Fezejet

 1 III  |         halottakban.~– Nem fél, hogy tüzes parazsat tesznek a nyelvére
 2 XII  |          előtt; repülő gerendák mint tüzes sárkányok, szállnak szerteszéjjel;
 3 XII  |          villámlások fényét szórva a tüzes égből.~A tábornok bódultan
 4 XVI  |        városunkat nehéz bombákkal és tüzes golyóbisokkal kezdi el lövetni;
 5 XVI  |          leszedjék, hogy az ellenség tüzes golyói azokat fel ne gyújthassák.
 6 XVI  |            adott elég világosságot a tüzes katlan, amiben egy hóhérlegény
 7 XVIII|        elkezd jószántából kacagni.~– Tüzes mennykő! – kiált fel Blumevitz. –
 8 XIX  |       lőporos zsáktól szétrobbantott tüzes üszkök közé.~Csak néztek,
 9 XXI  |           jobban féltek tőle, mint a tüzes ördögtől. A kurucok sem
10 XXII |            hogy attól egyszerre mind tüzes emberekké váltak, s tódult
11 XXII |             a nagyobbik, a Ferkó. Ez tüzes kölyök volt! Míg a másik,
12 XXIII|              sziklakapunál egynémely tüzes kurucok kelepcét akarnak
13 XXIII|         rajta, golyólyuk perzselése, tüzes gránát pecséthelye emlékül
14 XXIV |              nyomták a fiúnak. A vas tüzes vége megérinté az ágyúcska
15 XXV  |           akik ütötték a vasat, amíg tüzes. Löffelholtzék nemegyszer
16 XXIX |         fölváltva: egyszerre, kilenc tüzes csókra fölváltva!~Juliánna
17 XXXI |         folytatá Blumevitz. – Igazán tüzes találkozás! Az istenasszonyok
18 XXXIV|            Ghéczy Zsigmond, amióta a tüzes mennykővel megcirógatta.
19 XXXVI|       szélére legelni, hanem a lógós tüzes, fiatal paripa volt, aminek
20 XXXVI| rettenetesebb helyre, elvándoroltam; tüzes sárkánytól őrzött kincs