Fezejet

 1 VI   |             Alauda uram! – Hát mit mondott a kétfejű gyermeke? – kiálta
 2 IX   |         nekem is azt, amit azoknak mondott: „Az áruló számára Istennél
 3 XVI  | halántékain – a levágott haj aztán mondott neki valami történetet.
 4 XVI  |            is elbeszélte. S igazat mondott, mert úgy történt. A puskaporos
 5 XX   |          fogai is vacogtak, s amit mondott, apróza rázva jött ki a
 6 XXIII|         anyjához, s aztán suttogva mondott el neki mindent, hogy mi
 7 XXIV |            szóval fogadni?~– S mit mondott erre Miklós? – kérdezé heves
 8 XXIV |       gyermek megbánta, amit előbb mondott.~– Nem hagylak el, anyám!
 9 XXIV |        gyermek nem tette azt, amit mondott neki.~Mint a holt föld,
10 XXVI |             Andrássy szervuszt sem mondott a kis sógorának, mérgesen
11 XXX  |          kellett, amit ez az ember mondott, akárhogy elburkolta előle
12 XXX  |           még rettenetesebb volt a mondott szavaknál is. Juliánna nagyot
13 XXXI |        bánt.~A vitéz kuruc ezredes mondott valamit akkor, amidőn a
14 XXXIV|         miket soha senkinek el nem mondott: akkor valami varázslat
15 XXXVI|            igaz volt, amit az öreg mondott:~„Te kunkora bajuszos dali
16 XXXVI|       Pongrácz kuruc ezredes.~– Ha mondott szónak nem hisznek kegyelmetek,
17 XLII |            hazudott, költött mesét mondott, nem akarta az igazat másokra
18 XLII |          Az állelkész kézszorítása mondott neki valamit.~– (Találkozni