1-500 | 501-653
bold = Main text
Fezejet grey = Comment text
501 XXXII | futni hagyták a maga lábán.~Még ez a csere sem gyógyította
502 XXXII | Absolon Dáviddal (akkor még nagy jó barátjával) Varsóba
503 XXXII | jég a két főúr között.~De még jobban bebizonyítá Ghéczy
504 XXXII | az istennyilától félni.~Még akkor azt hitték, hogy a
505 XXXII | súrlódásától meggyullad. Még akkor Franklin nem született
506 XXXII | végzetes villám a minap még a sarkantyút is leszakította
507 XXXII | Ezek már kurucok voltak.~Még odább következnek a tótok,
508 XXXII | s ami utána következik, még szomorúbb otthon. Egy félig
509 XXXII | rézfillérért szerencsétlenkedve.~Még mélyebben a hegyek közé
510 XXXII | emlék volt rá nézve. Talán még egyéb is. A visszaemlékezések
511 XXXII | összeesküvőket elfogdosni jönnek, s még az asszonyok szobáit is
512 XXXII | pisztolyt és keresztüllövi, vagy még azt sem várja, hogy belépjen
513 XXXII | amint megismeri a hintaját, még a tornácajtóból elkezd rá
514 XXXII | az a borotvahídon is! Hát még ha ez a valaki a kisfia?!~
515 XXXII | keresztülfolyt a patak: itt még kristálytiszta volt a vize,
516 XXXII | nyílva néznek és bámulnak.~Még akkor is bámulnak, mikor
517 XXXII | ráncát és visszatartá:~– Várj még. Ne siess. Ott jön egy felhő.
518 XXXII | aki bölcs tanácsadása után még arról is meg van győződve,
519 XXXIII | ház belsejébe, s ha ott még egynéhány csapóajtóval meg
520 XXXIII | valami közeledő moraj, de még nem bírja kivenni, hogy
521 XXXIII | színre sápadt; az ajkai még ismételték a szitokneveket,
522 XXXIII | rettentő lángpallosnak. Akkor még csak a lapjával ütött rá.
523 XXXIII | ítélőbíró előtt; csakhogy ő még ezt a büszke alakot hordozza
524 XXXIII | félelem, s gúnyolódni akar.~Még jobban elkeserítette az,
525 XXXIII | akinek gyűlölnie kellene őt: még a kisgyermekével is! Mert
526 XXXIII | érctárgya a szobának; és még az is, ami nem volt ércből:
527 XXXIII | Isten és én magam tudok; még a titkos érzéseimet is meggyónom,
528 XXXIII | megérteni; nem foghatja még fel, mi volt az mind, amiért
529 XXXIII | Isten, az apád, a férjed – még a fiad is.~– A fiam ítéletét
530 XXXIII | Megmondta, hogy nem szeret. Ez még fájt, a többiétől nem rettegek.~–
531 XXXIII | csak így szárazon egye meg, még az asszonyainknak a gyalázata
532 XXXIII | velünk egy célt akarnak. – És még más dolgom is van. – A cselekvéshez
533 XXXIII | rémület miatt.~Juliánna még a selyemkendőjét is levetette
534 XXXIV | Kohinoorja, a dobsinai jégbarlang még akkor csak kevés ember előtt
535 XXXIV | Gölnitz-völgyi szádán kívül még egy másik bejárata is van
536 XXXIV | az Ecsedi-lápból, ahol még fegyverfogásra kész ezrek
537 XXXIV | már hajnal előtt, mikor még sötét volt, át kellett vádolni
538 XXXIV | libertás” rézforintoknak még az anyamintáit is összetörték
539 XXXIV | nekimegy ugyan minden ördögnek, még az olyannak is, aki a farkát
540 XXXIV | a zuhanatnak vége volt, még sokáig lehetett rá lesni,
541 XXXIV | meggyújtani.~Most következett el még csak a rémület ideje.~Akik
542 XXXIV | összeszorítva.~Juliánna még csak egy mozdulatot sem
543 XXXIV | beszélni hagyod.~Korponay még szilajabb dühvel nézett
544 XXXIV | felesége dolgába, holott még szeretője sem volt, csak
545 XXXIV | hogy egy új felkelés tervét még a csírájában elfojtsa? Ha
546 XXXIV | gyönyörűségére úgy, hogy még a kakas sem kukorítana utána? –
547 XXXIV | pergament a köntösébe.~– Még nekünk van egy szavunk egymással.~
548 XXXIV | férj számadása ki van-e?~Az még nehéz egy szó lehet.~Nem
549 XXXIV | másik alak felé, akinek még a jégfalra vetett árnyéka
550 XXXIV | közöttünk semmi közös érzés: még a gyűlölet sem.~– Elfelejthetnéd-e
