1-500 | 501-874
bold = Main text
Fezejet grey = Comment text
1 I | az örökalvó nem változott meg.~Senki sem tudja okát adni
2 II | árakat a tanács állapítja meg; ennyi denár, ennyi forint
3 II | aranyműveseik magyar zománc műveit meg éppen nem is tudják utánozni
4 II | világ minden pénznemeit meg lehet találni.~S ez a sok
5 II | saskesely; – medve a pallossal; meg mások, amik vértanúi emlékeket
6 II | vértanúi emlékeket örökítenek meg: egy halálfő letört gyertyával; –
7 II | tábort fenyeget; mert ez meg tökéletes képmása I. Rákóczi
8 II | csak a patríciusok előjoga, meg az olyan kitűnő férfiaké,
9 III | szálat innen-onnan, a másik meg, hogy a hasa nagyon is előredomborodik.
10 III | begombolva.~– Hogy látta meg onnan alulról? – dörmögi
11 III | téged senki sem bírságol meg érte. Csak a szenátorokra
12 III | szabálya semmi szín alatt meg nem enged.~A bélpoklosok
13 III | gavallér, bíró uram! – jegyzi meg erre Engelhard patrícius. (
14 III | Te Wencezlauz, kóstold meg csak a nyelveddel, hogy
15 III | mint hét úri lovas vágtat, meg is lehet őket nevezni. A
16 III | kérdé az úrhölgy.~– Annak meg inspekcióra kell menni.~
17 III | csakugyan nem tanulhattad meg Wittembergában, hát elmondom
18 III | akinek két feje volt. Nem élt meg, de a tanács kifaragtatta
19 IV | prédikációt, hogyan verte meg Gideon az amalekitákat és
20 IV | azt végzi. Isten hallgassa meg!)~E zsolozsma éneklése alatt
21 IV | egy alacsony ajtócskát. Ez meg egyenesen a borospincébe
22 IV | bajuszát szittyamódra ereszti meg, mikor a lőcsei patrícius
23 IV | félrekacsingatás.~– Próbáljuk meg előbb „in anima vili”: azaz,
24 IV | fián, annak a nevelőjén meg az asszonycselédein kívül
25 IV | szánkós imsik, egy lovász meg egy kengyelfutó. Mindenből
26 IV | menő cselédséggel szálltak meg falaink közt, az mondanák
27 IV | napon Lőcse városa rendesen meg szokta vendégelni a városunkban
28 IV | öcsémuram; majd én kötöm meg a nyakravalót bíró uram
29 IV | Lássuk hát, hogy kötik meg bíró uram nyakravalóját?~–
30 IV | harmadik; az aszúboroknál meg a negyedik, a méhser-, a
31 IV | tizennégy forint!~Ő ijedt meg, mikor azt látta, hogy senki
32 IV | látta, hogy senki sem ijed meg.~– Nos, hát, mi az? – kérdé
33 IV | urunk őfelségének titulusát meg nem adta, fizet kegyelmed
34 V | adomát, hogyan szégyeníté meg az egykori janitor az egykori
35 V | egyszerre mind a négy lábát meg nem tudja vasalni, ne nyúljon
36 V | bölcs lesz; nem részegül meg, csak felmagasztosul. S
37 V | tornác, amit felülről világít meg az utcakövezettel egyszint
38 V | tollát rágó protonotárius meg ne csalassék, hanem amidőn
39 V | hibás, minek bírságoltatta meg magát annyiszor.~Az érdemes
40 VI | Lépjenek be az urak! Mit állnak meg az ajtóban? Nem vagyok én
41 VI | volna, ha csak maradt volna meg az a másik alak kísértetnek.~–
42 VI | palatinusa azonban, aki nyilván meg van vesztegetve a császáriak
43 VI | bocsátott volna, rám fogta, hogy meg vagyok bolondulva, megfogatott,
44 VI | várát, akkor előállt Absolon meg a várnagy: elmondták ijedt
45 VI | éheztetve, s így ejtették meg álnokul, hogy kénytelenségből
46 VI | vendégség pompájának is meg legyen adva a módja, az
47 VI | vendégeink szűkölködnek. Talán meg fogják a példabeszédet érteni.
48 VI | kezébe a főzőkanalat, s főzze meg a vacsorát mind magának,
49 VII | kommandó szavára hadsereg indul meg.~Arra az egy szóra, hogy „
50 VII(1) | darabkát, hadd kóstoljam meg.~
51 VIII | Bolond! Bizony nem ismered meg apádat.~– A sötétben minden
52 VIII | Tudod-e, hogy kit fogtál meg?~– Nem mutogatja a képes
53 VIII | ki. Sohasem érted te ezt meg; nem a te fejednek való.
54 VIII | fűtőszer; a tizenkét fontos meg a háromfontos csatakígyók
55 VIII | kitéve. Hogy a hidegtől meg ne fagyjon, mind a két oldalán
56 VIII | rá, hogy éjjel a foglyot meg ne szöktesse valaki, nappal
57 VIII | akár balra. Senki sem tudta meg, hogy a Thurzó-ház kapuján
58 IX | kutassuk, hanem elégedjünk meg azzal az adattal, hogy egy
59 IX | s csak azután gyújtották meg az őrtüzeket – jegyzé meg
60 IX | meg az őrtüzeket – jegyzé meg a bíró.~– No, az irrelevans
61 IX | térdepeltesse borsóra, koplaltassa meg kenyéren, vízen; virgázza
62 IX | kenyéren, vízen; virgázza meg: ez az ő dolga, nem a közönségé.
63 IX | De hogyan szökhetett meg?~– A kegyelmességed karabélyosai
64 IX | odakinn: ez az egész.~– De meg egy magyarral kevesebb van
