Fezejet
1 II | vásáros nép azért folytatja a dolgot. Nincsenek itt pápisták,
2 IV | Nem bánom, ha egynémely dolgot egészen kitörülnek is.~A
3 VIII | könyörgésre nem fogta a dolgot, felkísérték a városházára.~
4 VIII | védművek megtekintéséből. Elég dolgot adott szemügyre vennem mindazt,
5 IX | főhelyre.~– Tehát elmondom a dolgot. Most éjjel egyszerre nagy
6 X | tesz kegyelmed?~– Olyan dolgot, amihez nem kell ez a gyermek
7 XIII | Mindjárt visszajövök. Csak egy dolgot végzek. Meg ne ijedj itt
8 XV | István tábornok ezalatt elég dolgot talált a harci feladatokban.
9 XV | hanem aztán meggondolta a dolgot, s egyet borzolt a kurta
10 XIX | feleségem! Mondok neked furcsa dolgot! Megszakadsz a nevetésben!
11 XXV | nagyon tragice fogta fel a dolgot, hogy a saját fiával ágyúztattak
12 XXX | Andernach lovag nem értette a dolgot.~– No, hát mi lesz már?~–
13 XXX | alatt összeboronálták a dolgot. Éjjel-nappal tanácskoztak,
14 XXXI | nem láthatom azt a cifra dolgot!~„Nagy parádé! Cifra dolog!”
15 XXXII | egyszerre abbahagyott minden dolgot, diskurzust, édes álmot,
16 XXXIII| akármit! Bármilyen nagy dolgot.~– No hát „édes”? – Azt
17 XXXIV | fejedet magasra. Dicsőséges dolgot művelsz majd.~Sértő, szívig
18 XXXV | repültek.~Meg is restellte a dolgot, s megint rendbe szedte
19 XXXVI | elütötte-vétette valahogy a dolgot Illésházynál, hogy hagyjanak
20 XXXVII| ilyen vastag végén kezdeni a dolgot, mégiscsak olyan megfoghatatlan
21 XL | jutott, hogy azt a másik dolgot is emlékezetbe hozza: a
|