1-500 | 501-784
bold = Main text
Fezejet grey = Comment text
1 I | lépcsőket díszíti a vadsóska és bodzabokor. A déli nap csak
2 I | már össze van repedezve és megkopva; de az arc mind
3 I | öv; kezében szegfüvekkel és tulipánokkal hímzett zsebkendő.
4 I | elárulta a nemzetét.~Az első és egyetlen nőalak az egész
5 I | Korponayné, Ghéczy Juliánna.”~És ugyanez a Ghéczy Juliánna
6 I | Védangyala volt a népnek, és azoknak, akiket szeretett.~
7 II | a világ kereskedelmének és iparának minden közszükségre
8 II | iparának minden közszükségre és úri fényűzésre szolgáló
9 II | város a közvetítő a kelet és nyugat között. Karavánjai
10 II | Három világrész terménye és gazdagsága váltakozik e
11 II | alatt; a halmaza a posztó és len kelmének, amiknek a
12 II | téli évadban: csamlottból és csimazinból a közrendű népnek,
13 II | külső viseletére nézve Árpád és Tuhutum ivadékaihoz hasonlít,
14 II | házajtó, minden kapubolt és minden férfi a pecsétnyomó
15 II | könyvből olvas; – egy gyalu és cirkalom; – egy szivattyús
16 II | cirkalmas férfi templommal és toronnyal; – három kalász
17 II | toronnyal; – három kalász és a pelikán; – egy mérleg,
18 II | ördögöt ábrázolja, szarvakkal és hosszú farkkal: az a Täufel
19 II | farkkal: az a Täufel családé. És a többiek is, kiket a magyar
20 II | Raicheburg, Borad, Zabeyer és a többi: egy egész tömeg
21 II | lőcseieknek. Tele van a királyok és dynasták emlékeivel, akik
22 II | viseli. Az oltár, a faragó és festőművészet csodaszép
23 II | patríciusok buzgalmáról és bőkezűségéről tanúskodik;
24 III | gyermek – Az irámszarvas és a százszorszép asszony~A
25 III | tanácsbelit. De Hortis, fegyverrel és vassal kereskedő patrícius
26 III | családapa a maga élete párjával és gyermekeivel, akik a szenátorok
27 III | hogy melyik hol lakik, és mi a világi foglalkozása.~
28 III | eddig felgyülekeztek, urak és asszonyságok, mind gyalog
29 III | kengyelfutó; a szán mellett és mögötte pedig nem kevesebb,
30 III | megérti ezt az ismerős szót, és rögtön megáll.~– Üh! Micsoda
31 III | dervisgenerális”, akitől a németek és rácok jobban féltek, mint
32 III | burkolva, mely a homloka és az álla körül csavarodva,
33 III | Operenciákra, hát oda is elmegy, és megint visszajön.~– De hát
34 III | lévén ma Szilveszter napja, és mind e napig én magam vagyok
35 IV | IV. FEJEZET ~Szent Jakab és Luther Márton – Német palást –
36 IV | Szent Jakabbal.~S az apostol és a reformátor szépen összefértek
37 IV | szépen összefértek egymással; és mindazok az aranyos szent
38 IV | meg Gideon az amalekitákat és filiszteusokat, kihozva
39 IV | fejedelem, az amalekiták és filiszteusok pedig a németek
40 IV | filiszteusok pedig a németek és rácok. Verjük mi azokat!
41 IV | köztársaság volt, tízek tanácsával és elnökkel. Valamennyi szuverén
42 IV | talpra áll, s egy szívvel és szájjal rázendíti a zsolozsmát: „
43 IV | templomot, s Szent Jakab és Luther Márton ismét egyedül
44 IV | oszlopot emel a vállán, és az Igazság, szokás szerint
45 IV | szokás szerint pallossal és serpenyővel a kezében; mind
46 IV | Borád patrícius, szappannal és viszgyertyákkal nagyban
47 IV | tanács, tekintetes, nemes és vitézlő tanács urak! Íme
48 IV | őkegyelmességének, Csíkszentkirályi és Krasznahorkai báró Andrássy
49 IV | hogy tekintetes, nemes és nemzetes Korponay János
50 IV | a patríciusok, a papok és egyéb celebritások; úgy
51 IV | ebben mindnyájan megegyezünk és jóváhagyhatjuk.~Most taszigálták
52 IV | alatt tartják a városunkat, és mi készen lehetünk, hogy
53 IV | katonáinknak a kenyere, fügével és marcipánnal tartjuk ki őket.
54 IV | kezdtek, megrökönyödött és leült.~– Csak én ma ne communicáltam
55 IV | Bizony pedig a kenyér- és zsemlyepozíciónál egészen
56 IV | a méhser-, a marcafánk- és viaszgyertyatételeknél ismét
57 IV | még valami módon szappant és vasat feltálaltani; tudom,
58 IV | feltálaltani; tudom, Trux és De Hortis uramék is megnyugasztalva
59 IV | liga tagjai közül: Trux és De Hortis s duóban kiabálták:~–
60 IV | rettenetes vádat kiejté:~– És sáfrány = tizennégy forint!~
61 IV | aztán megcsóválta a fejét és leült. Ez igen praktikus
62 V | bölcsességét minden nép megérti és szívesen beveszi. Azért
63 V | A lélek! Mély pietással és nem mély pohárral szabad
64 V | szabad csak közelíteni felé. És elvégre egy kifaragott fülkében
