Fezejet
1 X | De hát mit csináltok ti itten? – kérdi álmélkodva.~– Én
2 X | hogy az asszony nincs most itten, majd mérgelődnék érte.
3 X | átlépni akar, ugyanott az itten viselt rangjánál egy fokkal
4 XII | felnyitom, már nem vagy itten, azt hiszem, csak álmodtalak.~
5 XIII | halálos betegen hagyott itten az ápolónéval, a zárt ajtó
6 XIV | Micsoda disznóság van itten!~Azzal sarkantyúba kapva
7 XV | nem találtatik. Hanem van itten egy Korponay János nevű
8 XV | trombitáját. Egész panteon van itten, a magyar és német nemesség
9 XVI | miszerint nem azért vagyunk itten, hogy kegyelmed kérdezzen
10 XIX | szétnéztek, látták, hogy az itten konyha. Mielőtt tovább hatolnának,
11 XXI | minő fényűzés volt egykor itten.~Egy roppant nagy szekrény
12 XXII | milyen nyomorúság várt itten reájuk; minden ingó-bingó
13 XXII | képmása ez a két gyermek itten, ha azt a szíve ide vonzza
14 XXII | asszony, hogy ez az ember itten azért jön Krasznahorkába,
15 XXIII | ember, ez a mosolygó kép itten, ahogy elárulta a hazáját,
16 XXIV | gyöngéd csókjaival, mikor ezt itten már fel nem költi senki.
17 XXVI | magában „Csiki”, „Csiki”. Itten van egy „Csíki” et caetera,
18 XXVIII| átlátta, hogy Alauda uram itten nagy subscust ejtett; Andernach
19 XXIX | az aszúborokkal hagyják itten.~A csaplár meggyújtatta
20 XXIX | víztükör állta el az utat.~– Itten van Kraszna! – mondá a vezető
21 XXXI | megtudta, hogy ez a vesztőhely itten, s hogy nem menekülhet innen:
22 XXXII | hazája.~Sohasem szeretett itten lakni, olyan volt az, mint
23 XXXII | kriptát?~– Mit csinálsz itten, kisfiam? – kérdi Juliánna
24 XXXIV | azt bizonyítja az, hogy itten állok. Hogy helyrehozhatom-e
25 XXXIV | zokogva sírni.~– Ne sírj itten! Könnyed jéggé válik, amint
26 XXXV | került ez ide, mit akar ez itten? Mind a ketten odahúzódtak
27 XLI | úgy hiszem, hogy nincsen itten a „du verfluchter Pintye
28 XLII | volna bár, most nem volnék itten.~– Szeresd egészen, s kiszabadulsz
|