Fezejet
1 XI | eresztettem útnak.~– Ez igazán jól volt rendezve. A cselédeket
2 XII | helyetted is Isten előtt (ha igazán van Isten?).~– Óh jaj, ne
3 XVI | Belleville-nek, hogy mondja meg igazán, hova tette azt a leányt
4 XVII | valaki, akkor lett csak igazán szomjas. A víz sós volt
5 XVIII | játék; de nem a halálnak. Ő igazán hitte, hogy egy vasakaratú
6 XIX | az Korponay János. Ennek igazán nagyon sok oka van arra,
7 XXI | Ahelyett tanította őket, aminek igazán hasznát veszik az életben,
8 XXIV | sisakját sem veszi le.~Most van igazán istentagadó kedvében. –
9 XXVI | asszonyok és Alauda.~– De igazán komoly baj. Igen, nagy baj!
10 XXVI | vadászatra sem való, az ember igazán nem tehet egyebet, mint
11 XXIX | csaplár az utat, mintha igazán fiatal felesége volna otthon.~
12 XXX | Mármost hát megmondom igazán. Ez az én feleségem boszorkány,
13 XXXI | folytatá Blumevitz. – Igazán tüzes találkozás! Az istenasszonyok
14 XXXI | akarjon okozni.~– Tehát igazán örömöt csinálok vele a madame-nak,
15 XXXI | fájásából.~És talán – ő maga is igazán szerette ezt az embert?~
16 XXXII | az Úristentől.~Itt aztán igazán tréfás alak volt: egy Jupiter,
17 XXXIII | halld meg a többiekét is. Igazán megbántad, hogy oly átkozott
18 XXXIV | Hatalmas egy szekrény: igazán felnyithatatlan. A jégtündér
19 XXXIV | Jót nevettek a tréfán. – Igazán kellemes érzés egy olyan
20 XXXV | szenvedélyénél fogva. Ami igazán becses mű volt, annak nagyon
21 XXXV | kegyelmednek?~– Megvallom igazán, hogy egy rémtől szabadít
22 XXXVII | az előtte térdepelt, és igazán nagyon megérdemelve a bűnbocsánatot,
23 XXXVIII| jól?~Most kezdett még csak igazán kacagni Juliánna.~– Hahaha!
|