65 V | Versailles-ig, ajándékul királyoknak és minisztereknek, apró átalagokban.
66 VI | tudományával felfedezte és a városház falrejtekeiből
67 VI | magammal; tokaji borokat és aranyserlegeket, amikből
68 VI | bolond, az nem lehet bíró. – És eszerint most két főbírája
69 VI | előrelátással egész nyáron és őszön át gyűjtött, oly módon,
70 VI | dínomdánom folyt éjjel és nappal, s mikor aztán az
71 VI | feladja a várát, s magát és gyermekeit engedje fogságra
72 VI | bizonyítá a harmadik; és így sorba valamennyien. –
73 VI | hozatott, akkor ez semmi és semmis! – mondá Fabriczius,
74 VI | Mérgesen tépte le azt magáról és botjára göngyölítve, odadobta
75 VI | ellentmondást lehetetlenné tett.~– És most igazítsuk ki a tanács
76 VI | védelmező hadsereg generálisa és főtisztjei újesztendő napján
77 VI | újesztendő napján rangjukhoz és a helyzethez illőn megvendégeltessenek.
78 VI | szolgáltatni ugyanaz a füstölt hús és fekete kenyér, egy kancsó
79 VI | egy spanyol pengéjű kardot és egy percussiós pisztolyt,
80 VI | nemesasszony, mint a többi.~– És egyúttal minden éjszakai
81 VI | polgároknak én parancsolok.~És azzal elrendelé, hogy a
82 VI | főbíró uram?~– Nem voltam és ma nem is megyek. Az én
83 VII | jezsuitaszeglet, a kőember és a kőasszony~A ketterhäuschen1
84 VII | alkotójától az ártatlanság és lángoló szerelem jelvényeivel
85 VII | két emberfej: egy férfi és egy asszony; mind a kettő
86 VII | hogy Rákóczi Ferencnek ő és Engelmeyer a legkedveltebb
87 VIII | volt már odáig. A leány és az őrjárat kinnmaradt az
88 VIII | dörzsölgetve kérdezé halkan és nyájasan:~– Volt már odahaza
89 VIII | az ellenségben bátorság és lélek volna, ott törhetne
90 VIII | büszkén felemelte fejét, és tompa hangon, mintha láthatatlan
91 VIII | hóhér a delikvensért eljön és átveszi őt. Ételt, italt
92 VIII | két hideg januáriusi napon és éjszakán az őrtűz mellett. –
93 VIII | dugta az arcát a kámzsája és karjai alá.~Ezeket végezve,
94 VIII | megszállva tartja háza népével és cselédjével. Fabriczius
95 IX | Én tisztelem a Brutusokat és Foscariakat, akik a saját
96 IX | ideküldött, amíg a város és a fejedelmi hadsereg ultimátumát
97 IX | küldött élelmiszereknek és lőporral, holnap este kell
98 IX | fedezet alá a küldményt és erőt erővel verve vissza,
99 IX | János?~– Felelek róla.~– És a feleségéről is?~Andrássy
100 IX | előtt eldicsekedjék vele és elég veszedelmes, hogy búcsúzás
101 IX | negyvennyolc óra alatt. – És ha Korponay szerencsésen
102 IX | bajuszát pödörgeté némán.~– És mivelhogy én apa vagyok –
103 IX | törvényt, amit a város, a haza és a becsület diktált, s megszabadítsam
104 IX | Kegyelmed látott már sokaktól és nagyoktól megsiratott fejeket
105 IX | lát maga előtt térdepelni és esedezni a gyermekemért;
106 X | versét a kurucok, még a tótok és németek is.~A fehérszemély
107 X | enged láttatni a kalpag és prém, haja és bajusza fehér
108 X | láttatni a kalpag és prém, haja és bajusza fehér a zúzmarától,
109 X | Azzal a két kezének hüvelyk- és mutatóujja hegyével megcsípte
110 X | asszony, s felugrott hevesen, és egész indulattal odaveté
111 X | János azért kapott rangot és nagy birtokot –, mert a
112 X | szobákban. Jöjj le, Pelargus, és zárd be utánam a grádicsajtót.
113 X | jól gondját viseld.~A férj és feleség megölelték egymást,
114 X | alatt azt az élelmiszert és puskaport, amit Fabriczius
115 X | hadifelszerelése, pénzverő műhelye és a legrajongóbb hűségű német
116 X | előtte áll, magas, délceg és karcsú; orcáin rózsagödröcskék,
117 XI | hogy azon kikönyököljön, és az ablaka alatt megálló
118 XI | kiöblösülő vaspálcákból és lakatosmű cikornyákból készült
119 XI | kikönyökölő az utcára kinézhessen, és mégis vasrács alatt legyen
120 XI | ami által a jó erkölcsnek és az illedelemnek teljesen
121 XI | körülrámázva. Arca fehér és piros, a borotvált helyeken
122 XI | közül egyben pofon ütnek és kidobnak, de hatban sikerül.”
123 XI | nyolc órakor, s ott ül, és tart szóval, míg el nem
124 XI | szükségem van a recipéjére.~– És az én epigrammomra? – kérdé
125 XI | A jó alkalom.)~– No, és az occasio bona, az itt
126 XI | Az igaz, hogy itt van.~– És így kapitulál a vár? – Ostrom
127 XI | Éljenek a vallásos hölgyek! És azután?~– A többi az ön
128 XI | Mindazt együtt szenvedte vele.~És mégis azt tudta mondani
