Fezejet

 1 I     |           sor bogláros főkötővel, drága csipke nyakfodorral, aranyhímzésű,
 2 II    |           utánozni a külföldön. A drága prémek halommal állnak a
 3 II    |        vállukon, miknek gallérjai drága csipkékkel vannak díszítve.~
 4 IV    |          sáfrány!~– Hát a sáfrány drága.~– Tudom, hogy drága! Nagyon
 5 IV    |      sáfrány drága.~– Tudom, hogy drága! Nagyon jól tudom! Mert
 6 V     |         csak máslás. Még akkor is drága ital; idegenek számára pintje
 7 VI    |       által befalazott kincseket, drága ezüst szentszobrokat, a
 8 XI    |          maradt az ápolónő.~– No, drága szentem – nyájaskodék Léni
 9 XXIII |     kísértetektől az ő szerelmes, drága, jó urát.~Végül jön egy
10 XXIV  |       magában az asszonyok minden drága jóságait. És ezt az eszményképét
11 XXVI  |              Nem. Kegyelmes uram, drága barátom. Nem ezt hívom én
12 XXVIII|        hamarosan, mert az én időm drága!~Hamar bizony!~– Tessék
13 XXX   |          amit Bécsből hoztam. Egy drága írást, amire nagy szükségem
14 XXXIV |         építményeket betakargatja drága szőnyegekkel, mik a légben
15 XXXV  |       talál belőle sikkadni, mert drága képek vannak benne.~– Fiatal
16 XXXV  |        kandallóhoz, s beledobta a drága szép könyvet a zsarátnokhalomba,
17 XXXV  | kegyelmednek volt ezért meg ezért drága. Hát ezt mind el nem beszélhetem
18 XXXVI |     Vékája két tallér.” – „Nagyon drága!” – „Csakhogy kapni! Szlavóniából
19 XXXVI |     kedves, egyetlenegy galambom, drága férjem. Ne nézzen reám kegyelmed