Fezejet

 1 I     |    andalító. A szempillák félig nyitva vannak még, s a szaruhártya
 2 III   |       Mert ha egy gombot szabad nyitva hagyniuk, akkor kettőt fognak
 3 III   |   hagyniuk, akkor kettőt fognak nyitva hagyni, s ha kettőt megengedünk,
 4 VI    |   embert stb.~De Hortisnak csak nyitva maradt a szája bámulatában,
 5 VII   |     hogy a ketterhäuschen ismét nyitva van, s mikor este ki akarja
 6 VIII  |         fekete. Hát miért nincs nyitva kegyelmednek a lámpása?~–
 7 X     |          A boltok sincsenek még nyitva.~Hanem a Thurzó-háznál,
 8 X     |      most jó nem tartani sokáig nyitva, mert bemegy a köd.~A lovas
 9 X     |         a kapu alatt, amint azt nyitva találja, de kapust nem talál
10 X     |         tart. – Az ajtókat mind nyitva találtam, senki sincs a
11 XIII  |        kihozta onnan. A zárakat nyitva hagyta, a kulcsokat eltette.~
12 XV    | tekintetes uraim: a tanácsterem nyitva. Azonnal összeülhetünk.~–
13 XVI   |         a hora canonicán túl is nyitva tartani. Hadd mulasson a
14 XVIII |        kripták!”~A szoba ablaka nyitva volt hagyva, ahogy halottak
15 XVIII |      vasajtaja, amit soha senki nyitva nem látott, egyszínűre szokott
16 XXII  |          Az átelleni magaslaton nyitva volt az ajtó, mely a templomba
17 XXII  |     hirdetője; ajkai fel vannak nyitva, szederjes színűek, a süveg
18 XXIV  |       asszonyunk!~Az ajtó félig nyitva maradt. Miklós a küszöbön
19 XXIV  |      fülét tapasztá be; a szája nyitva volt, mint a fuldoklóé.~–
20 XXVI  |   tolózár van. Becsukták-e vagy nyitva felejtették? Gyónják meg
21 XXVII |      végtől végig betöltötték a nyitva hagyott ajtajú termeket,
22 XXVIII|        szürkék.~Száj: többnyire nyitva.~Fogak: nagyok.~Szemöldök:
23 XXIX  |    először elámult, szeme-szája nyitva maradt, aztán meg elkezdett
24 XXXI  |         De egyszerre soha sincs nyitva mind a kettő. Nehogy árulással
25 XXXV  |     minden magyar főúré, mindig nyitva állt a vendégek előtt, akárki
26 XXXV  |   tekintete, a szempillák félig nyitva, mintha figyelnének a szemek,