Fezejet

 1 XIII   |      Senki sem tud rólad. Mutasd magad addig ezzel a könyvvel.~
 2 XIII   |          titkát tudni. – Csak te magad szabadulj meg. Itt a tolvajlámpás
 3 XVI    |       vagy, sasocskám, hiszen te magad tetted őt fogságra a saját
 4 XIX    |       ahol elhagytad, énekeltesd magad fölött a halotti zsolozsmákat.
 5 XXII   |        nem az!~– Édes ángyom? Te magad is vetted azt a gyászlevelet,
 6 XXIII  |        Te vigasztaló képem! Védd magad! Szólalj meg! Mondd, hogy
 7 XXIII  |      hangon. – Te mind megrontod magad azzal a szanaszét kóborlással
 8 XXIII  |            Az vagyok. Te mondád. Magad szolgáltál rá. Mit bánom
 9 XXX    |     Dorka te, Dorka! Becsüld meg magad! Szépen kérlek. A Herkópáter
10 XXX    |            Verjen meg az Isten a magad kezével! Ott bűnhődjél meg,
11 XXXI   |     gondoltam és az árulásra; te magad csak egy súly voltál a mérlegben,
12 XXXIII |      engem élve nem hagysz; s ha magad nem, másokkal öletsz meg.)
13 XXXIII |      eredj. Te elmondtad nekem a magad keserűségét. Elhiszem, keserű.
14 XXXIV  |          hogy védelmemre keltél, magad vagy egyedül ebben a világban. –
15 XXXIV  |         vagy, semmivé vagy téve. Magad üldözöd magadat. – Dehogy
16 XXXIV  |      állom el az utadat; hagylak magad elől futni. Velünk egy úton
17 XXXVIII|       eresztelek el.~– Hiszen te magad is földönfutó lettél, elvették
18 XXXIX  |    amnesztiával, és azután őrizz magad mellett mint hites férjem
19 XLI    |       föld alá, ahol a hazája, s magad járhatsz aztán végig a termeken,
20 XLII   | gyalázatot, megvetés állapotját. Magad egy szavaddal tehetted volna
21 XLII   |          most is megfordíthatnád magad és fiad sorsát, a király
22 XLII   |         a lelkében kelt tusát.~– Magad is olyan fiatal vagy még,