551 XXXIV | asszony.~– Ne hozd elő, mert még megátkozom az órát, amikor
552 XXXIV | is. Ebben találkozunk, s még úgy jöhet, hogy sokszor
553 XXXIV | ajkam a tiedet megcsókolni még ottan sem fogja. Rám nézve
554 XXXIV | S felelsz egyenesen. Még én nem írtam alá az elbocsátó
555 XXXIV | hova tűntél akkor, amikor még annyira tele volt veled
556 XXXIV | ellátva. A régi kurucság még most is bálványozza őt.
557 XXXIV | lesz, hogy két csillagnak még mindig van elég bűvsugára.~
558 XXXIV | Kérem kegyelmedet – szólt még Juliánna –, segítsen e jégfalon
559 XXXIV | aláereszkednem.~Igazság! Ezt még meg kellett neki tenni.~
560 XXXIV | fenn a kötelet.~S aztán még csak egy istenhozzádot sem
561 XXXV | közelségéből. A vasrács ajtón még cseléd alakban sem bocsátott
562 XXXV | rosszabb a remeteségnél.~De még annál elszörnyesztőbb műveletek
563 XXXV | törléseket visz bennük véghez.~Az még csak megjárja, hogy egy
564 XXXV | tudós könyvet írjon, de hogy még kalkuláljon is, s számba
565 XXXV | őt ott sem láthatja meg.~Még csak annak a módját is nehéz
566 XXXV | mártírok. Az a csodaalak, aki még holtában sem tud megválni
567 XXXV | mintha attól tartana, hogy az még megsajnálja a tűzbe dobott
568 XXXV | kincset, s egy-két lapot még megment belőle. – Hadd égjen
569 XXXV | gyermekeit Istent imádni. – Még most is tanítja.~Ott a hajdani
570 XXXV | gyümölcs lett, lehullott, és ő még mindig alszik.~Nem tudja,
571 XXXV | szegfüvekkel. A tegnapiak még frissek, illatosak, a régiebbek
572 XXXV | most már hosszasabban, és még egyszer harmadszor – Serédy
573 XXXV | harmadszor – Serédy Zsófia még akkor is mosolygott megölő
574 XXXV | rettegni többé.~– Most már még egy titkommal többet ismer
575 XXXV | Bosszant a gondolat, hogy még lehetnek bolondok, akik
576 XXXV | próbálgatom magamon, hogy élek-e még, hogy keresgetem, mi fájna
577 XXXV | hogy keresgetem, mi fájna még az életben, ami bekövetkezhetnék
578 XXXV | küldtek ide, hogy ezt a szívet még egyszer megfájdítsd! Ki
579 XXXV | térni az atyjához innen?~– Még ebben az órában.~– Hiszen
580 XXXV | mi áron kaptad azt te, s még majd rosszat gondol.~Úgy
581 XXXV | fekete korommá égett lapokon még futkároztak végig azok a
582 XXXV | feleségre emlékezteti.~Hát még aztán a két gyermek?~Még
583 XXXV | még aztán a két gyermek?~Még azokat is meg kellett látni
584 XXXV | balvégzetet. S a beteg kinézést még aggasztóbbá tette az az
585 XXXV | Krasznahorkára – ha ugyan még itt fog akkor a tábornok
586 XXXV | a poprádi vendéglőben, s még egy istenhozzádra sem állt
587 XXXV | ügyétől eltántorította, még azt is szeretnék, ha rábírná,
588 XXXV | Nem volna kegyelmednek még tudomása róla, hogy Bécsben
589 XXXV | könyveit, a kertje szegfüveit, még az üvegkoporsóban alvó halottját
590 XXXVI | békét az Istvánnak, mert még most nagyon el van keseredve;
591 XXXVI | szabad őt szeretni. Talán még majd a többiek is megbocsátanak.~–
592 XXXVI | megbocsátanak.~– Mármost még egy utat kell megtenned –
593 XXXVI | hogy a menyecske leányomnak még arról is gondoskodom, hogy
594 XXXVI | hogy szeretitek egymást. Még nagyobb igazságért ez a
595 XXXVI | vár ott rád. Lehet, hogy még más valaki is. Vagy pedig
596 XXXVI | el nem ejti. Híve marad még: elveszett ügynek is, amely
597 XXXVI | Mily igaz, tiszta lélek!~Ha még ennek a bocsánatát is ki
598 XXXVII | hát egy várva-várt csók még ezer aranyra felváltva is
599 XXXVII | átkozza vala, vagy hogyha még úriasabb szokást követve,
600 XXXVII | csatán kívül meg nem ütött; még az édesapám sem. – Nem azért!
601 XXXVIII| ezer aranyat!”~Mi kellene még más?~Csak nem kérdezhetik