65 IX | ember, a katonai parolát meg nem sérti.~– Lehet, hogy
66 IX | a hírt kegyelmed hozta meg, s én rögtön intézkedtem,
67 IX | nevetésre visszhangot adni.~– Meg fogjuk ezt tudni bizonyosan –
68 IX | harmadikkal, az a harmadik meg egy negyedikkel, aki aztán
69 IX | átvett küldeménnyel együtt, s meg fogja kapni a jutalmát:
70 IX | Acélszíve volt. No, hát tartsa meg ezt az acélszívet majd akkor
71 X | mintha tengert világítana meg, s annak a lobogványánál
72 X | Furcsa hivatal! – jegyzi meg rá a kapitány.~– Hát a feleségem
73 X | Pelargus, aki kávét őröl, az meg a szép Korponayné, aki tésztát
74 X | kegyelmed hányszor süti meg a maga ebédjét az őrtűz
75 X | ne haragudjék! Csókoljon meg.~S azzal csábítóan mosolyogva
76 X | ivott! Juj! Ne csókoljon meg!~S undorodva takarta el
77 X | ibrikben tojássárgája, kenje meg vele a pogácsáknak a hátát;
78 X | Egymás után! Kegyelmed meg, kapitány uram, rázza le
79 X | se mondom el. No mondja meg! Adok magának egy szép csókot.
80 X | ott járok, ahol a vasat meg az ólmot osztogatják. De
81 X | annak, aki azt megszerzi, meg is kell adni az árát.~–
82 X | kardcsapásokkal fizetett meg érte?~– Hát énnekem is azzal
83 X | eredj!~– Nem csókolod-e meg, mielőtt erre a nagy útra
84 X | Csókold te, helyettem is, meg érettem is. Mondd meg neki,
85 X | is, meg érettem is. Mondd meg neki, hogy majd nemsokára
86 X | baj lesz.~– Csak épen jöjj meg, semmi baj sem lesz.~– Isten
87 X | csak a százszorszép úrnő meg ne haragudjék érte. Sietett
88 X | úrnőnek most más dolga van. Meg sem lepte az a látvány,
89 X | meglátod.~– De nem ijeszt meg?~– Aztán elmentek szánkázni.~–
90 X | csészémet is megkapom, ugye? – Meg, kedveském, ugye az milyen
91 X | tudtam, mint te. Nyugtasd meg a lelkedet; nem te árultad
92 X | olyan nagy jutalmat, amit meg ne kapjon. Az idebenn levő
93 X | közelben.~– Én sem?~– Te meg éppen nem.~Azzal hevesen
94 X | fenekén tűz lángol; néha meg zöldek; ahogy mosolyog,
95 X | vagy haragszik; a haja meg a sáfránnyal vetekedő sárga.
96 X | lehetek én Cserni Száva?”~(Ezt meg a saját személye ideáljának
97 X | Felírtam a számodra, hol szállj meg útközben. Mély beszédbe
98 XI | A dűlőrács szabadalma, meg a sánta doktor~§. 23. (Statutorum).~„
99 XI | óranegyedben.~– Hogyan?~– Az meg az én tudományom. Minden
100 XI | csak mi tudjuk ketten: én meg az ördög. – Nem lehetek
101 XI | harmadik is.~– De mondja meg mégis, miért szab ön nekem
102 XI | föltételt?~– Ha nehéz, ne tegye meg. – Választ kérek.~– Hogy
103 XI | szállhat az ablakomra, hogy meg ne tudakolnák, nem volt-e
104 XI | hidegben nem szoktam. – Nézze meg ön, a Heinrich-ház rundellájából
105 XI | Occasio bona.” Ön ismertette meg velem ezt a szót. Csak „
106 XI | elvesztette a szívét, ő a helyén meg tud állni? Hogy amikor az
107 XI | Egy biklát (kettős cipó) meg egy korsó sört.~– Itt van,
108 XI | kitett nő arra sem mozdult meg.~– No, majd hozzányúl, ha
109 XI | összehúzta magát, s nem mozdult meg egész estig. A kenyér kővé
110 XI | kásává ott mellette.~Estefelé meg a hó is elkezdett esni,
111 XI | megjárták a szemei ezt az utat.~Meg a sutba dobta mind a kettőt.~
112 XI | görbülve, és aközben nem szűnt meg kacagni.~– Ihol van ni!
113 XI | nyavalyában ez a remedium. No meg a prüsszentés. Ha a páciens
114 XI | s ha betakarják, akkor meg tűzlángról panaszkodik.~
115 XI | Kend, Léni asszony, innen meg nem mozdul, míg én érte
116 XI | az úrnő. – Hát így rágjam meg egy darabban?~Tudniillik,
117 XII | szemközti kép őrá mosolygott, ő meg arra, mintha egymást üdvözölnék,
118 XII | kéztől alkotva, örökíté meg alakját, nem lehet eltagadni.
119 XII | pedig magamtól egy tojást meg nem tudok főzni; sohasem
120 XII | főzni; sohasem álltam még meg konyhában.~– Ah, az nem
121 XII | volt?~– Olyan.~– Vallja meg, hogy mire szólt ez a fogadás?~–
122 XII | kerevettel. Ez az asztal meg volt rakva a legdúsabb lakomával,
123 XII | a béle. Nem is állhatta meg, hogy legalább egyet azok
124 XII | Vannak fogadások, amiket meg tud tartani.~– Amíg az az
125 XII | csaláson. Hát már az nem rontja meg a szent fogadást, ha a lomha
126 XII | vonásaikban is felismerhetők; s ez meg Juliánnának a mestersége
127 XII | szép művésznő.~A vitéz úr meg akarta egynéhányszor lopni
128 XII | hogy „A kocsmagenerális”.~Meg voltak abban énekelve sorban