129 XI | szokott.~Megvetette az ágyát, és aztán levetkőzött és lefeküdt.~
130 XI | ágyát, és aztán levetkőzött és lefeküdt.~És tudott valósággal
131 XI | levetkőzött és lefeküdt.~És tudott valósággal aludni.
132 XI | markolásztak az ágyruhákba és vánkosokba, néha a fején
133 XI | vánkosokba, néha a fején és a két sarkán nyugodott a
134 XI | emelte hanyatt görbülve, és aközben nem szűnt meg kacagni.~–
135 XI | holnap reggeli kilenc óráig és tíz minutáig; ha mind a
136 XI | akkor csak tizenegy óra és húsz perckor fog fölébredni.
137 XII | törve. Ennek talán egyéb és korább kelt okai is lehettek,
138 XII | sötétgesztenyeszín volt, és természettől csigákba göndörült.~
139 XII | bűbájt sugárzanak elő; orra és ajkai a görög félistenszobrokra
140 XII | nem! – felel rá bosszúsan, és mégis nevetve.~– Mit beszélsz!~–
141 XII | az ínycsábító sültekről és süteményekről, amiknek halmazából
142 XII | amiknek halmazából karcsú és öblös velencei kristályok
143 XII | lengyelek, franciák; uralkodók és hadvezérek.~Ez volt az egyik
144 XII | bánásmódban. Heister Siegebert és Hannibal, Stahrenberg Guido
145 XII | Hannibal, Stahrenberg Guido és Rüdiger arcképei kész prédául
146 XII | kigúnyolatlan Belleville lovag sem, és az ártatlan szívű, rajongó
147 XII | csipeget a felrakott tálakból és torkoskodik. Sőt arra is
148 XII | igyon még~Kocsmagenerális!~És így felelt a hatodik kupa
149 XII | hasonlított a kacagáshoz és a madárdalhoz, végigdalolta
150 XII | aztán megjön a kívánság és az engedelem.~A hölgynek
151 XII | pillák alá; az ajk hideg lett és száraz; a lovag kénytelen
152 XII | Istenben?~– Hogyne hinnék!~– És a szentekben?~– Még tebenned
153 XII | tekintete égnek fordul, és mosolyog; mikor aztán az
154 XII | összefont közös hajfonadékot és a torzképek közös albumát.~
155 XIII | zárva a háta mögött ajtó és rács.~A félig nyitott ajtókat
156 XIII | halottat?~Hogy alélt volt és dermedt, azt érezheté.~Ott
157 XIII | Odavitte őt a saját ágyába és lefekteté. Erős szőrszövetet
158 XIII | szopós gyermekéi. Hozzá len- és selyembogárszál közt válogató
159 XIII | Hahaha!~Milyen jó tréfa ez!~És még nincsen vége.~Még hátra
160 XIII | nagy falitükör előtt elment és belepillantott, megállt
161 XIII | Történetesen a házkapu és lépcsőrács kulcsai helyett
162 XIII | Belleville, bár könnyelmű volt és kalandhős, de minden ízében
163 XIII | minden ízében nemes ember és lovag, s dacosan utasítá
164 XIII | enyém is, lovag úr, én ura és bírája vagyok e városnak. –
165 XIII | valamennyien a tüzet oltjuk és verekedünk. Délben is itt
166 XIII | városunknak a titka.~– Szodoma és Gomora tüze pusztítsa el
167 XIII | megtudja, hogy én küldelek. És talán egyebet is. Csókolj
168 XIII | vezető ajtón át elmenekült.~És Juliánna annyira meg tudta
169 XIII | volt a doktornál. A hátulsó és az első házat összekötő
170 XIII | fordulva, a lélegzetvétel mély és horkoló, ez a sopor necroadelphos.~–
171 XIII | Léni asszonnyal a szobámba, és hozzák át az electrica machinát.
172 XIII | a két karjánál megfogni, és maga előtt tolni, hogy valami
173 XIV | rajta a karját, fél kézzel és kurta dákossal is vitézül
174 XIV | kárt tesz levágott fülekben és betört oldalbordákban; míg
175 XIV | azzal lerántják a földre és elnyomják, minden ordítozása
176 XIV | fővezértől küldött élelmiszert és lőport a hegyszoroson keresztül,
177 XIV | első betűnél!)~Az ő lőporos és liszteszsákos szekerei dübörögnek
178 XIV | vagyok itt! Ébredj fel!”~És ecce! A gonosz tetanusznak
179 XIV | eszméletéhez tér; lát, hall és érez, aztán nagyot sikolt
180 XIV | kardját. Én fogom őt őrizni, és én felelek érte.~– Ám lássa
181 XIV | szobámba, dűlj le az ágyamra és aludjál békével. Én nem
182 XV | helyreállítani; aki meg szabó és varga, az menjen haza sarut,
183 XV | fogságra saját szállásán, és ő maga őrködik felette.~–
184 XV | szólt nevetve Andrássy. – És így várhat egy kissé a fortificatio.~
185 XV | jóindulatáról a többi vezérek és a fejedelem iránt.~Elővette
186 XV | asszony szemének üszkétől.) És emiatt áldozatul esett az
187 XV | ráírta Andrássy István nevét és titulusait, kiadta a paksamétát
188 XV | kinn a piacon, üstfenekűvel és kétfenekűvel, s utoljára
189 XV | erős vita támad Andrássy és Alauda között fennhangon
190 XV | igaz lutheránus kebelnek.~– És ez valósággal Mátyás király
