Fezejet

 1 IV     |         uramnak a hangja egyszerre elkezdett vastagból vékonnyá lenni,
 2 X      |            szép maskara!~A gyermek elkezdett kacagni, vége-hossza nem
 3 XI     |     mellette.~Estefelé meg a hó is elkezdett esni, a szél befútta azt
 4 XII    |            még erre sem ébred fel: elkezdett felöltözködni. Az éji patyolatöltöny
 5 XII    | hátrahajlott. Erre a tükörbeli kép elkezdett lassan föléje borulni, s
 6 XVI    |      lement a piacra a nép közé, s elkezdett doboltatni.~Ha Alauda uram
 7 XVIII  |            szakította meg.~A hó is elkezdett esni; mintha dunnákat ráznának
 8 XIX    |           be.~Pedig a zsák maga is elkezdett már égni, fel is repedt,
 9 XX     |      azután a volt kuruc hajdúkkal elkezdett a császári katonaság kezet
10 XXII   |        odarohant a sokaság közé, s elkezdett a pásztorbottal ütlegeket
11 XXII   |            az megmenekül. De mikor elkezdett vizet inni, mikor megtagadta
12 XXIX   |           nyitva maradt, aztán meg elkezdett hahotával kacagni.~Szegény
13 XXX    |     kibékítette az országait. Amit elkezdett élve, bevégezte holtan.~
14 XXXIII |             azt villámvonzó vasat; elkezdett reszketni, délceg alakja
15 XXXIII |            amint a zápor egyszerre elkezdett szakadni, éjjeli sötétet
16 XXXIII |          amiket elmondok.~Juliánna elkezdett vallani. – Nyílt szívvel,
17 XXXIII |   odaborult térdre a kisfiú mellé; elkezdett zokogni: ölelte, csókolta;
18 XXXIV  |      Juliánna arcra veté magát, és elkezdett zokogva sírni.~– Ne sírj
19 XXXVIII|            szügyébe vágva a fejét, elkezdett vágtatni a szekérrel, magával
20 XLII   |    ráhanyatlott arra az arcával, s elkezdett hangosan zokogni.~A könyv
21 XLII   |         imakönyvbe.~Valamennyi dob elkezdett pörögni a téren, „Fiacskám!