129 XII | hallotta. Csak mosolygott rá. Meg nem lehetett vele haragítani.
130 XII | akkor „soha ne szabadíts meg bennünket a gonosztól”.~–
131 XII | a szám járt el. Büntesd meg érte! Tégy rá tüzet!~– Hát
132 XII | utánam a Credót.~A lovagnak meg kellett mindent tenni, ami
133 XII | odatódul hát minden ember; meg a tüzet oltani, amit a robbanás
134 XIII | annak a kísértetnek, aki őt meg akarná most ijeszteni! De
135 XIII | puska villanása szakítá meg: ettől még jobban vakká
136 XIII | leánynak a fejét, úgy itatta meg vele.~Jólesett neki. Kényelmesen
137 XIII | vesztére esküdtem. Hej, meg is tartottam.~A leány rémültében
138 XIII | letakarítom a csemegéket.~Eltűnt meg visszatért, a kantusának
139 XIII | otthagyott lakomaasztalát rabolta meg érte.~– Válogass benne;
140 XIII | Válogass benne; ízleld meg; láss hozzá! Aztán tedd
141 XIII | Csak egy dolgot végzek. Meg ne ijedj itt magadban. Senki
142 XIII | császár egész kincstáráért meg nem tette volna ezt a lovag;
143 XIII | belemenni a kulcslyukba, azután meg, hogy valamiképp mégis belebicsaklott,
144 XIII | mégis belebicsaklott, akkor meg nem akart elfordulni benne;
145 XIII | ördöngös asszony odafenn meg úgy nevetett magában, a
146 XIII | torony felrobbantásával. Hogy meg volt vesztegetve az ellenségtől:
147 XIII | valami három mázsa lőpornál, meg egypár láda töltött gránát.
148 XIII | Hanem egy bajt nem sejtett meg. Azt, hogy a ketterhäuschentől
149 XIII | nem volt sehol.~– Nézzétek meg jobban, hátha felmászott
150 XIII | verekedés, szitkozódás zajára meg Wencezlauz segélykiabálásaira
151 XIII | parancsoló hang szólalt meg.~– Minő verekedés ez? A
152 XIII | leányt?~– Azt nem mondom meg.~Azt is mondhatta volna,
153 XIII | adjanak bakó kezébe, kínozzon meg, amíg vallasz, miért jártál
154 XIII | Csak te magad szabadulj meg. Itt a tolvajlámpás meg
155 XIII | meg. Itt a tolvajlámpás meg ez a kétcsövű pisztoly.
156 XIII | talán egyebet is. Csókolj meg, aztán siess! Már hallom
157 XIII | elmenekült.~És Juliánna annyira meg tudta tagadni asszonyi természetét,
158 XIV | lefegyverezésre sem adja meg magát. A bal kezébe fogott
159 XIV | Korponay János érkezett meg!~Nem lett belőle Uriás!~
160 XIV | sáncok előtt az ellenség, ti meg a város közepén ránk támadtok!
161 XIV | Azt, hogy nem akadályoztam meg az öregapámat abban, hogy
162 XV | nyársat; aztán fogják a kapát meg a szekercét; aki ács, kőműves,
163 XV | tornyot helyreállítani; aki meg szabó és varga, az menjen
164 XV | katonáknak. De már több gyíklesőt meg taglót ne hordjanak kendtek
165 XV | a sok elhányt lábhorogba meg mind a magunk lába akad
166 XV | hívogatnak. Azon pedig neki is meg kell jelenni, mert úgy illik.~–
167 XV | szétdűlt fortificatiót újra meg kell erősíteni. Hol van
168 XV | pompájában is úgy jelenék meg, mint kivétel a többi sörényes,
169 XV | felhívatik, hogy azonnal jelenjen meg raportra a generálisánál.~
170 XV | hazament a feleségéhez.~Ezért meg is érdemel egynapi árestomot.~
171 XV | még hagyján, hanem aztán meg a dobveréshez fogtak kinn
172 XV | istenasszony lesz.~– Bomolj meg! Ha a deputáció jön, vezesd
173 XV | nyújtva neki. „Hát nem ijedt meg az éjjel nagyon a tisztelendő
174 XV | műértő szemmel vizsgálta meg apróra az oltárt, magyarázatokat
175 XV | hogy ez itt Józsué; az meg ott Jákob, az angyallal
176 XV | kegyelmes uram – szólal meg Andrássy háta mögött a Serédy
177 XVI | kérdezé:~– Nini! Mondja csak meg kegyelmed, miért diktálta
178 XVI | jogát a főtemplom körül meg ne csorbítsák? Ezt nekem
179 XVI | ne csorbítsák? Ezt nekem meg kell értenem, hogy ez komoly
180 XVI | Ma márvánnyal traktálnak meg bennünket.)~Andrássynak
181 XVI | kiváló jeleneteit örökíték meg, remekül vésett csoportokban.
182 XVI | ősapa önfeláldozását örökíti meg, ki a feketehalál idején
183 XVI | Krisztus csodatetteit örökíti meg; a Rompauereké a Megváltó
184 XVI | Útközben több polgár szólította meg Alauda uramat; azon a lőcsei
185 XVI | beszéltek, amit csak ők értenek meg egymás között.~Alauda uram
186 XVI | mai örömnapon engedtessék meg nekik a csapszékeiket a
187 XVI | üzenetet saját maga ne vigyen meg a piacon összeröffent kocsmároscéhnek,
188 XVI | népének Belleville lovaggal meg teveled?~– Hát azt én hogy
189 XVI | te föl nem keltettél: ha meg nem jössz, tán egészen odaát
190 XVI | az impertinens kis Serédy meg nem állhatta, hogy el ne
