV  |          magad elől futni. Velünk egy úton futsz most, azt látom; el
32 XXXIV  |               menekült „ő” ki azon az úton, amelyen te bejutottál hozzá?~–
33 XXXVIII|               keresztbe állították az úton. A postaszekérnek meg kell
34 XXXVIII|             ránk nagy ünnepéllyel. Az úton majd elmondjuk a többit.~–