Fezejet

 1 XII    |         felismerhetők; s ez meg Juliánnának a mestersége volt.~Különös
 2 XII    |        kettőt! – kiált a nőnek.~Juliánnának olló csügg le az övéről:
 3 XIII   |       várja. Bizony megérdemli.~Juliánnának eszébe jut a hű lovagja,
 4 XIII   |     Most azután itt volt az idő Juliánnának a megrémülésre. Ijedten
 5 XXV    |       sokkal több szüksége volt Juliánnának, mint valaha. Neki a legjobb
 6 XXV    | kedélyvilág sem arra való volt. Juliánnának az arcáról látszott, hogy
 7 XXVI   |         ismeretes világban csak Juliánnának volt. A rikító színeket
 8 XXVI   |    utcán. Eleinte azt hívé, tán Juliánnának is az az ötlete támadt,
 9 XXIX   |      pihennünk – mondá a csikós Juliánnának.~– Miért? Ki van elfáradva? –
10 XXX    |     Krisztina már akkor kijárta Juliánnának az iskoláját, be volt tanítva
11 XXXI   |          s kezét nyújtva, mondá Juliánnának.~– Dehogy keresem, szép
12 XXXI   |        annak a napnak reggelén.~Juliánnának egész tenger zúgott végig
13 XXXI   |      iktatást nem eszközölheti.~Juliánnának tehát most a legsürgősebb
14 XXXI   |        jól utánzott hangjaival. Juliánnának egyszerre lángvörös lett
15 XXXI   |          s oda nagy okai voltak Juliánnának, ez idő szerint, el nem
16 XXXI   |   ellátva.~Itt kivégzés készül.~Juliánnának erre a látványra zúgni kezdett
17 XXXII  |       hová lett az asszony, aki Juliánnának az anyja lehetett? Megölték?
18 XXXIII |         úgy elzsibbasztá erejét Juliánnának, hogy nem bírta azt végig
19 XXXV   |      meg – mondá, kezét nyújtva Juliánnának.~Juliánna a hála örömkitörésével
20 XXXV   |        visszaadott Pantheonnal.~Juliánnának duplát villámlottak a szemei.~–
21 XXXV   |     azokat is meg kellett látni Juliánnának.~A két fiú civódva rontott
22 XXXV   |         érzelemmel nyújtá kezét Juliánnának.~– Maradjunk ezentúl igaz
23 XXXV   |      Láthatja kegyelmed – monda Juliánnának –, mennyire nincs akaratom
24 XXXVI  |         is pecsételje, előhívta Juliánnának a kisfiát.~– Most már megengedem
25 XXXVI  |         vén Husz vendéglőjében.~Juliánnának ideges rángatózás fogta
26 XXXVIII|   levélről más jutott az eszébe Juliánnának, amiről e percig csudamódon
27 XXXVIII|        A fél lába már kinn volt Juliánnának a felhágón.~– Otthagytam
28 XXXIX  |         többször kérdezősködött Juliánnának a férje után, és hogy mi
29 XXXIX  |         s a kert alatt kullog.”~Juliánnának az egész testét a jéghideg
30 XL     |        egyszer egyezer aranyat.~Juliánnának fejébe futott a vér.~– Azt
31 XLI    |         Pálffy János kéme volt, Juliánnának csak egy tekintetet kellett
32 XLII   |        a vérpad felállításához, Juliánnának lehetett azt nézni.~Hogy
33 XLII   |    végigseperjék vele az utcát.~Juliánnának egész teste összeborzad.