191 XVI | Fabriczius türelmetlenül.~Ezen meg Korponay jött haragba.~–
192 XVI | haragba.~– No, de ahhoz meg már én értek, hogy hogyan
193 XVI | Dunajechez.~– Jézus Mária! Már meg Dunajecig megyünk!~– No
194 XVI | lepakolni, szánon leeregetni meg felhúzogatni; az ellenséggel
195 XVI | figyelme másfelé vonassék; ahol meg nagy erő áll ellent, vitézül
196 XVI | inkvizíciót gyertyavilágnál is meg lehet tartani – veté oda
197 XVI | kegyelmed csak akkor tudta meg a lőporfelrobbanást, mikor
198 XVI | zászlótartó.~– Már most mondja ön meg, chevalier de Belleville –
199 XVI | hogyan történhetett az meg, hogy amíg kegyelmed a hypothenusán
200 XVI | benne?~– Ezt nem tilthattam meg a szemeimnek.~– Nem hozott
201 XVI | Ugyan, bajtárs, mondd meg egyenesen, hogy jutottál
202 XVI | kiálta fel. – Tiltsa meg kegyelmed ennek az úrnak,
203 XVI | csendet Fabriczius szava törte meg.~– Nem kívántam kegyelmetekkel
204 XVI | a császári tábornok hoz, meg voltam nyugodva, mert bizton
205 XVI | mindezeket kegyelmetek és mondják meg, nincs-e oka, nem kötelessége-e
206 XVI | felruházott, vaskézzel ragadni meg a legelső embert, akit e
207 XVI | helyéről.~– No, hát ragadjon meg kegyelmed engemet a vas
208 XVI | Szegény jó barátom!~Ezen meg aztán Korponayt fogta el
209 XVI | az a valaki nincs itt, és meg sem nevezhető. Most már
210 XVI | is odacsukják, vagy ő öl meg valakit. Ezt majd csak később
211 XVI | Belleville-nek, hogy mondja meg igazán, hova tette azt a
212 XVI | hatalmával erőszakolja őt! „Meg ne rúgjam ezt a bírói széket;
213 XVI | rúgjam ezt a bírói széket; meg azt a rozoga fejedelmi trónust.”
214 XVI | bizonnyal.~De Fabriczius meg egészen vasból volt. S a
215 XVI | az emberi termetnek, s ha meg a kezeit felnyújtja, akkor
216 XVI | támaszt, ami őt azonban meg nem zavarja.~És amellett,
217 XVI | hidegvér.~Hányszor állt meg ez a furcsa alakzatú, rossz
218 XVI | hadsereg menekülését fedezze.~Meg is van aztán érte az a jutalma,
219 XVI | mintha csak most ismerné meg húszesztendei távollét után:
220 XVI | itt törvényszék van; azt meg éppenséggel nem is sejti,
221 XVI | borravalót adni a kocsisnak meg a két csatlósnak!~S addig
222 XVI | megajándékozottak szépen meg lehettek ijedve az ajándékhozótól.~–
223 XVI | tábornok parolája nem szökött meg.~– Én már tudok olyan esetet,
224 XVI | eszmejárását Czeldernek.~Az meg hevenyében arra vette, hogy
225 XVI | Szénaevők! No hát! Blumevitznek meg éppen a groszscherfeldi
226 XVI | hát az hogyan történhetett meg, hogy a császári hadsereg
227 XVI | arról a küldetésről, amivel meg lettem bízva. Ez az első.
228 XVI | azt hittem, hogy legjobban meg fog akadni, mint például
229 XVI | bajusza hegyét!) – Azután meg azon a másikon, hogy ami
230 XVI | hírül, aki akkor szökött meg innen tőlünk.~– S kitől
231 XVI | S kitől tudhatta azt meg Blumevitz?~– Hát a titok
232 XVI | Lőcse! Ugye nem hallottátok meg? – Biz ez nevetni való volt
233 XVI | kuruc tiszteknek; aztán meg mindenféle donációk: hát
234 XVI | persze! Ezt teneked csak meg kell tudnod. De nem akartam
235 XVI | reszkető kézzel ragadva meg Czelder karját.~– Mindjárt
236 XVII | módon történhetett volna meg az, hogy egy asszony eláruljon
237 XVII | a ponton, ahol az alakja meg van örökítve a kis kapura
238 XVII | felnyitotta a zsilipet, s akkor meg olyan veszedelmes rohammal
239 XVII | szomjas. A víz sós volt meg keserű. Ezért nem is igen
240 XVII | németországi ezermester találta meg a Scheibe-hegyen, a „Wünschelruthe”
241 XVII | férfi el nem árult, asszony meg nem tudott.~Csak az utolsó
242 XVII(1)| a század elején találták meg egy új építkezés alkalmával,
243 XVIII | Fabriczius János mégis úgy tett.~Meg nem törte szívén a jeget
244 XVIII | hogy énekeljenek el. Te írd meg a halotti bizonyítványt
245 XVIII | Fabriczius meghal, mert meg akar halni!~Erre a kategorikus
246 XVIII | amely így kezdődik:~Halld meg lélek,~Mert néked beszélek…~
247 XVIII | kiáltása sem szakította meg.~A hó is elkezdett esni;
248 XVIII | Fabricziusnak az agyát úgy meg nem zavarta volna annak
249 XVIII | és logikát tartott volna meg magának ama levél olvasása
250 XVIII | az eszét, s így eshetett meg, hogy reggel négy órakor
251 XVIII | anélkül, hogy valaki csak meg is szólította volna, hogy
252 XVIII | embernek minden törvényt meg lehet szegni, csak a lovagiasság
253 XVIII | hát jöjjetek értem! Ha meg akartok fogni ! – kiálta