191 XV | megrakva szentek, apostolok és királyok szobraival, középen
192 XV | is, elnyelte a boltozat és oszlopcsarnok. Zabeyer tisztelendő
193 XV | szerencse, hogy a Thurzók és Zápolyák síremlékei a magyar
194 XV | szaracénfejét, a jezsuiták napját és liliomát, a karthausiak
195 XV | karthausiak egyszarvúját és a T. H. S. betűit, a minoriták
196 XV | panteon van itten, a magyar és német nemesség márvány emléklapjaiból
197 XV | Kegyelmes, méltóságos és tekintetes uraim: a tanácsterem
198 XVI | XVI. FEJEZET ~A Valhalla és a vegyes törvényszék~Andrássy
199 XVI | lehet ítéletet kimondani. És neki okvetlenül beszélni
200 XVI | szenvedélyes sculptor, theolog és archeolog lett, hogy csodálni
201 XVI | érdemeket szerzett néhai nemes és polgár urak kőemlékeivel.
202 XVI | egy bombavetői batteriát és egyéb árkolájt állíttatott
203 XVI | városunkat nehéz bombákkal és tüzes golyóbisokkal kezdi
204 XVI | kikerülése végett elrendeli és megparancsolja a főbíró
205 XVI | megszűnt minden muzsikaszó és örömujjongás, a sátorok
206 XVI | egész városban minden utcán és piacon, mint a délelőtti
207 XVI | asztalfőn a két elnök, Andrássy és Fabriczius.~S az elnöki
208 XVI | terembe Korponay, igen jól és helyesen ki volt nála fundálva,
209 XVI | ő el, mennyi élelmiszert és lőport hozott be az ostromolt
210 XVI | Komolyan inte a kezével békét és csendet.~– Vitéz főstrázsamester
211 XVI | előadja, hát kezdje az elején és ne a végén, s intézze el
212 XVI | úgy körülbelül harmincöt és ötvenöt között? Nagyon jól
213 XVI | arra a kérdésre, hogy hol és mivel töltötte ön a legközelebb
214 XVI | volt észre nem vennem. – És mit csinált akkor kegyelmed?~–
215 XVI | pénzét én vettem magamhoz.)~– És így megvan? – kérdé Fabriczius.~–
216 XVI | vissza Belleville lovag. – És efelől kérdezősködni nincs
217 XVI | asztalon dobolva.~– Adj száraz és komoly feleleteket, bajtárs! –
218 XVI | történt pontban tizenkét és fél órakor. Jól megjegyeztem,
219 XVI | kényszerített, támadt tizenkét óra és ötven perckor. Ha kegyelmed
220 XVI | órában a ketterhäuschennél.~– És a lábnyomok, amik a ketterhäuschentől
221 XVI | pedig a ketterhäuschennek és a lőporos toronynak micsoda
222 XVI | kötelességét. Amire a mester és legényei mozgásba jöttek.~
223 XVI | körülülő bírák, tisztek és tanácsurak, s állva hallgatták
224 XVI | stb., ezennel meghagyjuk és parancsoljuk minden Lőcse
225 XVI | minden Lőcse város falain és határán belül levő híveinknek,
226 XVI | levő híveinknek, katonáknak és polgároknak, főtiszteknek
227 XVI | polgároknak, főtiszteknek és közembereknek, nemeseknek
228 XVI | közembereknek, nemeseknek és jobbágyoknak, hogy további
229 XVI | tűzben kipróbált hívünknek és biztosunknak, nemes, nemzetes
230 XVI | biztosunknak, nemes, nemzetes és vitézlő Beszterczei Fabriczius
231 XVI | időkben, minden felség- és hazaárulók ellen a legnagyobb
232 XVI | hűtlen lenne is a nemzet és a szabadság ügyéhez, ő még
233 XVI | plenipotentiarius elfogadja. – És íme a rákövetkező éjjel
234 XVI | kezd. Mialatt a polgárság és a katonaság e rohamot visszaveri,
235 XVI | megszöktetik belőle a foglyot. És Czelder Orbán mind ez óráig
236 XVI | össze mindezeket kegyelmetek és mondják meg, nincs-e oka,
237 XVI | abból, hogy minden helyes ok és ürügy nélkül Korponay Jánoshoz
238 XVI | szavakkal dörmögé hozzá:~– És miért adta kegyelmed Belleville
239 XVI | se ingem, se gallérom.~– És hova lett mármost az a leányzó? –
240 XVI | de az a valaki nincs itt, és meg sem nevezhető. Most
241 XVI | csak később fogja megtudni.~És mivelhogy annak a „kegyes
242 XVI | megvetéssel fordul az egész Olymp és valamennyi istenei felé.
243 XVI | azonban meg nem zavarja.~És amellett, amilyen szélmalom
244 XVI | befogadott az ő gyűlöletébe és haragjába, azt őelőtte semmi
245 XVI | ki iránta.~Mint katonában és hadvezetőben pedig egyesül
246 XVI | mindenféle nemzet, minden rang és osztály; annyira szeretik,
247 XVI | hát elnevetik magukat és kibékülnek.~Amint ő a sok
248 XVI | között, azt ölelte nyakon, és csókolta pofon, akit legközelebb
249 XVI | fanatikus önfeláldozással magát és az egész puskaporos magazint
250 XVI | vigyenek fel a mennyországba. És hát igaz lett. A groszscherfeldi
251 XVI | Lőcse számára küldött liszt- és lőporszállítmányt becsempéssze
252 XVI | Majd rálépett az állára. És savanyú, olyan savanyú,
