Fezejet

 1 III  |           egy öles termetű atlétai alak, akinek csak két hibája
 2 V    |      székben ott ül egy élő eleven alak, a bírói jelmezben, fején
 3 VI   |              szól az asztalnál ülő alak. – Lépjenek be az urak!
 4 VI   |        maradt volna meg az a másik alak kísértetnek.~– Foglaljanak
 5 X    |  ketterhäuschen közepén gunnyasztó alak pedig felüti e dalra a fejét,
 6 XI   |       ketrec ritka rácsán; a fekvő alak palástja egészen fehér lett
 7 XII  |          pillanat múlva mind a két alak eltűnt egyszerre; a tükörben
 8 XIII |  végigdörzsölni.~Erre az élettelen alak lassanként felmelegült.~
 9 XVI  |           mindnyájan ismerjük.~Egy alak csupa lécekből összerakva,
10 XVI  |        amellett, amilyen szélmalom alak, éppen olyan tökéletes eszményi
11 XVII |       végére egy közönséges emberi alak ránehezedett, a hypomoclion
12 XVIII|           Gott!”~S a magas atlétai alak, a diáksereg között, pallosát
13 XXI  |          gyengéd, tündéri idomzatú alak élő védszentje volt ennek
14 XXII |            ég. A fehér barátcsuhás alak egy nagy öblös vaskanállal
15 XXII |           beront rajta egy ijesztő alak: a dervisgenerális.~Fehér
16 XXII |     felegyenesedett a fehér csuhás alak, s arcát dacosan felvetve,
17 XXII |            valamennyinél fényesebb alak.~– Te gúnyt űzesz ebből?~–
18 XXII |     cselekedni!~Az a gyönge, éteri alak e szavak kimondása után
19 XXII | emberfölötti dicsfénnyel.~A csuhás alak epés gúnnyal nézett rajta
20 XXIV |            a légben lebegni látszó alak Miklós felé, nagy ragyogó
21 XXIV |            maga is oly mozdulatlan alak, mint az.~A tizennyolcadik
22 XXIX |      Andernach lovag. Siralmas egy alak. Ha a fülén túl volna valamije,
23 XXIX |     lovasra. Igazi, eredeti betyár alak volt, csigákban leomló,
24 XXX  |      között volt egy magas, karcsú alak, széles abroncsszoknyában,
25 XXXI |        környékezni. Az előtte álló alak s a pompás úri terem helyett,
26 XXXI |           intene, az a mozdulatlan alak is visszaintene rá. Azt
27 XXXII|            Itt aztán igazán tréfás alak volt: egy Jupiter, aki fél
28 XXXII|         folyosón azonban egy gubás alak szegődött a hintaja mellé,
29 XXXIV|    dörmögék valamennyien, amint az alak a mélységből fölmerült.
30 XXXIV|        nyújtá ki karjait ama másik alak felé, akinek még a jégfalra
31 XXXVI|       bámulatra keltőbb az a másik alak, akit így hívnak: „az én
32 XXXIX|   legjobban örvendezni e betoppanó alak láttára. Hisz éppen most
33 XLI  |             annyi vérpadra készülő alak.~Készek mindannyian, mintha