Fezejet

 1 XI    |     kockára teszek! Őrültség volt tőlem önnek az első szavára is
 2 XI    |          falbala.~– Még ideje van tőlem megmenekülni, bántatlanul.~–
 3 XI    |           Meglesz, amit ön kívánt tőlem.~– Meglesz? (A nő arcán
 4 XIII  |           magát.~– No, te ne félj tőlem. Te drágám! Te szentem!
 5 XIII  |   elfogtak a cudarok, azért, hogy tőlem üzenetet vittél, amit másra
 6 XVI   |              Hogy kérdezheted ezt tőlem? Az én szobámba idegen férfi
 7 XVI   | kulcsaihoz?~– Azt pedig nem fogja tőlem megtudni senki – hörgé rekedtségbe
 8 XVIII |      párbajt vívjak; nem is volna tőlem gavallérság, páncélosan
 9 XIX   |         Fabricziust.~– Mit kérded tőlem, bolond, amit az egész világ
10 XIX   |           Ne a fiamat! Ne vedd el tőlem!”~Korponay erőszakkal tépte
11 XXII  |   ingereljelek. Ez cudarság volna tőlem. Nem is felelne meg a kötelességemnek.
12 XXVIII|     Pálffyhoz, mutassa meg neki a tőlem kapott passe partout, s
13 XXXI  |   föltétel alatt.~– Mi az?~– Hogy tőlem a feleségemet soha el nem
14 XXXI  |           csak úgy früstökre kéri tőlem mindjárt a gavallérja fejét.~–
15 XXXV  |     kegyelmed atyja sokszor kérte tőlem ezt a családja büszkeségét
16 XXXVI |           szép apai gyöngédség ez tőlem, hogy a menyecske leányomnak
17 XXXIX |  Biztosítom kegyelmedet, hogy ami tőlem és az uramtól telik, mindent
18 XXXIX |          Nem Juliánnám. Távol van tőlem ez a szándék. Sőt, azért
19 XL    |   szolgálatot akar kegyelmességed tőlem, előbb értesse meg velem,