253 XVI | hogy „igaz! úgy van!”~– És így Belleville lovag ártatlan.~–
254 XVII | Lőcse városa régiségeit és zegzugait összevissza nem
255 XVII | tűzpróbákon keresztülment hazafiak és koszorúzott hősök! És különösen,
256 XVII | hazafiak és koszorúzott hősök! És különösen, hogy hajthatta
257 XVII | kulcsot tolja az ajtó zárába, és hozzá oly csalfán mosolyog?
258 XVII | jöhettek a császári csapatok. És méghozzá úgy, hogy észre
259 XVII | tudomással nem bírt, hogy mit és mi irányban ásnak, vájnak
260 XVII | örökösével, akit fiúsított, neve és vagyona hagyományosává tett,
261 XVII | falában a konyha kürtői és kandallói által elfedve
262 XVII | közlekedést fenntartá a város és a patakvíz között.~Egy csigalépcső
263 XVII | folyosó éppen csak olyan magas és széles, hogy egy ember áthaladhat
264 XVII | más, csak az üldözött róka és hiúz, a zárókő zöld az idők
265 XVII | bozótba, ahol az üldözött hiúz és vadmacska tanyázik!~
266 XVIII | XVIII. FEJEZET ~Áruló és szabadító – Egy élő, aki
267 XVIII | a háromszori kihirdetés és hatheti oktatás kötelezettsége
268 XVIII | szaladgálna végig a piacon!~És Fabriczius János mégis úgy
269 XVIII | élőhalott mozdulatlanul feküdt és hallgatott.~Úgy viselte
270 XVIII | halott, csendesen, komolyan és méltóságosan.~Csak egyszer
271 XVIII | halott voltát.~A kántor és a diákok beleuntak a hosszú,
272 XVIII | kapta a halotti énekeket.~És ő ezeknél a gyászdaloknál
273 XVIII | az egész úton az öklével és a kardtokjával hadonászva,
274 XVIII | legyen. Holnap megint nap, és azután „Isten tudja, hogy
275 XVIII | kétölnyire rúgnak ki, sárkány és delfin alakokban végződve;
276 XVIII | belső bádogtetőről az eső- és hóvizet egy a falba épített
277 XVIII | csak egy csepp józan észt és logikát tartott volna meg
278 XVIII | kiálthatott volna elnyomták, és némává tették.~Akkor aztán
279 XVIII | muskétások sisaktaréjai és puskái megvillantak: Andrássy
280 XVIII | keresztül, amit a tükör és a deszkatábla képezett.
281 XVIII | keletkezett. Korponay János és Fabriczius fellármázta a
282 XVIII | padlóba szúrta a kardja hegyét és a könyökével a markolatkosarára
283 XVIII | Azért legjobb lesz, ha kard és puska nélkül beszélünk a
284 XVIII | eltakarja a magyar fővezért.~És egyúttal a kinyújtott jobbjával
285 XVIII | kegyelmetek egymással okosan és csendesen. Én visszahúzódom
286 XVIII | Ezenben a város tanácsa és a kuruc csapatvezérek értekezhetnének
287 XVIII | készen van a teljhatalom és megbízás a császár nevében?~
288 XVIII | sokrét hajtott kutyabőrt, és olvasni kezdé: „Nos Josephus
289 XVIII | a szükséges kautelákkal és authenticatiókkal.~– Kegyelmedben
290 XVIII | kongott mindenfelé. Kuruc- és polgárcsapatok tódultak
291 XVIII | onnan felülről magyarul és németül, ki-ki a maga híveinek.
292 XVIII | táján csoportosuló kurucok és polgárok a nagy zsivajban
293 XIX | XIX. FEJEZET ~Mikor a tűz és víz egyezkedik, s aki a
294 XIX | tudjon róla.~– Jól van.~– És akkor aztán, egyenlők lévén
295 XIX | szegletbe támasztva. Kalamárist és papirost húztak maguk közé.~–
296 XIX | akarom kétségbevonni, hogy ma és ehelyett még csinálhat kegyelmed
297 XIX | császár-király által aláírt és megpecsételt diploma, mely
298 XIX | diploma, mely kegyelmednek és egész famíliájának, mind
299 XIX | Krasznahorka vára. – Áll, és a kegyelmed bátyja által
300 XIX | eltemetni a kegyelmed fiacskáit és feleségét, a kövek elvégzik
301 XIX | résen át lobogó zászlóval és trombitaszóval vonulhassanak
302 XIX | azt meg tudják becsülni, és megtalálják a számára való
303 XIX | üdvös egyetértést József és Rákóczi között. Forgách
304 XIX | szolgálta volna József királyt és Rákóczi Ferenc fejedelmet
305 XIX | kettőt egyformán rosszul, és saját nagyzását helyezte
306 XIX | helyezte a közbéke fölé. És emiatt elveszté a játékát
307 XIX | sztropkói uradalomba.~– Igen. És hogy adjon a fiának bárói
308 XIX | adományozást Korponayné a kisfia, és nem a férje számára, mert
309 XIX | piacon. Andrássy tábornok és Trautsohn de Blumevitz ezredes
310 XIX | hogy majd akkor ő, a hívek és bátrak csapatjával berohan
311 XIX | Andrássy lakta ház udvarára és folyosóira, s azok ott vártak
312 XIX | kőzött! Kerítőné! Rima! És áruló!~Korponay vad dühvel
313 XIX | szomszéd házban, az együtt és közegyetértéssel repül fel
314 XIX | már, keresztül Fabriczius és a doktor szobáin; végigcsapkodva
