Fezejet

 1 V      |     Rákóczi György fejedelem hadat kezdett a császár ellen, inkább
 2 VIII   |    hirtelen nekiiramodott, s futni kezdett szélgyorsasággal a Thurzó-ház
 3 XII    |        Rövid időn aztán az ápolónő kezdett el horkolni. S ha ezzel
 4 XII    |           futó hölggyel kergetőzni kezdett a szobában, míg az utoljára
 5 XII    |          hölgy egy hetedik strófát kezdett, amit még Andrássy István
 6 XIII   |          nem nyitotta fel.~A lovag kezdett csendesen káromkodni.~Az
 7 XVI    |          az agyában. Most már ő is kezdett érteni valamit. Hogy mily
 8 XVIII  |            csak kapta magát, sírni kezdett az elnöki székben, hogy
 9 XVIII  |       mellé.~Az ég már pitymallani kezdett, a piacon levő férfiak megláthatták
10 XIX    |        arcképalbuma.~Ezáltal aztán kezdett Juliánnával még nagyobb
11 XXII   |         elkezdték már; éppen akkor kezdett volna el első álmot aludni
12 XXII   |           Miklós fejében csak most kezdett egy kicsit a köd felszakadozni;
13 XXII   |        Lőcse falai közt.~Alkudozni kezdett a lelkével. Illik-e, szabad-e
14 XXVI   |           udvarára, sőt inkább itt kezdett el a postakocsis leghatalmasabban
15 XXVII  |          beszéde mostan.~Imádkozni kezdett.~– „Mi atyánk, ki vagy a
16 XXVIII |             hogy a kancellár hinni kezdett abban a fogadásában: „Én
17 XXVIII |           váltani megállt.~Itt már kezdett olyasmit sejteni, hogy őelőtte
18 XXVIII |           kétfelől.~Most már mégis kezdett élni a gyanúperrel, hogy
19 XXIX   |           Andernach lovagnak pedig kezdett a feje egyre nehezebb lenni.~
20 XXIX   |            a mocsárvilág ébredezni kezdett, közel volt a hajnal. Vadkacsa
21 XXIX   |    keresztülgázoltak, már virradni kezdett. A mocsárvilág egyszerre
22 XXX    |          gyermek.~Azután dühöngeni kezdett: „Hogy történhetett ez meg?”~–
23 XXXI   |     ismerik többé! A világ forogni kezdett szédülő agya körül; keze
24 XXXI   |        Most már maga Korponayné is kezdett kíváncsi lenni, hogy mi
25 XXXI   | Juliánnának erre a látványra zúgni kezdett az agya. Nem volt ő elkényeztetve:
26 XXXII  |            sajátságosan bizseregni kezdett. Ilyenkor nem lehetett vele
27 XXXII  |            valami szomorú dúdolást kezdett neszelni, mintha temetési
28 XXXIV  |       aztán a térdvasai segélyével kezdett egy faderék vastagságú jégcsapon
29 XXXVIII|         Hát nem fogadott jól?~Most kezdett még csak igazán kacagni