Fezejet

 1 III  |         koronás asszony vagyon.~– Kérem: az angyal!~– Angyal vagy
 2 VI   |         szó a tanácsházban.~– Én, kérem szeretettel – hebegé vékony
 3 VIII |        szégyenkapun a városból.~– Kérem szépen – súgá maliciózus
 4 IX   |           maga is, ami idehozott. Kérem, a többi lábatlankodó embert
 5 XI   |            beteszem az ablakot.~– Kérem, maradjon. Hiszen hagyok
 6 XV   |           az orgonaszóra.~– Ugyan kérem, üljenek le kegyelmetek! –
 7 XVI  |          lovag! Álljon elő! Nevét kérem.~A lovag odaállt dacosan
 8 XVI  |          Marne, et Montcarlier.~– Kérem: hagyjon valamit a testvéreinek
 9 XVIII|       becsukott ajtón.~– De ugyan kérem, ezredes úr, szóljon az
10 XVIII|    kegyelmed, hogy megmutassam:~– Kérem. Azt is átnézte.~– Rendben
11 XIX  | Belleville lovagra nem számíthat, kérem, tekintse végig ezt az okiratot,
12 XXV  |  cinderlingre kockázni. Üljön le, kérem, oda a doktor mellé, s segítsen
13 XXVI |            Úgy van! – Hohó! Előbb kérem a négy garast!~– Micsoda
14 XXIX |     trécselj! Hol van a gazdád?~– Kérem! Én vagyok a kocsmárosné.~–
15 XXXI |    egymást! No, nevesse el magát, kérem, ne húzza úgy össze a szemöldökét!
16 XXXI |   levélkét hagyott az asztalon.~– Kérem, uram!~– Hiszen nem mondom
17 XXXI |    gavallérja fejét.~– Inkább azt kérem, hogy hagyja meg neki! Nem
18 XXXI |   kegyelmednek. Hanem egy dologra kérem a szép asszonyt. Ne találkozzék
19 XXXI |          kegyelmedhez. De mármost kérem, foglaljon helyet itt a
20 XXXIV|      jobbra! Végezték dolgukat.~– Kérem kegyelmedet – szólt még
21 XLII |      káplán úr által?~– Teheti.~– Kérem tiszteletességedet, ha összejön