315 XIX | kezét szorítva nézett bátran és halálra szántan a lőporos
316 XIX | néztek, csak néztek a tűzbe – és aztán a rettentő robbanás
317 XIX | odalépett a tűzhelyhez. És aztán belemarkolt a zsákból
318 XIX | másikba töltögette: „vaspor!”~És így eszerint az egész lőszerkészlet,
319 XIX | Odaült az ajtóküszöbhöz és úgy motyogott magában.~Az
320 XIX | rejtekben, ami a falitükör és a faltábla között van, és
321 XIX | és a faltábla között van, és hallgatott fél füllel ide,
322 XIX | seregekéről meg a tisztekéről – és az ő kis fiacskájáról. Hogy
323 XX | mindig a konyhaajtóban állt és bámulta, hogy „sül meg”
324 XX | felállított kuruc lovasságnak és a polgárhadnak.~És akkor
325 XX | lovasságnak és a polgárhadnak.~És akkor az történt meg, amit
326 XX | lovasságával.~A főkapun és a ferencesek kolostora közötti
327 XXI | kegyelmet kap, birtokaiban és rangjában megerősítést mer;
328 XXI | boltíve fölött három páncélos és koronás királyszobor emelkedik
329 XXI | drabantok voltak a várban, és azokon kívül egy csapat
330 XXI | szolgálatába: vitézségben és kegyetlenségben messze földön
331 XXI | puskaforma kartácsszórók és tüzeskéve-hajító ballisták,
332 XXI | sziklapincékben tetézve állt a gabona és liszt; a régi magyarok annak
333 XXI | lehet.~Csak kecsegtetéssel és árulással.~Ez ellen is van
334 XXI | kötötte az oldalára a korda és olvasó helyett, s a fején
335 XXI | állította, hogy az templom és imádkozás; de aki már ismerte
336 XXI | halottjaival, a sorba rakott hordó és átalag: ott szokta ő a misét
337 XXI | szakadás nélkül, kéz-láb és ábrázat kék folt és karcolás
338 XXI | kéz-láb és ábrázat kék folt és karcolás nélkül soha.~Az
339 XXI | azok a földszinten vannak, és az emeletes védtornyokban.
340 XXI | a belső udvarról a lovak és a vágómarhák számára, a
341 XXI | kis torony; hat szakács és tizenkét bébillér süt-főz
342 XXI | lakosztályba vezető folyosót és lépcsőgádort, amiken keresztül
343 XXI | hálás emlékezet.)~Az értékes és félthető kincseket most
344 XXI | a címerek; egy Andrássyé és a feleségéé; körülöttük
345 XXI | aranybetűkkel az elhunytak neve és halálának napja; a hosszú
346 XXI | végig a szobákon. Hevülünk és fázunk.~Csak az előtornácban
347 XXI | megmarad kerti virágnak, és együtt virul a halhatatlan
348 XXI | a halhatatlan csalánnal és labodával.~Még egy másik
349 XXI | megmaradt, az az árváké és nyomorultaké.~Amíg a férj
350 XXI | nyomorultaké.~Amíg a férj és a négy testvére szerteszét
351 XXI | valahol ott beszél a hollókkal és keselyűkkel; s mentsvárat
352 XXI | ajtajára menjenek kocogtatni és orcapirulással kérni az
353 XXII | gőgön a középlény az Isten és az emberek között; nem az
354 XXII | barátok, a ciszterciták és praemonstratensisek ellen,
355 XXII | imádkoznak, hát ő is énekel és imádkozik.~Jó korán reggel
356 XXII | királyi kegylevélre, mely őt és gyermekeit birtokaikban
357 XXII | zsolozsmát, egyszerre: „És szép kies patakon legeltetsz!”,
358 XXII | aztán énekelték tovább: „És vezérl engem igaz ösvényében!”
359 XXII | Azzal felment a szobájába és lefeküdt.~Hát a szakácsok
360 XXII | a nagyapjuk, szépapjuk és a híres szépanyjuk sorában,
361 XXII | hanem a kisöccse.~Az anya és gyermekei közti édes együttlétet
362 XXII | kegyelmed az Istent, a népet, és azt, akinek most hátat fordít.~–
363 XXII | másik három: az Isten, a nép és az uram. Azt mondod, hogy
364 XXII | úgy könyörögnek, millió és millió szájjal: „Tartsd
365 XXII | annyi vérző seb kiált hozzá, és kér békességet, meggyógyulást!
366 XXII | azokat hallgatja meg!~– És így utoljára Andrássy István,
367 XXII | Andrássy István, a virtus és hazaszeretet példányképe
368 XXII | kincseimet: a feleségem és a két fiamat. Jól gondjukat
369 XXII | ellenébe! Krasznahorka várát és a családomat német kezére
370 XXII | más asszony gyöngyökkel és karbunkulusokkal ékesíti
371 XXII | minden üres helyre a várban, és minden kanál lisztre. Nem
372 XXII | bekövetkezzék. Azt a várat, ahol én és két fiacskám lakunk, az
373 XXII | Hanem egyet mondok neked, és ezt jól megjegyezd, Miklós!
374 XXII | haragodba tetted, első fúriában és talán mámoros fővel is),
375 XXII | fegyverrel verte vissza – és hasonlóul fogok cselekedni!~
376 XXII | odalépve ismét, ahol az anya és két gyermeke győzelemittas
