Fezejet

 1 III|       ítélő bíró, amire a többi szenátor urak helyeslően integetnek.~
 2 III|        azt legjobban, Engelhard szenátor uram, mert a nemesi címerében
 3 III|         majd kivert a házból.~A szenátor urak csendesen nevettek.~–
 4 III|         Lerchenwald! No, uraim, szenátor urak, most már vonuljunk
 5 IV |       éneklése alatt a tizenkét szenátor az oltár elé járul, ahol
 6 IV |        azt fölvették, leülnek a szenátor urak az asztal körül. A
 7 IV |       Csak csendesen, De Hortis szenátor uram – csitítá a szónokot
 8 IV |      istentelenség!~– De Hortis szenátor uram – vágott a szavába
 9 IV |        kegyelmed sem, De Hortis szenátor uram; ne féltse kegyelmed
10 IV |     kegyelmed a hasát.~A fiatal szenátor sehogy sem szerette, ha
11 IV |    hangulattal Alauda uram. – A szenátor urak aztán törüljenek a
12 IV |       ellen ne szóljunk, mert a szenátor uraknak egyike az érdemes
13 IV |         magát a karszékében egy szenátor, a tételek egész rendben
14 IV |  rendben ratifikálódtak.~Pobszt szenátor, valahányszor egy tétel
15 IV |       vágott közbe.~– De Hortis szenátor uram amiért kegyelmed Rákóczi
16 V  |         kezdik azt. Azért mégis szenátor lesz belőle, mire az apja
17 VI |         ütve, a legközelebb ülő szenátor.~– Nagy vitánk volt miatta! –
18 VI |       szolgáltassa ki De Hortis szenátor uram; minden férfi számára
19 VI |   hagyva a tanács által.~Pobszt szenátor ugyanennyi észrevételt bátorkodott
20 VI | solválta, azt kérdé tőle Pobszt szenátor nyájas hajlongások között:~–
21 XVI|         István azt olvasta le a szenátor urak arcáról, hogy ezek
22 XVI|     csípőjére, a másikat Pobszt szenátor széktámlájára téve.~– Nevem
23 XVI|     húzták lefelé a száj elé. A szenátor urak mosolyogtak kárörvendően.~– „
24 XVI|         Hahaha!~Hanem ezt már a szenátor urak sem tartották olyan