Fezejet

 1 I    |        ajtaján van egy festett kép, mely kivitelében művészi
 2 I    |     Mély, tömör bástyaboltív a kép kerete, zöld mohával, vadvirággal
 3 I    |     ruhás hölgyet ábrázol az a kép, vállán keresztülvetett
 4 I    |  kulcsot tol az ajtó zárába. A kép igen régi. Az alatta fekvő
 5 I    |       a század elején.~De ez a kép nem áll egyedül. Benn a
 6 I    |     puszta falon van egy másik kép, freskófestmény, mely még
 7 I    |        azután van egy harmadik kép is, melyben ugyanazon arcvonásokra
 8 I    |    arcvonásokra ismerünk. Ez a kép olajfestmény. Ott hever
 9 I    |       valóban így volt; hogy e kép élő mása valóban megtette
10 IV   |        az a márványba faragott kép, aki két sarkával egy fekvő
11 IV   |   magát: „Hova lett onnan az a kép, amit én odaállíttattam?”
12 IV   |    márványszobor, az az eltűnt kép pedig Luther Márton életnagyságú
13 IV   |       a közönség, az a festett kép ottan a rámában, Luther
14 IV   |   süket szabómester ül ottan a kép fölötti fülkében, aki nem
15 XII  |       földet érte. A szemközti kép őrá mosolygott, ő meg arra,
16 XII  | hátrahajlott. Erre a tükörbeli kép elkezdett lassan föléje
17 XII  |       kínálja neki. – Az egész kép legmagasabb fokú felségsértés.~
18 XII  | táncolva.~– Biz ebből csak egy kép hiányzik még – szól Juliánna,
19 XVI  |       Gornoviczer családé, s a kép a föltámadást ábrázolja:
20 XIX  |  kegyelmed belső világára az a kép, melynek hátulján a fejedelem
21 XXII |  visszafordítá a fejét a rámás kép felé.~– Hallod, István bátya?
22 XXIII|        az ember, ez a mosolygó kép itten, ahogy elárulta a
23 XXIX |       Gyönyörű, lefesteni való kép! A föld olyan fehér, mintha
24 XXIX |   tisztességben részesült az a kép, mely a benyíló ajtajára
25 XXIX |      meghajigálni.~A talitarka kép alá gyönyörűséges szép versek