377 XXII | asszonyok szoktak hadakozni, és megsújtalak vele úgy, hogy
378 XXIII | asszonyok is hallhatják – és mosolyognak rajta. Még tetszik
379 XXIII | hitvesi szeretet az áruló és annak a kedvese iránt.~–
380 XXIII | kacagja a te szenvedéseidet és a hazáét!~Zsófia, mint az
381 XXIII | álomból felriasztott, ijedten és haraggal takarta palástjába
382 XXIII | minden örömnapért. De bánom és megtorlom, ha egy édes ölelésért
383 XXIII | ott térdre nyomta őket, és maga is közéjük térdepelt,
384 XXIII | testében megrázkódva állt föl, és szembeállt kínzójával.~–
385 XXIII | s mindent tagad, ami jó, és mindent állít, ami rossz.
386 XXIII | van, fogd ezt a levelet; és aztán olvasd el, mikor egyedül
387 XXIII | Miklós az aqua toffanával és Hecaténak, Locustának minden
388 XXIII | hogy minden ember tudja, és segítsen neki átkozódni.
389 XXIII | gyalázatát, hogy olvassák.~És ezt adták a kezébe Zsófiának,
390 XXIII | másik semminek: a léleknek. És mégis meg tudja emészteni
391 XXIII | vér. Látják haldokolni, és senki sem tudja, miben hal
392 XXIII | a környékben történt jó és balszerencse híreiről. Hozzáteszi,
393 XXIII | őrizze meg minden veszélytől és kísértetektől az ő szerelmes,
394 XXIII | Egyébiránt mindenben megnyugszik, és mindent úgy talál jónak,
395 XXIII | elől.~– Te! – lihegé. – És teneked lett volna lelked
396 XXIII | veszedelmébe csalni?~– Lett volna és lesz is! És még valami mást
397 XXIII | Lett volna és lesz is! És még valami mást is tenni
398 XXIII | elítéllek!~Azzal megfordult, és üdvözlés nélkül kiment.~
399 XXIV | lesz a találkozás a bátya és az öcs között? De hát még
400 XXIV | között? De hát még a férj és feleség között!~Azt is megtudta
401 XXIV | minden theriacok, julepek és vincetoxiconok, amikkel
402 XXIV | arcra fordult az ágyában, és sírt keservesen.~Ez volt
403 XXIV | maradt az anyja mellett, és kérlelte:~– Ne sírj, anyám!
404 XXIV | minden ellenségeit, most és örök időkre! Amen.”~– Óh,
405 XXIV | kapott Miklós bácsitól.~– No, és te hány narancsot kaptál?~–
406 XXIV | behajtatni; s majd meglátja, és a szemébe néz, kinek lesz
407 XXIV | attól elmúlik.~S az anya és a gyermek szíve addig dobogott
408 XXIV | kéz megérinti; megfordult és elhagyta a szobát.~Zsófia
409 XXIV | nem ölel emberi gondolat.~És ő megígérte, megfogadta,
410 XXIV | sem hagyja itt ezt a ködök és árnyak világát, ezt az éjszakától
411 XXIV | nőcselédek kiemelték az ágyból és átvitték a saját nyoszolyájába.
412 XXIV | asszonyok minden drága jóságait. És ezt az eszményképét a nőnek,
413 XXIV | cserélni az, akit minden földi és égi láncok hozzá kötöttek,
414 XXIV | a mohamedán hitű tatárok és arnótok.~Mikor a dervisgenerális
415 XXIV | arca, a két szeme égett és keresztbe állt.~– No, ugorj
416 XXIV | lépés a távolság a hintó és a várkapu előtti lonka között.
417 XXIV | szedrázsia világoskék nadrág és sárga sarkantyús csizma.
418 XXIV | Ferenc letérdelt az ágyú elé és célzott.~A hintó jó célpont
419 XXIV | kegyelmed – monda a pap –, és lásson egy csodát, amihez
420 XXIV | vezető lépcsőkön. Miklós és a hadnagyok utánafanyalogtak.~
421 XXIV | el volt szakítva, fehér és kék gyöngyszemei elszórva
422 XXIV | elszórva a halotti köntösön. És az ajkai, amik az imént
423 XXIV | van! Meg lehet tapintani.~És a gyermeknek, amint a könnyei
424 XXIV | kell zárni a halott ajkait és szemeit újra, s a karját
425 XXIV | A halott folyvást nézett és mosolygott.~(Még most is
426 XXV | békealkudozások Pálffy bán és Károlyi Sándor között, a
427 XXV | Sándor között, a császári és fejedelmi párt részéről,
428 XXV | Kapitulált a hatalmas Kassa és a híres Egervár is. Rákóczi
429 XXV | Felfordult világ van! Erények és bűnök egymással boszorkánytáncot
430 XXV | maradt a Thurzó-házban.~És Andrássy István Belleville
431 XXV | pisztollyal őt megriasztani?~És vajon meg van-e még töltve
432 XXV | hanem hárman: Korponaynén és Löffelholtznén kívül még
433 XXV | az megoldhatatlan kérdés.~És mindamellett, hogy ennyire
434 XXV | szép, mégis nagyon erényes és vakbuzgó volt a tábornokné.
435 XXV | kevés gyönyörűsége telt.~És ezalatt még csak pillantást
436 XXV | egymás mellett az ártatlanság és szelídség festeni való mintaképei
437 XXV | merre lehet innen elmenni? És hová? És mi módon? Természetesen,
438 XXV | innen elmenni? És hová? És mi módon? Természetesen,