602 XXXVIII| fogadott jól?~Most kezdett még csak igazán kacagni Juliánna.~–
603 XXXVIII| almás szekér a hintót, de még el is hagyta, úgy kellett
604 XXXVIII| azok újból berendezkednek.~Még humorizált is a tudós férfiú,
605 XXXVIII| az egészséges embereket még jobban meg tudja gyógyítani,
606 XXXVIII| volt Belleville lovag is (még mindig császári helyparancsnok
607 XXXVIII| elektrika-masinázott. – Hát még aztán a jó Belleville lovag,
608 XXXVIII| van, tán vesztemet érzem? Még az én jó doktoromat is hogy
609 XXXVIII| Kegyelmednek, nagyságos asszonyom, még valamit át kell adnom, mit
610 XXXVIII| Korponay János kapitány úr (még akkor csak az volt) meg
611 XXXIX | kibékültek, Korponay János ugyan még Lengyelországban van; de
612 XXXIX | szolgált, onnan ismerte még.)~– Ah! Hozta Isten kegyelmedet. „
613 XXXIX | bánom – szólt Korponay, s még csak a homloka sem vonult
614 XXXIX | azt! Van eszében valakinek még összeesküvést szítani. Akinek
615 XXXIX | összeesküvést szítani. Akinek még ezt a szót kimondják, hahotára
616 XXXIX | világítá meg. Hát ébren is tart még ez álom?~A férjnek a feje
617 XL | amit tőle kapott, s ez még nem a gonoszabbik emlék
618 XL | kiszemelt fővezér! – És most még csak el sem taszíthatja
619 XL | birtokait átvenni. Erre aztán a még eddig agyarkodó, apró kuruc
620 XL | gondok. Korponay birtoka még mindig zár alá volt vetve,
621 XL | elereszti.~Nem bizalom volt az.~Még volt valaki más is, aki
622 XL | Vigyázzanak, kegyelmes uraim, mert még lehet egyszer más világ
623 XL | Juliánna, s ezzel a szavával még mélyebben keverte bele magát
624 XLI | vérmenyegző, amilyent nem látott még Magyarország.~S aztán mi
625 XLI | a szemed közé bámult, s még csak annyira sem méltatott,
626 XLI | rakva rézcsattogókkal, s még azon felül a tengelyein
627 XLI | etetés után, továbbindultak, még a falu végi keresztet sem
628 XLII | szemét. A lélek gyötrelme még kínzóbb, mint a testi fájdalom.
629 XLII | Kacagott rajta.~A hóhér még egyet csavart a háromfás
630 XLII | hasonló megtörhetetlen lélek még férfitestben is ritkán lakott
631 XLII | temetőbe; akinek a büntetéséhez még az is hozzátartozik, hogy
632 XLII | megkapád, Isten ítéletét még ezután várd magadra, hogy
633 XLII | keresni, s nem hagy nyugodni még alvó porodban sem.~Juliánna
634 XLII | Mit tehetnék mást?~– Még most is tehetnél. Még most
635 XLII | Még most is tehetnél. Még most is megfordíthatnád
636 XLII | Magad is olyan fiatal vagy még, szerető urad van. El tudod
637 XLII | a lángok martalékául. És még most is úgy vagy, mint Sybilla
638 XLII | kínzó korona hagyott hátra, még nem is áll rosszul. Olyan,
639 XLII | holdjárást, napfelköltét, még az évszakokat is mutatja.
640 XLII | akiknek hosszú idejük van még élni. És neki már csak egy
641 XLII | mivel ölje el ezt a kis időt még. Hisz a halál előtti órák
642 XLII | számára.~Új, fehér volt még mindenik pergamen, az iniciálékon
643 XLII | az arany, az aláírásról még le sem hullott a porzó.
644 XLII | sor van utána hagyva, ami még betöltetlen: – és a mágnási
645 XLII | hogy milyen édes az élet – még mások halálának az árán
646 XLII | átokmondásnak foganatja volna!~Még nem tudott kiszabadulni
647 XLII | volt, csak segédlelkész még, maga az esperes, a győri
648 XLII | szíve közepén talált anyának még csak jajgatni sem szabad;
649 XLII | csak jajgatni sem szabad; még azt sem mondhatja: „Szegény
650 XLII | Juliánna a káplánhoz szólt még.~– Holnap hajnalban kísérni
651 XLII | Holnap hajnalban kísérni fog még tiszteletességed utolsó
652 XLII | fiú elköltözött, mi van még ezen a világon szeretnivaló?~
653 XLII | vérpad lépcsői elé érve, még egyszer megállították, hogy
1-500 | 501-653 |