254 XVIII | eltakarta. Elve nem kap meg egy Andrássyt, ha ezer labanc
255 XVIII | képezett. S tudta, hogy mi az?~Meg volt riadva.~Mitől ijedt
256 XVIII | volt riadva.~Mitől ijedt meg?~Attól-e, hogy a meglepett
257 XVIII | hogy egy vasakaratú ember meg tud halni magától is, ha
258 XVIII | második. – Nem halt még meg Fabriczius! – Fölkelek még
259 XVIII | beszélni, akkor sohasem értjük meg egymást; mert én nem azért
260 XVIII | kardjával beszél, énnekem meg van tizenkét muskétám, aki
261 XVIII | főhadiparancsnokság háza előtt álltak, meg is értették azt, de a városház
262 XVIII | látszik, hogy nem hallották meg elég világosan.~– Tűzzék
263 XIX | Kegyelmed most többet tudott meg, mint amennyire szüksége
264 XIX | kezeiket egy erős kötéssel meg nem kötik, addig a fegyvert
265 XIX | Én rájuk utaltam. Mondja meg, mi kifogása van ellenük?~–
266 XIX | Czelder Orbán, hanem ez meg abban csalatkozik, hogy
267 XIX | Belleville lovag bízatik meg Lőcse város főparancsnokságával,
268 XIX | kezét. Hiszen nem mondhatá meg, hogy azoknak a képeknek
269 XIX | érzést. Az árulókat, akik meg hagyják magukat venni pénzért,
270 XIX | meggyőződés vezérel át: azt meg tudják becsülni, és megtalálják
271 XIX | táborába, hogy ismertesse meg a fejedelemmel az ifjú király
272 XIX | belőle:~„Ne felejtkezzék meg kegyelmed a fiamról!”~Andrássy
273 XIX | ártatlan fiúcska. – Én egészen meg tudom fejteni az ő charádáit.
274 XIX | egy polgár nemes fogadta meg Fabriczius parancsolatát,
275 XIX | németnek is van eszel~Az meg azt gondolta ki, hogy a
276 XIX | németeknek, ő szöktette meg a leányt a vasketrecből;
277 XIX | nem törődött most ővele meg az ő asszonyával. A bolond
278 XIX | asszonyával. A bolond férj meg a csalfa asszony táncoljanak
279 XIX | Bizonyosan ezen keresztül szökött meg a leányzó.) Egynéhány lőporos
280 XIX | zsákot kapta a vállára. Meg se görnyedt bele a termete.~
281 XIX | lódította el maga elől, hogy az meg se állt a szobája túlsó
282 XIX | hatalmassá tevém. Amit tettem, meg van írva már, csak a pecsét
283 XIX | dobta a kardját.~– Nem öllek meg! Az neked nagy becsület
284 XIX | kezed közül, nem mérgezed meg a lelkét! Elviszem magammal,
285 XIX | bujdosásban, hadd szokja meg a becsületes kolduskenyeret!
286 XIX | Úgy rémüldözött, mintha meg akarná másítani a szörnyű
287 XIX | gyönge ölelgetésével, aztán meg a haditörvényszék a zűrzavaros
288 XIX | eléje? Hol sétálni van, hol meg alszik!~Mikor aztán berohant
289 XIX | a két ágy, a kisfiúé is, meg Pelargusé is. (Anyjánál
290 XIX | éppen akkor gyújtogatták meg kanócaikat a tűznél.~Hát
291 XIX | asszonyt, aki megcsalt; meg valamennyi latrot, akikért
292 XIX | izzó parázsra; de biz az meg sem sercent.~– Hát ez már
293 XIX | Nem haragszom? Nem öllek meg! Még agyon sem csiklandozlak!
294 XIX | dolgáról, azután a seregekéről meg a tisztekéről – és az ő
295 XX | FEJEZET ~A fehér zászló meg a piros zászló~Amint a déli
296 XX | állt és bámulta, hogy „sül meg” az ő puskapora a tűzben.~–
297 XX | öreg trotty? Te haltál meg! El is énekeltetted magadat.
298 XX | ki nem szajha,~Ki az urát meg nem csalja.~
299 XX | kitáncoltad már magadat? – szólalt meg a háta mögött a visszatért
300 XX | száját a kezével, mintha meg akarná magát büntetni ezért
301 XX | polgárhadnak.~És akkor az történt meg, amit Blumevitz előre megjósolt
302 XXI | használták széltében.)~A vár meg volt rakva erős helyőrséggel.
303 XXI | Ahelyett, hogy „de szabadíts meg minket a gonosztól, Ámen”,
304 XXI | végződött: „De szabadíts meg minket a némettől, Ámen.”~
305 XXI | szemináriumot kitanulta, s ha onnan meg nem szökött volna, azóta
306 XXI | pipájából nagyokat húzzanak, meg a pálinkás csutoráját meglopják,
307 XXI | roppant nagy szekrény állít meg bennünket: tán a külseje
308 XXI | Még ezzel sem elégelte meg. Tudta jól, hogy vannak
309 XXI | elhallgatott vele, senki se tudta meg járását, kelését.~Hajh,
310 XXII | napot minden évben fényesen meg szokták ünnepelni. Néhány
311 XXII | őhozzá; ahogy az ő lelke meg van telve annak a képével,
312 XXII | hoz a kegyelmes asszonynak meg a Miklós generálisnak.~Erre
313 XXII | képezte.~– Merre találom meg a Miklós generálist? – kérdé
314 XXII | fajtából, hogy jártassa meg egy kicsit, amíg ő visszatér;
315 XXII | zúzmarát a kacagányáról meg a süvegéről, indult arrafelé