439 XXV | hosszú asztalt ültek körül és „Hammer und Glocke”-t játszottak,
440 XXV | cinderlingben; ami igen kegyes és ártatlan mulatság. Amellett
441 XXV | mulatság. Amellett kávét és kuglupfot élveztek.~Löffelholtzné
442 XXV | ő háza a nyakán veszett. És ezáltal tökéletesen bankrottá
443 XXV | ki eddigelé a konyhára és a szervírozásra ügyelt fel.
444 XXV | másfelé most járatlanok és nem biztosak az utak. A
445 XXV | ami ez idő szerint Bécsben és Szathmárban történik, vagy
446 XXV | alkudozásai folytak Bécs és Szathmár között. Mint a
447 XXV | alakuljon egyszerre.~Nagyban és általánosságban mindenik
448 XXV | aspiráció dolgozott nyíltan és titokban álutakon, kerülőkön;
449 XXV | kerülőkön; ígéretek, kínálatok és fenyegetőzések alakjában.~
450 XXV | volt összeolvasni a bécsi és a szathmári bonyodalmakat.
451 XXV | forralja.~De ezeknek az uraknak és asszonyságoknak nem éppen
452 XXV | voltak mindabban, ami Bécs és Szahtmár között történik.
453 XXV | amott, az rájuk nézve birtok és hatalom kérdése. Voltak
454 XXV | megkapja a nagy birtokot és a főrangot hozzá, ami egész
455 XXV | őfelsége kegyelmét elfogadni és megköszönni?~– Nehezen várod,
456 XXVI | az ellenség hadállását, és lesbe állni: ez kipróbált
457 XXVI | mutatni tizennyolc őst. És azok mind híresek voltak
458 XXVI | puritán becsületességükről és a szuverén gorombaságukról.
459 XXVI | mostanság annyi szélhámos, kém és félkézkalmár jár keresztül…~–
460 XXVI | csak ide a szomszédba.~– És ha nyulat lőni megy is ki
461 XXVI | most még otthon találja, és vegyen tőle egy pazsurát,
462 XXVI | valakinek, hogy én hova és meddig utazom? Teringettét!
463 XXVI | azt mondá Andrássynak:~– És mármost csak egyet mondok
464 XXVI | hanem Csíkszentkirályi és Krasznahorkai Andrássy István
465 XXVI | generális előtt glédába állnak és prezentálnak.~ ~Ezen
466 XXVI | megrettenve az asszonyok és Alauda.~– De igazán komoly
467 XXVI | a lovak; az úr, a vadász és a hajdú pedig gyalog jöttek
468 XXVI | kinn ült a tornác alatt és pipázott. Andrássy nagy
469 XXVI | holnapra fainul borssal és babérral meg szerecsendióval,
470 XXVI | azt vetette oda (a Hussus és Hyeronimus felől folytatott
471 XXVI | Andrássy Juliánna belső inasát és a szobaleányát már messziről.~
472 XXVI | felső-ausztriai német volt, száraz és goromba, most importálták
473 XXVI | nevem báró Csíkszentkirályi és Krasznahorkai Andrássy István
474 XXVI | csak?~„Csíkszentkirályi és Krasznahorkai Andrássy István.”~–
475 XXVI | majd mikor ő nagy bosszúsan és kedvtelenül végignyitogat
476 XXVI | epistolája. Most előveheti és elolvashatja. Hisz az egyik
477 XXVI | hatását elveszi.~Feltörte hát, és elolvasta.~Az volt az utolsó
478 XXVI | haza, halálomon vagyok.” És a nő, aki már hetek óta
479 XXVI | nélkül nem szokták járni.~És Andrássy István elindult
480 XXVI | könyörgött, vigyázzon magára! És semmi bűnét nem vetette
481 XXVII | míg az ő egész causáját és a Fabriczius leányáét apróra
482 XXVII | azért igazságos bíránk.~És ez valóban így volt.~Savojai
483 XXVII | annyiszor látott maga mellett és maga ellen küzdeni, jobban
484 XXVII | füstölteti magát körül, és senki a fölséges úr fekhelye
485 XXVII | mennyországot, mert minden harangszó és misemondás nem töri be oly
486 XXVII | meg fog engemet érteni. És akkor nem lesz közöttünk
487 XXVII | amnesztialevelét is, ha Isten megsegít!~És volt gyémántkemény szíve
488 XXVII | amiktől gyermekének sorsa és Fabriczius élete függött.
489 XXVIII | ajtón egypár excellenciást és durchlauchtot, akik nála
490 XXVIII | van, hogy két ország béke és háború kérdését befejezzék.
491 XXVIII | szükség kegyelmességedtől, és minden tökéletessé válik.~
492 XXVIII | élőszóval, amit megtudott és azt is, hogy egy másik futár
493 XXVIII | támadt, melyben Wratislaw és Savojai Jenő herceg is részt
494 XXVIII | sisakos furirezrednél: bátor és ügyes fiatalember.~Andernach
495 XXVIII | más utat válasszon Szolnok és Debrecen felé, hanem haladt
496 XXVIII | pénzvesztegetés, borravalóosztás és szép szóval könyörgés mellett
497 XXVIII | kellett kigondolni.~Korponayné és Blumevitz déli harangszókor
498 XXVIII | hozzá van téve még: oroszul és lengyelül, az idegen nvelveket
499 XXVIII | s leült az íróasztalhoz, és beledugta pennáját a nagy
500 XXVIII | már a Heinrich-házban ült, és bankot adott.~Már aztán
1-500 | 501-784 |