Fezejet
1 III | No legalább ma nem fogsz többet beszélni – mondá Alauda
2 X | nagyatyjához.~– Lásd! Én már többet is tudok. Nekem arról is
3 X | siess az utadra!~Pelargus többet tudott az elégnél. A költői
4 XIII | elrepült, hogy rá sem talált többet a hóban.~– Hát ti többiek,
5 XIV | vissza a kis kapitány. (Többet tud már az ABC-ből a három
6 XIX | Trautsohnnak:~– Kegyelmed most többet tudott meg, mint amennyire
7 XXII | más módja.~Nem is szólt többet semmit; csendesen összeszedte
8 XXII | elraknám, hogy elmenne a kedve többet elhagyni a koporsóját!~Zsófia
9 XXII | hogy te lész az, aki soha többet be nem lépsz egy házba,
10 XXIII | füleit! – monda Miklós. – Többet tud az már eddig is az elégnél.
11 XXIII | kérdést sem teszek hozzád többet.~Az Korponay János levele
12 XXIII | tart, bort nem iszik; annál többet mérgelődik, ezért az arcszíne
13 XXIII | üdvözlés nélkül kiment.~Többet nem beszélt Zsófiával.~Csak
14 XXIV | tudod? Akkor, látod, én többet tudok, mim te. Vannak ilyen
15 XXIV | itthagynál? Sohasem látnál engem többet.~Erre a szóra a gyermek
16 XXIV | alvást.~Hátha az a másik alvó többet tudott erről a világról?~–
17 XXIV | arra tudom a feleletet! Hol többet, hol kevesebbet.~– Habes
18 XXIV | Ferkó Miklóstól.~– Nem lő az többet. Mert az elmegy kispapnak
19 XXIV | a szerszámod! Nem lövök többet az apámra! – Ah, hogy szorítja
20 XXIV | lelkeinknek.~Frater Nicolaus.”~*~Többet nem tudni Andrássy Miklósról.
21 XXV | lovat meg a házat, ki ad többet érte?~No, ez most kedvező
22 XXIX | nádasban, hogy a kutya sem ugat többet felőle.~– Azt nem jó lenne
23 XXIX | nyomban, hogy sohase kívánsz többet, ha még egyszer hátra mered
24 XXX | kuruc hadsereg nem tesz már többet tizenháromezer lovasnál,
25 XXXI | ne lásson és ne halljon többet semmit! – De a kíváncsiság
26 XXXIII | gyermekeket gúnyolni.)~– Többet fogok neked elmondani, mint
27 XXXV | megbánték, aki énmiattam többet és rosszabbat szenvedett,
28 XXXV | Most már még egy titkommal többet ismer kegyelmed – suttogá
29 XXXVII | sárgarépához sem ülnék le vendégül többet, amit az ő keze főzött.
30 XXXVIII| azután nem is hagyta el többet magától, hanem ráült, vagy
31 XXXIX | ecettel, se mazsolaszőlővel többet; hazasiettem, hogy az amnesztiában
|