316 XXII | erős lengyel pálinkával; az meg volt gyújtva, kék-zöld lángja
317 XXII | mosom.~– No hát, tanuld meg, hogy én csak odafenn vagyok
318 XXII | jelenti.~– No, hát tudd meg, fickó, hogy én megesküdtem,
319 XXII | lábai előre vitték, a feje meg hátrafelé.~Az elfutott hírhozó
320 XXII | vette azt körül, egy vaskör meg egy bűvkör.~Az utóbbiról
321 XXII | olvashat, senkit sem zavar meg.~A felnyitott levél pedig
322 XXII | beszél!~Csak Zsófia értette meg a dühöngést.~Bizonyára Miklós
323 XXII | másik” templomban találták meg vele, azért ez a féktelen
324 XXII | István!~– Isten némítsa meg a szádat! – sikolta fel,
325 XXII | azután a nagy magtár ajtaját, meg a lisztes hombár ajtaját,
326 XXII | lisztes hombár ajtaját, meg a mészárszék ajtaját, meg
327 XXII | meg a mészárszék ajtaját, meg a tulokistálló ajtaját,
328 XXII | a tulokistálló ajtaját, meg a koldusmenedék ajtaját (
329 XXII | lefeküdt.~Hát a szakácsok meg a bébillérek, amint hozzá
330 XXII | hűségével szerezte ezt a várat, meg minden gazdagságát. De nagyon
331 XXII | gazdagságát. De nagyon ifjan halt meg, élte virágában, egy kis
332 XXII | a tekintetéből, hogy ezt meg nem ejté se félelem, se
333 XXII | szaladjanak. Úgy védelmezte meg a kis árváját.~– Hiszen
334 XXII | volt, azért tette), annak meg a török császár volt a szövetségese,
335 XXII | kis várőrséget tartotta meg Krasznahorkán. Minden kincseit,
336 XXII | elbámulva Zsófia.~– Hogy úgy meg tudott ijedni egy kísértettől!
337 XXII | nehéz lépések dobaja zavarta meg.~Az ajtón Miklós bátya toppant
338 XXII | tűz. Aki az első lángjában meg nem ég, az megmenekül. De
339 XXII | ellen nem volt oltalom, meg kellett benne fagyni.~Zsófia
340 XXII | látta, hogy maga kezdje meg a támadást. Kemény hangon
341 XXII | ideje alatt.~– Bántottam meg valakit méltatlanul? – kérdé
342 XXII | millió szájjal: „Tartsd meg, óh uram, Magyarországot!
343 XXII | az Isten, ha nem hallja meg annyi ajaknak a szózatát,
344 XXII | S az Úr azokat hallgatja meg!~– És így utoljára Andrássy
345 XXII | volna tőlem. Nem is felelne meg a kötelességemnek. Mikor
346 XXII | ne hagyd!” Megfogadtam, meg is tartom. A várat jól felkészítém:
347 XXII | fenyegetést ki tud mondani, az azt meg is tudja tenni.~– Azért
348 XXII | Ellenkezőleg, sőt inkább meg akarlak fosztani ettől az
349 XXII | csak tesz. Csak előre megy, meg nem áll, hátra nem lép,
350 XXII | mond valamit, az már akkor meg is van téve.~Zsófia, amint
351 XXII | égetik a tömjént. – Tudd meg, hogy a te bálványképed
352 XXIII | gyöngédebb indulat nem szállta meg a lelkét. A zárdában aszkétának
353 XXIII | danolják a „kocsmagenerális meg a szépasszony” nótáját.
354 XXIII | szónál olyan hevesen ragadta meg két erőszakos kézzel Zsófia
355 XXIII | nagyobbik fiát, mintha rögtön meg akarná őt fojtani. A gyermek
356 XXIII | egy kastéllyal fizet is meg minden örömnapért. De bánom
357 XXIII | képem! Védd magad! Szólalj meg! Mondd, hogy nem igazak,
358 XXIII | kínzójával.~– Hát mindent meg akarsz-e tagadni a mai napon?~–
359 XXIII | minden mérgeivel itatta volna meg Zsófiát, nem ölte volna
360 XXIII | Zsófiát, nem ölte volna meg olyan kegyetlenül, mint
361 XXIII | az elméjét vele.~Tanulja meg belőle, hogy az a bálvány,
362 XXIII | imádott, cserépből van.~Tudja meg, hogy a szerelem csak mese;
363 XXIII | a bölcsek! Hogy ölhetne meg valakit olyan fájdalom,
364 XXIII | semminek: a léleknek. És mégis meg tudja emészteni ezt a mindenttudó
365 XXIII | senki sem tudja, miben hal meg?~De soha nem hallotta senki
366 XXIII | hogy a Mindenható őrizze meg minden veszélytől és kísértetektől
367 XXIII | süt, másszor a hó esik, ma meg éppen villámlott; mennykő
368 XXIII | mikor úton voltál.~– Nem árt meg énnekem az a zivatar, ami
369 XXIII | Ha férfit bántottak volna meg úgy, ahogy téged, halálos
370 XXIII | mint a török kádinák, akik meg tudnak osztozni egy férfi
371 XXIII | Kérd szépen, hogy tartson meg asszonyának. Zsófia büszkén
372 XXIII | hittem, fogadásod tartja, meg nem haragudni soha. Most
373 XXIII | Csak a cselédjétől tudta meg az asszony, hogy Miklós
374 XXIII | mártatja, s úgy égetteti meg. (Hiszen talán nem tette
375 XXIII | Hiszen talán nem tette volna meg, de nagyon megijesztette
376 XXIII | így végezte: „de szabadíts meg minket a némettől!”, hol
377 XXIII | minket a némettől!”, hol meg ahelyett, hogy „bocsásd
378 XXIII | ahelyett, hogy „bocsásd meg a mi bűneinket, miként mi
379 XXIII | vétetteknek”, ezt mondta: „büntess meg minket a mi vétkeinkért,
380 XXIII | odafigyel. De még azt is meg tudta ítélni, hogy ki milyen
381 XXIV | halálos baját nem gyógyították meg, sem az aqua vitaek, sem
382 XXIV | bátyjára.~– Miért ríkattad meg az anyámat?~– Ejh! Te gyerek
383 XXIV | lihegő szóval rebegé:~„Tartsd meg Isten a mi hazánkat, az
384 XXIV | testi-lelki gyötrelemtül, meg sem szólalt, az imádságot
385 XXIV | kiáltá:~– Anyácskám! Ne halj meg!~Zsófia hirtelen fölnyitá
386 XXIV | ha meghalna!”~Ha nem érné meg az ura hazajövetelét.~Magához
387 XXIV | néztek bennünket, a hadnagyok meg Miklós bátya.~– S te azt
388 XXIV | gyermekeivel lövöldöztetem meg.”~– Jézus Mária, irgalmazz! –
389 XXIV | ragálya a gyermekszíveket lepi meg legkönnyebben.~Ez a kisebbik
390 XXIV | lesz annak. Csak te ölelj meg, majd attól elmúlik.~S az
391 XXIV | Hát ha azt akarod, hogy meg ne haljak, itt maradjak:
392 XXIV | levélvivőnek. Vigyázz, hogy meg ne találják nálad!~– Óh,
393 XXIV | elfér bennük. Arról ismerni meg őket, hogy az írás meg a
394 XXIV | ismerni meg őket, hogy az írás meg a fej a két oldalon egymás
395 XXIV | tünemény. Egy dúvadnak is meg kellett juhászodni tekintetétől.~
396 XXIV | beváltod, hiszem, de hogy én meg fogom akadályozni, azt fogadom.
397 XXIV | hagylak itt.~Ezzel aztán meg voltak nyugtatva mind a
398 XXIV | füldob, hanem a szív hall meg. Látszik valami, amit eddig
399 XXIV | létezett érzékek ismernek meg. Jön az a tudás, amit nem
400 XXIV | hogy ilyen semmitől is meg lehet halni! Miklós elhagyta
401 XXIV | esendő dolgaikat vallják meg, a titok szent zára alatt.~
402 XXIV | hogy az egyik zölden eszi meg a szénát, a másik szárazon.~
403 XXIV | valamennyit a várból. Most meg a várnagy jön oda hozzá,
404 XXIV | aztán gyere, legény, mutasd meg, hogy mit tud egy igazi
405 XXIV | Hát most majd azt mutasd meg az examinatoroknak, hogy
406 XXIV | célba lövök. Hadd mondjam meg neki!~– Csak te maradj itt
407 XXIV | palástjába. Egy ilyen látványtól meg kell tébolyodni! „Hajts
408 XXIV | gyereknél. Nem szokta még meg a gyomra az erős papramorgót.~
409 XXIV | többiek rémülten álltak meg a templom előterében.~A
410 XXIV | emberi alakot?~Ott van! Meg lehet tapintani.~És a gyermeknek,
411 XXIV | virrasztani; s mi nem engedjük meg, hogy őt eltemessék, míg
412 XXIV | nem jön.~– Hiszen nem halt meg! – szólt utána az öccse. –
413 XXV | Annak az embereitől hallotta meg, hogy a krasznahorkaiak
414 XXV | a fegyvert, nyitogatták meg a várkapukat. A nemzet ki
415 XXV | szabad ostrommal támadnia meg a saját várát.~Egyedül akarta
416 XXV | testvére, Sándor szúrta-e meg dákossal az érsekújvári
417 XXV | a szívében egy anyának, meg kell neki ragadnia a fia
418 XXV | őt megriasztani?~És vajon meg van-e még töltve az a négycsövű
419 XXV | tanyáztál. Hanem hát őszintén meg kell mondanom, hogy ennek
420 XXV | Blumevitz? (Ezt kérdezé. Azt meg sem akarta engedni még gondolatban
421 XXV | kacagni.~Egészben véve nagyon meg kellett elégedve lennie
422 XXV | a Thurzóházban. No, hát meg vagy velem elégedve?~Andrássy
423 XXV | De hát a másik?~– Az meg méltóságos Löffelholtz generálisné
424 XXV | körülötte levő asszonyokét is meg tudta védelmezni. Még a
425 XXV | felforgatott. A „Schimmelt” meg a „Haust” úgy fellicitálta,
426 XXV | gregarius játszónépnek, hol meg az utolsó obulusát is elnyerte
427 XXV | hangjával árulni a fehér lovat meg a házat, ki ad többet érte?~
428 XXV | bécsieket, amivel fele út meg van takarítva.~A levelek
429 XXV | Alauda úr aztán úgy őrzi meg az államtitkokkal terhes
430 XXV | kimondatlan gondolat ember agyában meg is szülemlik.~De hát mi
431 XXV | Keresték, hogy hol tegyék meg őket földesuraknak.~Ez nem
432 XXV | manifesztálni akarja, térjen meg azonnal. Pálffy megint visszaírt
433 XXV | súgta.~(Jó angyalának! Mások meg az ördögének nevezték azt
434 XXV | érkező levelekből azt is meg lehetett tudni, hogy hanyatlik
435 XXV | varázstól szabadult volna meg, mely tiltotta neki eddig,
436 XXVI | Farkasfalvára utazott is, meg nem állhatá, hogy ebédre
437 XXVI | előjött a kapuszobából, s meg akarta tudni, hogy kinek
438 XXVI | amíg azt a kétfejű sast meg nem látják, ki nem eresztik
439 XXVI | egyik ember nevet, a másik meg bosszankodik.~– Ejh, énnekem
440 XXVI | egy füst alatt részedre is meg lehetne tenni a rendelkezést.
441 XXVI | Tehát a lovag felől egészen meg lehetett nyugodva.~A minnelovagok
442 XXVI | aztán Belleville aláírta, meg is pecsételte a salva guardiát,
443 XXVI | veszély az.~– Csak nem esznek meg tán a farkasok?~– Nem. Kegyelmes
444 XXVI | Andrássy nélkül tartották meg a Thurzó-házban a szokott
445 XXVI | azonban~Löffelholtzék szintén meg tudták szerezni a barátaik
446 XXVI | skrupulizáljanak most. Kössék meg a békét, amint ezt a levelet
447 XXVI | plenipotentiájával. De ha a császár meg talál halni, amit ne adjon
448 XXVI | követelni, s senkinek sem ad meg semmit az eddig tett ígéretekből.
449 XXVI | császárt úgysem gyógyítja meg.~– Beszélni akarok vele.
450 XXVI | ha az egeket ostromlom is meg!~Nagy nehezen tudták rávenni,
451 XXVI | lovaival késő délután érkezett meg a poprádi vendéglő elé.
452 XXVI | a bagósüvegét sem emelte meg, nemhogy maga emelkedett
453 XXVI | bográcsot. Anyádnak mondd meg, hogy készüljön a vacsorához.
454 XXVI | egy miatyánk alatt esik meg. A poprádi kovács nem Szent
455 XXVI | a tavalyi bocsok egyikét meg Hanzi durrantotta le. A
456 XXVI | Husz apó azzal dicsérte meg a hazatérő vadászt, hogy „
457 XXVI | fainul borssal és babérral meg szerecsendióval, medvetalpkocsonyának.
458 XXVI | nyitva felejtették? Gyónják meg a papnak!~A vadászat fáradalmai
459 XXVI | Gergely” utoljára rázta meg a szakállát.~Az ilyen ónos
460 XXVI | langepuffot” játszani, meg a fiataloknak a vadászkalandjait
461 XXVI | nézve, hogy miért maradjon meg éjszakára egy közbeeső állomáson,
462 XXVI | Husz-ivadék azzal a hírrel lepte meg a poharazókat, hogy a kakas-lomnici
463 XXVI | pattogatással ösztönzé a gyeplűst meg az ostorhegyest a sebesebb
464 XXVI | anélkül, hogy a bőrfüggöny meg is mozdult volna.~Andrássy
465 XXVI | a kovács előtt sem állt meg, hanem gördült tovább.~–
466 XXVI | által, őt még nem csalta meg egy is.~Hogy őt még csak
467 XXVI | egy is.~Hogy őt még csak meg sem látták volna, az útfélen
468 XXVI | hajtatott. Ott természetesen meg kell pihennie, míg az új
469 XXVI | Jól van. Nem álltak itt meg, lovakat váltani?~– Nem.
470 XXVI | aerariumnak négy garast.~S addig meg sem hagyta nézni a levelet,
471 XXVI | aztán megkapta a levelet.~Meg sem nézte jól, csak eldugta
472 XXVI | a csalfa asszony őt csak meg akarta bosszantani. Üres
473 XXVI | arról, hogy miért másította meg a szándékát.~Erről a szóról, „
474 XXVI | szemére!~Most tudta csak meg, hogy mi volt az, amit elveszített.~
475 XXVI | hogy a hintaja ott állt meg a Hernád hídján, különben
476 XXVII | hol az egyiket világítja meg a nap, hol a másikat.~Mind
477 XXVII | ha azzal a hírrel lepné meg, hogy most Bécsbe utazott.~
478 XXVII | hőst, az addig onnan ugyan meg nem menekült, míg az ő egész
479 XXVII | Fabriczius leányáét apróra meg nem értette.~A hercegnek
480 XXVII | a király nagy beteg, ha meg talál halni, más államférfiak
481 XXVII | volnának.~Eugén herceg egészen meg volt lepetve ennek az asszonynak
482 XXVII | minket nem azért szabadított meg, hogy elveszítsen. Kegyelmed
483 XXVII | azt, mint a saját nagyjai.~Meg volt fogva egészen. Engednie
484 XXVII | a hálaimája. S a király meg fog engemet érteni. És akkor
485 XXVII | királyhoz mehessek!~Jenő herceg meg volt rendülve az elemszerű
486 XXVII | csomóra kötök, s nem égetem meg vele a kezemet. Te csak
487 XXVII | válságot előidézze.~Ő újítá meg a fekélyektől elcsúfított
488 XXVII | hallotta; csak Juliánna maradt meg a helyén rendületlenül,
489 XXVIII | idegeit. A halál jelent meg előtte.~Az az oroszlán fejű
490 XXVIII | pénzébe fog kerülni. Engedje meg, hogy én is járulhassak
491 XXVIII | Szathmárra Pálffyhoz, mutassa meg neki a tőlem kapott passe
492 XXVIII | urakat, hogy ki-ki maradjon meg a helyén, míg a trónörökös,
493 XXVIII | barátságot azonban még nem tette meg Korponaynénak, hogy más
494 XXVIII | azon keresztül vizsgálta meg az iraton levő pecsétet
495 XXVIII | hadbíróságnak, hogy ejtse meg a vizsgálatot.~– Ezer milliom
496 XXVIII | kendtek privilégiumát.~– Akkor meg éppen pogányok leszünk.~–
497 XXVIII | pogányok leszünk.~– No, hát ha meg kell lenni benevolisatiónak,
498 XXVIII | Már aztán csak kövesse meg magát Andernach lovag, ha
499 XXVIII | nem robbantották.~Akkor meg aztán elképzelhető, hogy
500 XXVIII | kiejtésében semmi lengyeles; de meg a logikával is tökéletesen
1-500 | 501-874 |